Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

6. szám - Horváth Lajos–Várday Nándor: A felszíni vizek minősége Komárom megyében

Horváth L.—Várady N.: A felszíni vizek Hidrológiai Közlöny 1983. 6. sz. 269 PÖl~ [mg/dm*]. 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 [%] 5. ábra. Általér Vértesszőlősnél 16167 fkm Ortoszfát-ion koncentráció tartóssági görbéi az 1969—73 és 1974—79 időszakra havi gyakoriságú mérések alapján Puc. 5. Kpuebie 06ecnewHH0cmu Konyenmpaiiuu opinoißoc­(ßamubix CioHoe e cmeope eodomoKa Ajima/iep 16 + 167 pKM. H3MepemiH npou3eedeim pa3 e Mecnq e meieHUU 1969 u 1974—79 zz Abb. 5. Dauerkurven der Ortofosphationkonzentrationen bei F.luss km 16-\-167 des Általér bei Vértesszőlős in den Perioden von 1969—-73 und 1974—79, aufgrund von Häufigkeitsmessungen tápanyagok (nitrogén, foszfor) koncentrációja az élő szervezetekbe való beépülés miatt jelentősen csökken, a szervesanyag tartalommal arányos KOI-érték pedig növekszik. Ez jól látható a 6. 7. és 8. ábrán. A tápanyag-terhelés növekedése jelen­leg még a tó halászati hasznosítására kedvezően, üdülési célú hasznosításra viszont nagyon károsan hat. A Tata alatt bevezetett csak mechanikailag tisztított tatai szennyvizek hatására a KOI-és ammóniakoncentráció értéke kb. 30 % -kai emel­kedik. A torkolatig az öntisztulás hatása már csak kism'értékű. Ez az állapot várhatóan csak 1984 után az új tatai biológiai szennyvíztisztító üzembe­helyezésével javul. A 9. és 10. ábra a torkolati szelvényben az el­múlt 8 évre visszatekintve mutatja a KOI-és a POi 3 —koncentráció eloszlását és változását. Ki­tűnik, hogy mindkét érték a vízgyűjtő terület szennyvíztisztító berendezéseinek fejlesztése elle­nére is romló tendenciát mutat. A jövőben, figyelembe véve a tiszta bányavizek bevezetésének csökkentését, a vízrendszer meg­felelő minősége csak radikális beavatkozással biztosítható. I. II. III. IV. V. VI. VII. vili IX. X. XI. XII. [hónap] 6. ábra. A Tatai Nagytó tápvizének és elfolyóvizének KOI koncentráció változása éves ciklusban 1975—79-es adatok alapján Puc. 6. JJunaMuica KonyeHmpaifuu Xnii e nodaeaeMofl u omeoduMOÜ node 03epa Tamait. JJanmie 1975—79ee Abb. 6. Änderung der CS B-Konzentration des abfliessen­den Wassers und Speisewassers des Tataer Nagytó in Jahreszyklen aufgrund der Daten 1975—1979 FEKETEVÍZÉR — C0NCÓ A vízgyűjtő elsősorban mezőgazdasági terület, így a vízkészlet hasznosítása is mezőgazdasági, ill. élelmiszeripari jellegű. Legnagyobb vízfelhasználó az Ászári Keményítőgyár (kb. 2000 m 3/nap). Víz­szükségletének egyenletes biztosítását a felső sza­kaszon kiépített tározók üzemeltetésével oldja meg. Így is aszályosabb időszakban gyakorlatilag a vízfolyás teljes vízhozamát kiemeli. A területen ezen kívül több helyen halgazdaság és öntöző telep vízigénye jelentkezik. A vízrendszer szennyvízelvezetési funkciója is jelentős. Elvezeti Kisbér község, az Ászári Kemé­nyítőgyár az Ácsi Cukorgyár, valamint több nagy­üzemi állattartó telep szennyvizét. A vízfolyás a Kisbéri-ág torkolata felett általában II. osztályú, kissé szennyezett vízminőségű. A Kisbéri-ág vezeti be a még egységes csatorna­hálózattal és megfelelő tisztítóberendezéssel nem Tó tápvize Tóról elfolyó víz •J 1 N t | I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. [hónap] 7. ábra. A Tatai Nagytó tápvizének és elf olyóvizének P0 4 3~ koncentráció változása éves ciklusban 1975—79-es adatok alapján Puc. 7. UiiniiMUKCi KOHifeumpaifuu PO t 3— e nodaeaeMoü u omeoduMOÜ node 03epa Tamau. JJamibie 1975—79ee Abb. 7. Änderung der PO^~ Konzentration des abfliessen­den Wasser und. des Speisewasser des Tataer-N agytó in Jahreszyklen aufgrund der Daten, von 1975—79

Next

/
Thumbnails
Contents