Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
7. szám - Dr. Rónai András: A vízszintingadozások többéves irányvonala az alföldi artézi víztartó rétegekben
296 Hidrológiai Közlöny 1983. 7. sz. Dr. Rónai A.: A vizszintingadozások [mTszf] 102 101 100 99 98 97 96 95 54 £-ÉNY D-DK [mTszf] 0 "r CSONGRÁD MINDSZENT 17. ábra. MÁFI kutak vízjátéka. Nyárlőrinc Puc. 17. KoJie6anun ypoeHeü e cmaytciutax HP. HnpnepUHlj Fig. 17. Well hydro graph s. Nyárlőrinc zívebb termelés alá fogott vidéke is. 1981-ben az országl7 000 száz méternél mélyebb artézi k útjából 1800 kút esett Csongrád területére, amelynek területével a vízföldtani medencerész nagyjából egybeesik. Nemcsak az artézi kutak nagy száma jelenti itt a nagy mennyiségű vízkivételt a felszín alól, de ezen a területen működnek a legrégibb idő óta az artézi kutak százai és legtöbbjük - -300"' A negyedidiisiaki rétegek vastagsága[mj 18. ábra. A dél-alföldi MÁF I kutak helye Puc. 18. PacnoAonceHue ctceaMcun HF a lovciwii wcinu BemepcKoeo öacceüna Fig. 18. Situation of the observation wells in the Southern Plains 0 5 10 15 2 0[km] 19. ábra. A dél-alföldi MÁFI kutak rétegtani.helyzete Puc. 19. CmpamuepatßmecKue. ycAoeim cKeaw-un HF e loMitoü nacmu eemepcKoeo öacceüna Fig. 19. Stratigraphy of the observation wells in the Southern Plains szabadon kifolyó. 100 éve nyitották itt meg először a néhány száz m mélyen fekvő vízadó rétegeket, s azóta a termelés folyamatosan bővülve állandóan folyik (18., 19. ábra). A csongrádi fúrás a vízföldtani medence északi szélén mélyült, a mindszenti a közepe körül. A medence déli részén, Hódmezővásárhely és Szeged városok tájékán, a medence vízadó rétegei olyan nagy mértékben vannak igénybe véve, hogy ott a természetes nyomásváltozások a nagy és változó mesterséges depressziók miatt nem tanulmányozhatók (5. táblázat). A csongrádi és mindszenti kutak észlelése 1972 és 1976 között higanyos barométerrel történt. Minthogy mindkét helyen a, kutak enyhén gázosak, a mérés idején a gázok okozta szintváltozások sokszor zavarták a vízszint pontos megállapítását. 1976-tól kezdbe mind a 8 kúton folyamatos íróműszer rajzol. 1972 és 1978 között a vízjáték szabályos évi ingadozást és többéves enyhe lejtést mutat. 1979-től kezdve minden kút vízszintje meredeken esik. Egyes esetekben a kutak javítása, vagy télen — a befagyást megelőzendő — a víz leeresztése a felszín fölé emelkedő csövekből, majd tavasszal az újra feltöltés okoz méteres nagyságrendű, ugrásszerű színváltozást, de a háborítatlan időkben történő észlelés is süllyedő víznívókat mutat. Ez a süllyedés 4—5 év alatt 3—4 métert is elérhet (20—21. ábra). A többévi vízszintváltozások tanulmányozása arra az általános tanulságra vezet, hogy a víznívók az Alföldön általában süllyednek; a süllyedés 1976—77. év óta különösen erős\ a mélyebb rétegeket megcsapoló kutak vízszintsüllyedése jelentősen nagyobb a sekélyebb kutaknál. Az Alföld déli mély süllyedékében kőzettanilag nincs lényeges különbség a negyedkori és pannóniai rétegek között. A folyóvízi durva üledéksor folytatódik a felső pannóniai összletekben is.
