Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
5. szám - Dr. Molnár Béla–dr. Kuti László: Az ágasegyházi és orgoványi tavak kialakulása és limnológiai fejlődése
238 Hidrológiai Közlöny 1983. 5. sz. Dr. Molnár B.— dr. Kuti L.: Az ágasegyházi tavak hogy a vízzáróbb tavi karbonátiszapos rétegek itteni jelenlétével függ össze. Megállapítható tehát, hogy az Agasegyházi és az Orgoványi rét földtani és vízföldtani jellege a Duna-Tisza köz egyéb és eddig vizsgált taváétól eltér. A tavak alatt a vízzáróbb dolomitiszap itt összefüggő vízzáró réteget nem alkot. A tavak területén a különböző talaj víztípusok elterjedése elsősorban a földtani felépítéssel függ össze. A tavak és közvetlen környezetük talajvize közötti különbség pedig a földtani felépítés és a morfológiai helyzetben való eltérés eredménye. IRODALOM [ I ] Erdélyi M. (1000): Geomorfológiai megfigyelések Dunaföldvár, Solt és Izsák környékén — Földr. Értesítő, 9. Ii. pp. 257—2fif>. Budapest. [2] Kuti L.: (1976): Kecskemét környékének agrogeológiai térképezése — Doktori disszertáció (kézirat) Szeged. [3] Laptyev, F. F.—Priklonszkij, V. A. (1952): Felszín alatti vizek fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele — Budapest. [4] Molnár B. (1970): dél-alföldi szikes tavak keletkezése — Hidr. Tájékoztató 10. pp. 124—130. Budapest. [5] Molnár B. (1971): Entstehungsgeschichte der Sodaseen im Siid-Alföld (Ungarn) — Aus den Sitzungsberichten der Osterr. Akademie der Wissenschaften Mathem. — naturw. Kl. Abt. 1. 179. 8—10. PI>. 183—191. Wien. [6] Molnár B. (1980a): Hiperszalin tavi dolomitképződés a Duna-Tisza közén — Földt. Közlöny 110. 1. pp. 45—04. Budapest. [7] Molnár fí. (1980b): Geokémiai és üledékképződési folyamatok a Duna-Tisza közi szikes tavakban — Hidrl. Tájékoztató pp. 32—35. Budapest. [8] Molnár B.—Szónoky M. (19876): On the Origin and Geohistorical Evolution of the Natron Lakes of the Bugac Region — Móra F. Múzeum Evkönyve 1974—75/1. pp. 257—270. Szeged. |9] Molnár B.—M. Murrai 1. (1976): A Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi szikes tavainak kutatása és földtani története — Hidrl. Közi. 56. 2. pp. 67—77. Budapest. * f 10] Molnár B.—Kuti L. (1978a): A Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. területén található Kisréti-, Zabszék- és Kelemenszék-tavak keletkezése és limnogeológiai története — Hidrl. Közi. 58. 5. pp. 216—228. Budapest. fll] Molnár B.—Kuti L. (1978b): A Kiskunsági Nemzeti Park 111. sz. területén található Kisréti-, Zabszék- és Kelemenszék-tavak környékének talajvízföldtani viszonyai — Hidrl. Közi. 58. 8. pp. IÍ47—355. Budapest. [12] Molnár H.—M. Murvai I.—Hegyi-Pakó ./. (1976): Recent Lacustrine Dolomite Formation in the Great Hungarian Plain — Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 20. 3—4 pp. 179—198. Budapest. [13] Molnár B.—Iványosi Szabó A.—Fényes .1. (1979): A Kolon-tó kialakulása és limnogeológiai fejlődése — Hidrl. Közi. 59. 12. pp. 549—560. Budapest. |14] Molnár B.—Szónoky M—Kovács S. (1980): Recens hiperszalin dolomitok diagenetikus és litifikációs folyamatai a Duna-Tisza közén — Földt. Közlöny III. Budapest. 0 $OpiYlMpOBaHHH H JLLLM HOI'eO JIOI'HieC K0 M pa3BHTHIl 03ep Arauießbxa3a u Opronaiib Jl-p Mojuuip, B. — d-p Kymu, Jl. Osepa Aramcflbxa3a h OproBaiib pacnojroKenw MOK«y iiecMauuMii AioiiaMii C3-IOB nanpaBjieimn (puc. 1). TeojiornKecKafl OKpecTHOCTb 03ep npuMCHaTeJibiia tcm, MTO öaaiic 0(ípa30Ban jicccaMH HJIH cpe/iHéaepHHCTbiMH II MejibKn.Mii nccKaMii. Oaepnue OTJKWCHHH iipe;iciaBjieiibi MecraMH AOJIOMHTHIJM HJIOM (COAEPWAUUIM 40—80% i<apflOHaTOB) MeCTaMll TOp<])$lHblMH 0TJ10>KeHllflMH 11 CJ10>IM1I uiiijibTa (KaiMeHHOii MyKii) (pp. 2.—3.) Oaepuwe OTJIOMU'HIISI rojioueHOBoro BoapacTa — BCJICABHC nocTojuiooii AiiiiaMiiKH cbinymix necKOB - B neKOTopwx MCCTax npncyTCTByioT B n4rpeőenHOM BIIAC CPEAU c/ioei) necKa. 3epi<a.no noflacMHhix boa pafiona ociiet.H) HaxoAHTC5i na rjiyfnme 0,4—8,0 M NOA AHCBHOH noBcpxiiocTbio (puc. 4.). no rn;ipon3oriincaM nerpyAHo cyaiiTb o BCPOHTHOM iiaiipaBJieniiH tjinjibrpaumi noA3eMin>ix BOA. B AaimoM cayMae noA3eMHhiii n0T0K HanpaBaeH B cTopoHy oaep (puc. 5.). CyMMapHooe coAepMoniic pacTBopeHnux cojieii B NOA3EMHBIX BOAAX COCTABJIAET 473—7771 Mr/a. Majiue 3na iieHH>i npiiypoHenbi K necqaHoií MCCTHOCTH noíijui30CT1I 03cp, Oojiee BwcoKiie 3na>ieniifi xápaKTepm.i AJISI OCCBOÍÍ jiiiHHH, coe;uin$iK)iueii 03cpa. (puc. 6.) MaKciiMajibHoe SHaiemie pacrBopeiiHoro Kajibniisi xapaKrepHO na nenocpeACTBCHnyio 0i<pecTH0crb oscp; pacTBopeHHbüí MarHiiií name Bcero BeTpeMaeTea B ea.Miix osepax. flocjieAHee oíübHCHsieTCfl npacyTCTBHeM AOJioMiiTHoro Hjia (pp. 7., 8., 9.). CoAepjKaHHe HaTpii« TOjibKo B BOAC ösepa OproBaHb HMeeT 3aMeTHoe SHaiemie. H3 Miicjia amiOHOB rocnoflCTByiouiHM HBJIJUOTCH rnApoKapíionaTbi — IIX MaKciiMyM íiMeeT MecTO TaK>Ke y 03. OproBaHb (1000—2000 Mr/ji). Vflajijijicb OTOCH, coeAHnjuoiueii osepa OHO fíbicTpo yíibiBaeT ao 400—600 Mr/ji. KoHueHTaumi K/iopiiAa n cyjibijiara B ocn 03cp hidkc (3a HCKJiKiieHneM 03. OproBaHb) YAAJWICB OT ocn B03pacTacr. MHoromicjieHHbie MecTHuc (jiaKTOpbi BJIHJIIOT na TeppiiTopiiajibHoe pacnpeaeJieHiic 3THX noKaaaTCJieií. Ha iiccjiejioBanHOii reppuTopim MIDKHO pasAC-nim. 6 THnOB nOA3CMHNX BOA. (puc. 10). Development anil limnology of tlie.lakes at Ágasegyház and Orgovány by Molnár, B. — Kuti, L. The lakes at Agesegyház and Orgovány are situated between rows of sand dunes oriented NW —SE (Fig. 1.). The base of the geologic environment of the lakes consists of loess, or medium- and fine grained aeolie sand. The lake sediment is composed of dolomite silt containing locally 40 to 80 per cent carbonate, marsh peat and silt layers (Figs. 2, 3,.). Owing to the permanent movement of the aeolic sand, the Holocene lake sediment is in several places present in buried from between the sands. In autumn the groundwater table in the area is at 0,4 to 8,0 m depth below the surface (Fig. 4). The elevations of the groundwater table above sea level indicat well the most probable direction of groundwater seepage, which in this particular case is towards the lakes (Fig. 5). The total dissolved matter content of the groundwater ranges from 473 to 7771 mhg/litre. The lower values were found in the sand dune area surrounding the lakes, while the higher ones below mid-lake ( F ig6>- . The dissolved calcium content is highest in the vicinity of the lakes, while dissolved magnesium is most abundant in the lake areas. The latter is related to the presence of dolomite silt (Figs. 7, 8, 9). The sodium content of the groundwater becomes noticeable in the area of the lake at Orgovány only hydrogen carbonate, which is the predominant anion, attains unstandingly high values at the Orgovány lake (1000—2000 mg/litj, but decreases to 400—600 mg/lit at some distance from the lake axis. Except for the Orgovány lake the chloride and sulphate contents are smaller in the lake axis and higher at the more distant sampling points. The areal pattern of both components is, however, influenced by a number, of local factors. Six different groundwater types have been distinguished in the area (Fig. 10).
