Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
6. szám - Dr. Fekete József: Öntözött réti- és szikes talajok sóforgalma, tápanyagtartalma a talajjavítás után
HIDROLOGIAI KÖZLÖNY ü3. ÉVFOLYAM ß. SZÁM 241—288 oldal Budapest, 1983. június Öntözött réti és szikes talajok sóforgalma 3 tápanyagtartalma a talajjavítás után DK. FEKETE J Ö Z S E F* a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Szikes talajaink termőképességét különböző talajjavítási eljárásokkal fokozhatjuk. A javítás lényege abban áll, hogy az oldatba kerülő kalcium-ionok hatására a kolloidok kicsapódnak, a peptizált szétfolyó rendszer koagulálódik, a talaj szerkezete és pórusviszonyai, áteresztőképessége, valamint több kémiai-és biológiai tulajdonság jelentős mértékben megváltozik. A szikes talajok keletkezésében és meliorációjuk eredményességében jelentős szerepet játszanak a hidrológiai viszonyok, melyet hazánkban is számos kutatási eredménnyel támasztanak alá, többek között Arany (195G), Szabolcs (1961), Ii er ke (10Ü4), Prettenhoffer (1969), Fekete (1974) munkái. A talajjavítás sikere érdekében egyidejűleg a vízrendezésről is gondoskodni kell. Kedvezőtlen hidrológiai viszonyok között felszínhez közeli talajvízszint esetében a kapilláris vízemelkedéssel a szikességet előidéző nátrium sók a felső talajszintekbe emelkedhetnek, s ott betöményedhetnek. így a talajjavítás nem vezet a várt eredményhez, vagy rövid időn belül visszaszikesedés következik be. A javítás utáni visszaszikesedés különösen az öntözött területeken, a csatornák és tározók mentén — ahol a talajvízszint megemelkedik — várható nagyobb valószínűséggel. El folyamatok tanulmányozása céljából javított szikes és réti talajokon vizsgáltuk a talajvíz mélységének és kémiai összetételének változását, valamint a talaj sóforgalmát. m-re, a 3. szelvény a Tápió mellett, a folyó gátjától 20 m-re található. Az 1. szelvény szolonyeces réti talaj. A szintje agyag, B és C szintje vályog. Az A szint gyengén-, a B és C szint közepesen, ill. erősen lúgos. Á B és C szintben a Na 2C0 3 tartalom 0,2-—0,3 %, a kicserélhető nátrium mennyisége eléri a 20%-ot. A 2. és 3. szelvény szoloncsákos réti szolonyec. Erősen kötött, repedezésre hajlamos agyag, a B szint oszlopos szerkezetű, a Na,C0 3-tartalom 0,2—0,3%, a kicserélhető nátrium mennyisége meghaladja az S érték 25 % -át, CaCO.,-ot az A szint kivételével tartalmaznak. t.kőt 2 . A őt. V 'Xll\ '//' V V/' Vili 'X' >7/1 '//' 'IV' V/' \'lll 'X' >7/1 1979 1980 1981 2. a bra 1—2. ábra. A csapadék és a talajvízszint változása Abb. I—2. Änderung des Niederschlags and des Grundwasserspiegels ' V///' 'X' 'XIII '//' 'IV' 'VI' W '»I 1980 1981 iabra ÚJSZÁSZ 60t W§ 20§ 1 ZAGYVARÉKAS A vizsgálatuk helye és módszere Vizsgálatainkat a Zagyvarékasi Béke és az Üjszászi Szabadság MgTsz területén 3-3 talajszelvényen, — szoloncsákos, ill. szolonyeces talajokon — végeztük. A Zagyvarékasi Béke MgTsz-ben az 1. szelvény a Zagyva gátja mellett 10 m-re, a 2. a Zagyvától DNy irányban az 180 m-re a 3. szelvény pedig ugyan ebben az irányban az előbbitől 260m re van. Ä talajok kötöttek, az A és B szint fizikai talajfélesége általában agyag, a C szinté vályog, illetve agyagos vályog. A kémhatásuk gyengén lúgos, pH értékük a B 2 és C szintben nagyobb, 8,4 körül mozog. Összes vízben oldható sótartalmuk ált. 0,1 % , de a B szintben eléri a 0,13—0,15 %-ot. A B 2 és C szint gyengén szódás. Az Újszászi Szabadság MgTsz-ben az 1. és 2. szelvény a Holt-Tápiótól DNy-ra 100, illetve 250 * Agrártudományi Egyetem, Gödöllő.
