Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
6. szám - Horváth Lajos–Várday Nándor: A felszíni vizek minősége Komárom megyében
Horváth L.—Várady N.: A felszíni vizek Hidrológiai Közlöny 1983. 6. sz. 273 ségét IV. osztályúra rontja. A toxikus fémek jelenléte a vízfolyás alsó szakaszán is kimutatható. A vízfolyás meder üledékében akkumulálódott nehézfémek mennyiségét— Cd, Ni és Cr esetén — a 14. ábra szemlélteti. A nehézfém-koncentráció értékek itt egy-két nagyságrenddel magasabbak, mint az átlagosan szennyezett vízfolyásokon. A kommunális szennyvíz terhelés a felső szakaszon nem jelentős, mivel azokat a bevezetett bánya vizek kellőképpen felhígítják. A torkolat közelében elhelyezkedő táti szennyvíztisztító telep tisztított növekvő mennyiségű szennyvizének bevezetése az utóbbi időben egyre jobban terheli a befogadót. A vízfolyást érő szennyezések integrált hatásaként a vízminőség a torkolatig fokozatosan IV. osztályúra romlik. KENYÉRMEZŐI PATAK A vízgyűjtő terület Pilis hegységbe nyúló déli része már Pest megyéhez tartozik. Ezen a területen erdő-és mezőgazdálkodást folytatnak, az ipar itt jelentéktelen. A vízgyűjtő északi részén viszont Dorog községben és környékén jelentős bánya és ipari üzemek települtek. A vízhasznosítás a kis vízhozamok miatt nem alakult ki, így a rendszert a bánya és ipari szennyvizek elvezetésére használják. A Dorog felett bevezetett kisebb mennyiségű szennyvizek káros hatást nem fejtenek ki, a vízfolyás minősége általában 11. osztályú. Dorog egységes csatornahálózatát az utóbbi húsz évben építették ki, fokozatosan megszüntetve az egyedi szennyvízbevezetéseket és elszikkasztásokat. A csatornarendszer tisztító művel is el van látva, melyet 1957—61 között azzal a céllal építettek, hogy a község szennyvizén kívül a Szénfeldolgozó Vállalat és a Tokodi Üveggyár fenolos szennyvizét is megtisztítsa. A szénlepárló leállítása következtében a fenolos szennyvizek gyakorlatilag megszűntek (15. ábra). A telep időszakos terheléscsökkenése után azonban a szónlepárló helyére települt Kőbányai Gyógyszerárugyári üzemrész termelésfelfutásának hatására a szennyvíz minőségi összetétele lényegesen megváltozott, a szennyvíztelep terhelése rohamosan növekedett és rövid idő alatt az túlterheltté vált, hatásfoka leromlott. A tisztított szennyvizet befogadó Kenyérmezői patak vízminősége a korábbi évek állapotához képest lényegesen rosszabbodott. A szervesanyag és az ammónia szenyezettség növekedését az 1967— 1979-es időszakban a 16. ós 17 ábra tartóssági görbéi jól mutatják. A Kenyérmezői patak Dorog alatti szakasza ma a megye legszennyezettebb vízfolyása, a legtöbb minőségi mutató értéke magasan a IV. osztály küszöbértéke felett van. Hatására a Táti Dunaág vize különösen alacsony vízállás idején — amikor a dunaágban vízcsere nincs, nemcsak a legáltalánosabb makroszennyező anyagokban, hanem a rendkívül veszélyes szervesés szervetlen mikroszennyező anyagokban is feldúsul. [év] 15. ábra. A fenol átlag koncentráció és szórás változása a Kenyérmezői patak torkolati szelvényében Puc. 15. CpedHue Kniuieumpaiiuu cßenoAoe (u ducnepcuu) 6 ycmbeeoM cmeape eodomoica KeitepMejeu IlamaK Abb. 15. Änderung der durchschnittlichen Phenol- Konzentration und Streuung im Mündungs profil des Baches Kenyérmezői A szennyezőanyag terhelés csökkentésére a Kőbányai Gyógyszerárugyár telepén egy mechanikai—kémiai—biológiai fokozattal is rendelkező tisztítóművet építenek. Az elkészült műtárgyak üzembehelyezése azonban műszaki okok miatt elhúzódik, az eddigi próbaüzemeltetés sikertelennek minősíthető. A telep teljes kiépítésének és üzembe[%] 16. ábra. Kenyérmezői patak 2,1 fkm (Tát) KOI tartóssági görbéi Puc. 16. Kpuebie oOecneieHnocmu XTIK djw p. KeHepueíeu IlamaK, cmeop Tam, 3,1 PKM Abb. 16. Dauerlinien des CS B- Baches Kenyérmetői bei Flusskm 2,1 (Tát)
