Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

7. szám - Dr. Rónai András: A vízszintingadozások többéves irányvonala az alföldi artézi víztartó rétegekben

294 Hidrológiai Közlöny 1983. 7. sz. kútjára az a jellemző, hogy az éves ingadozás kicsiny, viszont a 8 éves görbe egyenletesen, de nem nagyon meredeken lefelé lejt. A lejtés szöge a mélység felé nő; 200 méter mélyen a süllyedés alig 1 méter, 350 méter mélyen közel 2 méter, 900 méter mélyben több mint három méter. A nyugat—keleti kútsor nyugati fele részletesen feltárja a Duna—Tisza közét. Indul Kunszentmiklós kútjaival az alluviális Duna-völgyben, végig kíséri a homokhátság minden jellegzetes pontját és Tiszakécske táján átlépi a Tiszát. A Hátság nyugati emelkedőjét Kunadacs és Kerekegyháza kútjai, a tetőt Kecskemét—Méntelek kúttelepe, a keleti lejtőt Nyárlőrine észleli. Tulajdonképpen kiegészíti a Duna—Tisza köze hidrológiai viszonyainak figyelését a csongrádi kúttelep a Tisza bal partján. Ezt az észlelő állomást a Déli-Tiszavölgy hidrogeológiai tájához soroltuk. Dr. Rónai A.: A vizszintingadozások A kunszentmiklósi kutak sekélyebbje a holocén kavicsrétegek vizét tárja fel, a mélyebb kút felső pannóniai rétegét, Kunadacs sekély kútja pleisztocén kavicsos homokba mélyül, két mélyebb kútja felső pannóniai rétegekbe. Ugyanez a helyzet Kerekegyházánál, Kecskemétnél és Nyárlőrincnél. Ez utóbbi kúttelepen egy talaj vízkút is észlelés alatt áll (Nyárlőrine 4). A kunszentmiklósi és kunadacsi kutaknál pozitív a nyomásgradiens, Kerekegyházán nincs gradiens, Kecskeméten és Nyárlőrincen negatív a nyomásgradiens, vagyis a mélység felé haladva a rétegek nyugalmi vízszintje mind mélyebben helyezkedik el. Kunszentmiklós kúttelepe csak 1979-ben készült el, így hosszabb idejű észlelés itt nincs. A Hátság kútjai a 6—7 évi észlelés során nagyon egyöntetű vízjárást mutattak. Az általános tendencia a határozott éves ingadozás fél méter —méter amplitúdóval és emellett egy folyamatos lefele tartás, • A negyedidöszaki rétegek vastagsága [rn] 12. ábra. MÁFI kutalc helye a Duna—Tisza közén Puc. 12. P actio AO xceiiue ctceaJicuu HI' a MeMdype'ibc flynaü-Tuca Fig. 12. Situation of the observation wells between the Dunube and Tisza rivers :•:•:•: Negyedidoszaki retegek % Fe

/sö pannóniai édesvízi rétegek - - Alsó pannóniai sósvizi rétegek IS. ábra. MÁFI kutak rétegtani helyzete a Duna—Tisza közén Puc. 13. CmpamuepacpuiecKue ycAoeua ctceancuH HF e MeoKdypeibe flyuaü-Tuca Fig. 13. Stratigraphy of the observation wells between the Danube and Tisza rivers amely a 6—7 év alatt kb. 2 métert elér. Ez alól Kecskemét legmélyebb kútja a kivétel annyiban, hogy éves ingadozása kicsiny (fél méter alatt van), viszont a lefele tartás 8 év alatt folyamatos és nagyon egyenletes. Kunadacs sekély kútja viszont abban kivételes, hogy a többéves vízszintsüllyedés itt nem jelentkezik (12—13. ábra). Mind az öt hátsági kúttelepen csak a Icgsekélyebb ki'it mélyül negyedkori rétegekbe, amelyek itt a Hátságon túlnyomóan laza homokok. A többi kút felső pannóniai tavi rétegeket csapol meg. Mutatkozik ez a fajlagos vízhozamokban. A negyedkori folyóvízi eredetű és légi úton szállított homok rétegekben a fajlagos vízhozamok átlaga 86 l/p/m; a pannóniai tavi rétegekben 26 l/p/m. Nyárlőrine kútjai nélkül csak 26 l/p/m. Nyárlőrine alatt ugyanis a felső pannóniai tavi rétegek is kavicsosak, durva sz'emcséjűek (4. táblázat). A negyedkori folyóvízi és eolikus rétegek vastagsága az öt fúrásban a következő: Kunszent-