Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

1. szám - Dr. Juhász Endre: A regionális szennyvízkezelés optimalizálása

30 Hidrológiai Közlöny 1983. 1. sz. Dr. Juhász E.: A regionális szennyvízkezelés egyéb speciális szempontok szerint — melyek lehetnek egymásnak gyakran ellentmondóak is —- értékelje. A legkitűnőbb technológiai eljárás betervezése hiábavalóvá válhat, ha a hozzátartozó létesítmények építésére a vállalkozó nincs felkészülve, vagy olyan gép és műszerigényű, melynek beszerzésére nincs lehetőség vagy olyan magasszintű képzettséggel rendelkező kezelő apparátusra van szükség, mely még magas dotálás esetén sem biztosítható stb. A többcélú értékelés elveit a vízügyi ágazat egyéb területére dr. Mistéth Endre kidolgozta [3], Az általa lefektetett általános elvek a csatornázási és a szennyvízkezelési ágazatban is érvényesek így az eljárás itt is alkalmazható. Közbevetőleg meg kell azonban jegyezni, hogy a fenti eljáráson kívül egyéb módszerek is ismertek, s alkalmazottak hazánkban is. Ezek közé tartozik az „ülektre" eljárás. A vizsgálati módszer szintén számítógépre vihető, de a számítást előkészítő munka hosszabb és komplikáltabb az itt' ajánlott módszernél. Az e tanulmányban vázolt értékeléshez javasolható „általános" szempontokat a 4. ábra összegzi. Az összeállítás gyakorlatilag két alapvető csoportba sorolható: a) A valamely meghatározott „mérhető" egységben (pl.: költségben, m. órában, kW-ban stb.) közvetlenül kifejezhető ún. elsődleges (primér) tényezők csoportjára melyek lehetnek pl.: — megvalósítási költség tényezői, — üzemeltetési költség tényezői, — import berendezések költségtényezői, — élőmunkaráfordítás tényezői, — energiafelhasználás tényezői, — szállítási tényezők stb'. b) A mérhető egységben közvetlenül ki nem fejezhető, de az értékelésnél feltétlenül figyelembe veendő másodlagos (szekunder) tényezők, melyek lehetnek: — üzemeltetési, — építési-kivitelezési, — egészség és környezetvédelmi, — újrahasznosítási, és — egyéb szempontok. A 4. ábrán javasolt csoportosítások természetesen kiegészíthetők vagy csökkenthetők, vagy más csoportosításba is szerepeltethetők. A számítás menete — dr. Mistéth Endre alapján [3] — az alábbiak szerint összegezhető. Az értékelés első lépése, hogy létre kell hozni az ún. célfüggvényeket. Az optimalizálásra kerülő célfüggvény általában több független változótól függ. E független változók az ágazat sajátosságaira jellemzők, s ezek pl. lehetnek: idő, költség, energiafelhasználás, kapacitás, geometriai befogadó méret stb. A célfüggvény (iji) és a használhatósági függvény (U) Általában felírható az alábbi összefüggés: Létesítési szempontok : y

l=y

v(x

i, x

2, x

3. . ,x

m) Üzemeltetési szempontok : 2/2 = 2/2(^1- x2> x3- • xm) (5) Egyéb szempontok: 2/n=2/»(

xi' xi< x:i• • xm) A fenti ,,n" db célfüggvény n dimenziós vektor, mely „m" db független változó ,,m" dimenziós vektor függvénye. Amennyiben az y; függvény lineáris, akkor felírható: y=Q x mátrix összefüggés. A rendszer használhatósága: (0) v= 2 ^ iVi X T>(7) Í = 1 összefüggéssel jellemezhető. A „V" vektor a megfogalmazott célfüggvények dimenziótlanító és súlyozó vektora. Amennyiben az i-edik célfüggvény szerint történik az optimum keresés, akkor (i=l, 2, 3.. . . n) függvény szélső értéke ott lehet ahol: o o „X (8

) = 0(/fc=l, 2, 3, ...,») Normalizált célfüggvények (;/,*) A célfüggvények értékeit normalizálni kell, mely úgy végezhető el, hogy adott célfüggvény maximum értékével a vonatkozó sor értékeit el kell osztani. A legalacsonyabb értéket kereső célfüggvény esetében a minimum értéket kell elosztani célfüggvény értékkel. 1 2/12 2/l h 2/1, A+l 2/1« ~ w;, 1 2/u 2/U 2/ll 2/11 w;, 2/21 1 2/2'' 2/2. A+l 2/2 n w

2 2/22 1 2/22 2/22 2/22 w

2 2/A 1 2ihi 1 2/A. A+l Vhn Wh Vhh Vhh 1 2/AA 2/AA Wh 2/A+l, A + l 2/A+I, A+I 2/A+l, A+l 1 2/A+i, A+l w

h+

1 2M+i. 1 2/A+I, 2 2/A+i, A 1 2/A+l 11 w

h+

1 2Inn 2Inn 2Inn 2/nn 1 w

n y»i 2/«2 y nh 2/nA+i 1 w

n (9)