Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

7. szám - Dr. Rónai András: A vízszintingadozások többéves irányvonala az alföldi artézi víztartó rétegekben

292 Hidrológiai Közlöny 1983. 7. sz. Dr. Rónai A.: A vizszintingadozások Az Alföld középső részének kútjai TaŐA. 2. CKeanciiHbi e cpedneü tacmu BemepcKoao fíacceiína Table 2. Wells in the central part oj the Plains 2. táblázat v A' kút helye Mélysége [m] Eredeti vízszint [m] Fajlagos vízhozam [l/p/m] Vízben oldott anyag [mg/1] Vízszint sokévi átlagos ingadozása [cm] Különbség az első és Vízadó utolsó víz- réteg geoszint között lógiai kora [cm] Őballa 2. 85 —5,9 6 416 218/15 év — 64 Q ]. 140 —2,5 1 1457 233/15 év — 87 Q Szolnok 1. 125 —4,8 12 1755 178/3 év + 33 Q Tószeg 2. 73 —3,7 3 806 174/15 óv + 63 Q. 1. 222 + 3,4 6 665 230/15 óv —409 Q Kengyel 3. 2. 01 —4,8 1 1459 169/15 óv —142 Q Kengyel 3. 2. 177 —0,4 6 1265 350/15 év —293 Q 1. 312 + 1,4 5 1783 497/15 év —476 Pi

3 Öcsöd 2. 66 —2,9 2 756 262/7 év —107 Q 1 233 + 4,1 1 1 1212 219/15 év 170 Q a többéves vízszintmozgás a sekélyebi) kutakban nem mutat feltűnő süllyedésre, ugyanakkor a mélyebb rétegek vízkészlete fogyást mutat (8. ábra). Legrövidebb észlelési anyagunk a Körös-medencéről van, amelynek rétegtanát és vízföldtani viszonyait pedig a legjobban ismerjük. DévaKÖZÉP-ALFÖLD 8. ábra. MÁFI kutak vízjátéka. Közép- Aljöld Puc. 8. AMriAumydbi KOAeőanuü e CKeancuaax HP e cpeőHeu tacmu BemepcKoao óacceüna Fig. 8. Wellhydro graphs. Central Plains ványán 1978-ban, Vésztőn 1979-ben indult meg az észlelés és eddigi eredménye az, hogy a felszíntől 1100 m mélységig az évszakos vízszintingadozás ugyanolyan szabályszerűen jelentkezik, mint a többi kútban vagy akár a talajvízben. Hosszabb az észlelési sorunk a Körös-medence nyugati kapujában Szarvason, ahol 1974-ben épültek ki a kutak és kezdettől folyamatos mérés folyik rajtuk. A Körös-medence Alföldünknek az a része, amelyet a negyedidőszakban nagy vastagságban finomszemű üledék töltött fel. Ezer méter mélységig túlnyomóan agyagos az üledéksor, durva homok, csak a medence szélein található, középszemű vagy finom homok is csak néhány és nem nagy vastagságú rétegben jelenik meg az üledéksorban. Ennek megfelelően a vízmozgás lustább. Az évszakos vízjáték amplitúdója Dévaványán fél m körül jár, Vésztőn a sekélyebb kutakban 1—1,5 m körül. Szarvas 885 m mély kútjának vízszintje 1974—1981 között több, mint három métert süllyedt és a dévaványai és vésztői kutakban is egy métert meghalad a 2—3 évi süllyedés. A negyedidőszaki rétegek vastagsága a Körösmedencében 400—500 m között változik, alattuk a levantei agyagrétegek 500—600 m vastagok. Az édesvizű rétegek összvastagsága 1200—2200 m. A szarvasi kutak közül kettő quarter rétegekből kapja vizét, egy levantei rétegből; Dévaványán és Vésztőn csak egy-egy kút mélyül negyedidőszaki rétegbe, kettő-kettő levantei és pannon üledéksorba. Mind a négy körös-medencei kút túlnyomóan agyagos üledéksorba mélyül. A vízvezető rétegek vékonyak és finom szemcséjűek. A vízmozgás lassú bennük. Erre mutatnak a kémiai adatok is. Egyedül a komádii sekély kút vizében van egy gramnál kevesebb oldott agyag, a többiben egy gramnál több, kettőben pedig két gramnál több. A fajlagos vízhozamok is a vízadó rétegek gyenge áteresztőképességét mutatják. 10 l/p/m-nél kisebb vízhozamot mértek 4 kútban és 50 l/p/m-nél