Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
5. szám - Dr. Molnár Béla–dr. Kuti László: Az ágasegyházi és orgoványi tavak kialakulása és limnológiai fejlődése
Dr. Kiss P .— dr. Tó th I. — dr. Fodré Zs.: Bakteriológiai és kémiai Hidrológiai Közlöny 1983. 5. sz. 227 2. ábra. Az I—II. szelvény és a szelvények között mélyített járásuk rétegoszlopai 1. Finom homokos lös/., 2. Finom homok (0,00—0,1 mm), 3. Apró azemű homok <0,1—0,2 mm), /. Középszemű homok (0,2—0,5 mm), o. Durva szemű homok (0,5 min-c) ,fí. Durva kőzetliszt (0,02—0,06 mm), 7. Dolomitiszap, 8. Tőze« rétes. Puc. 2. Pa3pe3bi no CKHUMUIILIM I.—II. 1 - jrecc c MejibKHM necKOM, 2 - Me. ribKHíi necoK (0,06—0,1 mm), 3 - Me.rtbK03epHHCTb]M necoK (0,1—0,2 mm) 4 - epeaHeaepHHCibiü necoK (0,2—0,5 mm). 5 - rpyöo3epHHCTbiíl necoK (0,5 mm h öOJiee), 6 - rpyöan KaMeiman mvkh (0,02—0,06 mm), 7 - jiojiOMHTOBbift hjt, 8 - cJiofl Toptjta. Pig. 2. Stratification in Section 1— II und in the boreholes snnk between the sections 1. Fine sandy loess, 2. Fine sand (0,0tS —0 ,1 mm), 3. Sand fluor (0,1—0,2 mm). I. Medium sand (0,2—0,5 mm), <5- Coarse sand (0,5 imu<), (1. Coarse silt (0,02—0,0(1 mm), 7. Dolomite silt, <*. l'eat layer az a törvényszerűség, hogy a futóhomok, ugyan úgy mint ahogyan az a Kiskunsági Nemzeti Parkban Fülöpháza környékén ma is megfigyelhető, a mélyedéseket kitöltve előrehaladva buckák formájában rakódik le (I. szelvény 15, l(i, 19 sz. fúrás). A II., IV. és az V. szelvény vonalában közéészemű homok nem jelenik meg. A löszre itt aprószemű homok települ, helyenként pedig finom homok. A III. szelvényben a terület Ny-i és egyben morfológiailag legmagasabb részén újra középszemű homok található. A III.—IV. szelvény között mélyült 32—33 sz. fúrás szintén tárt fel középszemű homokot, sőt a 33. sz. fúrás vékony rétegben durva szeműt is. A futóhomok vastagsága igen változó, sok helyen a 10 m-es fúrások a feküjét el sem érték, tehát ezeken a helyeken ennél is nagyobb vastagságban rakódott le. A II. szelvényben a 7, 8. sz. fúrásban pedig nem is jelentkezett, itt a felette lévő tavi karbonátiszap közvetlenül a löszön települ. A löszre rakódott közé])-, és aprószemű futóhomok karbonáttartalma általában 15 % körüli. Ha azonban tavi karbonátüledék települ rá, vagy közbe eléri a 20—30 %-ot is. 3. A futóhomok rétegekre a mai, illetve az egykori mélyedésekben tavi üledék rakódott. Ezt három üledéktípus képviseli. a) A 10—80 cm-es vastagságú karbonátiszap mai, vagy egykori mélyedéseket tölt ki. A futó homok mozgás miatt a terület domborzata ui. állandóan változott, fgy a korábbi mélyedések helyén ma esetleg éppen magasbb bucka található. Ennek eredménye, hogy a karbonátiszapot gyakran csak a fúrások tárták fel (11. szelvény 10, 22 sz. fúrás). A karbonátiszap karbonáttartalma 40—
