Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

5. szám - Dr. Kiss Piroska–dr. Tóth Irén–dr. Fodré Zsófia: Bakteriológiai és kémiai vízminőség kapcsolatának vizsgálata mélyfúrású kutak vizében

Dr. Kiss P.— dr. Tóth I.— dr. Fodré Zs.: Bakteriológiai és kémiai Hidrológiai Közlöny 2.98.3. 5. sz. 223 méterei az alábbiaknak ha megfelelnek akkor nagy valószínűséggel, kifogástalan bakteriológiai tisztaságii vízre lehet számítani: NH,+ 1 mg/l alatt; KOI,, 2.7 ing/1 alatt; OH, 10 Nl/m 3 alatt nem zárjuk ki azonban annak lehetőségét, hogy az általunk vizsgált paramétereken kívül - azok­kal párhuzamosan jelenlevő — egyéb eddig nem vizsgált vegyület(ek) segítené(k) a vízben a bakté­riumok szaporodását; — e tápanyagok természetére jellemző — Deák és mtsainak [10] közlése alapján —, hogy törésponti klórozással és aktív szénszűréssel sem távolítha­tók el maradéktalanul; — a kutak vizének 20 ° feletti hőmérséklete nem kedvez a pszichrofil baktériumok szaporodásának, a mezofil összcsíra-szám kissé magasabb. IRODALOM [1] Kiss I'. és Fodré Zs.: Csongrád megyei mélyfúrású kutak vizének bakteriológiai jellemzése. Hidrológiai Közlöny (közlés alatt). [2] Varsányiné Tóth I. és Fodré Zs.: Mélyfúrású kutak vizének kémiai analízise Csongrád megyében. Egészségtudomány 24,10 1 8. I 980. [3] Ivóvíz bakteriológiai vizsgálata. MSZ. 22901-71. |4] Kémeili L.: Az ásványvizek mikrobiológiája. Szer : Borszéki B.: Ásványvizek és gyógyvizek. Mezőgaz­dasági Kiadó, Bp., 1979. [5] Némedi L.: A terhelés és bakteriológiai szennyező­dés összefüggése a budapesti töltő-ürítő rendszerű fürdőkben. Épületgépészet. 62 -67. 1975. [6] Botzenhart: Über die Vermehrung verschiedener Enterobaeteriaceae sowie 1'. aeruginosa und Alkali­genes species in destilliertem Wasser, entionisiertem Wasser, Leitungswasser und Mineralwasserlösung. Zbl. Bakt. Hyg. 1. Abt. Orig. B. 163. 470—85. 1976. f7] Dickgiesser, N.: Untersuchungen über das Verhal­ten grampositiver und gramnegativer Bakterien in trockenen und feuchten .Milieu. Zbl. Hakt. Hyg. I . Abt. Orig. Ii. 167. 48- 62. 1978. [N] Dickgiesser , N.: Untersuchungen über die gegensei­tige Beeinflussung von Bakterien in nährstoffarmen wässrigen Milieu. Zbl. Hakt. Hyg. 1. Abt. Orig. B. 169. 295—307. 1979. | 9] Dickgiesser, N. und F. llittweger : Untersuchungen über das Verhalten von granmegativen Bakterien in Aqua bidest. und Leitungswasser bei verschie­denen Temperaturen und unterschiedlichen Aus­gangskeimzahlen. Zbl. Hakt. Hyg. I. Abt. Orig. Ii. 169. 308—319. 1979. r 10] Ii. Whittenbury, K.C.Phillips and J. F. Wilkinson: Enrichment, Isolation and Some Properties of Methane-utilizing Bacteria. ./. gen. Microbiol. 16. 205- 218. 1970. I 1 1] Karácsony S. : A kutak és vízművek gázosságának technológiai problémái. Bp. 1975. Kézirat. ['12] Nagyistók F.: A gázmentesítés néhány időszerű kérdése Csongrád megye területén. Országos Ván­dor gyűlés, Keszthely, 1979. máj. 17—18. M.H.T. f 13] Nagyistók F.: A felszínalatti vízforgalom néhány kérdése a Dél-Alföldön. Hidrológiai Közlöny 1. 26—32. 1981. | 14] Zárójelentés Csongrád megvei gáz vizsgálatokról. JATE, 1977. Kézirat. | 15] O. Weber und M. — F. Klenner: Hygienische Proble­me bei der Trinkwasserversorgung aus einem Tief­brunnen. Zbl. Bakt. Hifq. /. Abt. Oring. B. 157. 89—93. 1973. [16] Deák Zs., Csanády M, Kádár M, Kárpáti Z.: Az alföldi mélységi vizek másodlagos, hálózati szennyeződését okozó baktériumok szaporodásának megakadályozására irányuló kísérletek tapasztala­tai. Egészségtudomány 25. 198 208. 1981. Hccjie/iOBaiiHe CB>I3CÍÍ MOKÄ Y OaKTepHOJioi'imecKWWH H xiiMimecKHMH noi<a3arcJi>iMM KawecTtta BOA apre:inaiicKHX CKBÍDKHII Jl-p Kuuiui, H. d-pTom,H. i)-p <l>in)pt', )K. Anmpbi I) nepnoA Himapb 1976 mom. 1980 n 06­jiacTii 'loiii paA uccjieflOBajiH 4578 npoO BOAIJ, oToíípan­HblX 113 BOCXOASimeií BOÁM 86 KOJIOAUCB KOMMynaJlbHOrO BOAOCHaf)H(eHHJI. IkiblCKIIBajlHCb B3aiIM0CBfl3H MOKfly OTAejIbHhlMll XHMHMCCKHMH, <|lH3HMeCKHMH II GaKTCpiiaJlb­HbiMii noBa^aTCjisiMH KAIECTBA BOA. Mcc/ieAOBaHHi>ic noKa­saTejiti: XIIKp, NH 4, nojiHoe coAep>KaHne MCTana, TCM­nepaTypa, cyMMapHoe MHCJIO najiOMCK reTepoTpo<])Hbi Me30(|lHJlbHblX H HCIIXpOTOnHblX (íaKTepiICB, MHCJIO I1HAH­KaTopnwx OaiciepiieB (rpyrma Coli 11 Pseudomonas aeru­ginosa.) Pe3yjibTaTbi aiiajin3iipyioTcsi na ocnoBe puc. 11. Me>KAy 6aKTepH0JI0r,HMeCKHMH II XHMHMeCKHMH IIOKa3aTCJIJIMII KaMecTBa BOAbi ycTHHOBjieHbi c;ieAyM)iune BsaHMooTHouie­HH51: — KAK NOKA3BIBAIOT pncym<n 6-7 8. npii Gojiee BI>I­COKHX KOHucHTpauiiHx NH+,, XIIK F>, CH, cyMMapHoe Ko^imecTBo najioMeK Bbiuie npii HII3KIIX KOHucHTpamiflx; — cor;iacno 6. h puc. 7.—8. na íiaKTepiiojioniMecKoe KawecTBo BOAbi Hanfiojiee omyTiiMoe BJIH>THHC oi<a3biBaer coAep/Kamie ÍIOHOB aMMOHim; — coAep>Kamie XIIKp ii CH, noMTH (>AHnaK0B0 BJIHÍICT na cyMMapnoe KOJiimecTBo na^0Mei<; npw űojiee BHCOKIIX sHaMeHHjix NH + „ XIlKpiicyM­MapHoro MCTaHa MHCJIO HHAHKaTopHbix oaKrepHCB 110B1.1­iiiaeTcsi (CM. puc. 9.) no puc. 9. OMCBHAHO, MTO HH3KHX 3HaMCHHÍlX HCCJ1C­AOBaHHblX XHMHMeCKHX nOKa3aTejICÍÍ AOMHIIlipyiOT (iaK­Tepim Coli rpynnbi. IIpn BHCOKIIX 3HaMCHii5ix AOMiimipyer P. aeruginosa. iipeAnojioraercji, MTO fiaKTepHojioriíMCCKii xopomero KawecTBa BOAy MO>KHO naiiru npw 3Ha iieHii5ix XHMHMCCKHX noKaaaTCJieii: NH + 4 iiiiwe 1 mr/ji, XIIKpUiOKe 2,7 vir/ji, CYMMA CH.HIOKC 10MJI/M : 1; aBTOpaMII HC IICKJUO'iaCTCM, MTO KpOMC HCCJieAOBail­Hbix HMH XHMHMCCKHX nOKasaTCJieH B03MO>KHO 11 APyi'HC Morjiii űbi cnoco6cTBOBaTb pasMHOwciimo fiaicrepiien B BOAC; ripn iiccjiCAonaHim Bjnmimsi TCMiiepaTypbi ycraiioB­Jieno, MTO cyMMapnoe KOJUIMCCTBO najioMeK npii t HH>KC 20 °C (B KaMecTBe xapaKTcpiicTHKii npiiBOAincsi .iiiaMCHHe BcpxHero KiiapTHJisi) Sojibiuee, MCM npn Oojiec BWCOKHX rcMncpaTypax; B MEHCCTEN^BIX BOAAX NOJIOJKHTEJIBNOCTB Coli rpynnbi Bbiuie, MCM B TCHJlblX B0A3X (pilC. 9.) IlOCKOJIbKy KOJlHMeCTBO ÍÍOHOB aMMOHHH HailŐOJieC CHJIb­HO BjinjicT na ÓAKTCPHOJIONIMECKOC i<a iiecTB0 BOAI>I apTC­3I13HCKHX CKBa>KHH B OFIJL. MOHipaA, ÓblJia COCTaB/lCHa KapTa Ha ocnoBanmi AauHbix 86 KOJIOAIICB, noi<a3WBaio­maji ero pacnpocTpaHcmie. CocTaBJieHa TaiOKe Kapna OaKTCpHO ^ORIIMCCKOII MHCTOTbi apTe.waiicKiix KOJIOAUCB lloHrpa;íCKoii oöjiacTH (puc. 10.). (íntorsiichung ilos /usammonhanjíps zwisclioii der haktoriologisrhen inul cheinisclieii (Jualitiit im Wasser der Ticfhohrhruiiiieii Frau Dr. Kiss, F. — Frau I)r. Tóth, I. — Frau Dr. Fodré, Zs. Die Verfasser haben zwischen Jänner 1976 und 30. •Juni 1980 vom herausfliessenden Wasser aus 86 öffent­lichen Tiefbohrbrunnen des Komitats Csongrád entnom­menen 969 Wasserproben 4578 Versuchsergebnisse aufgearbeitet. Sie suchten den Zusammenhang zwis­chen einigen chemischen und physikalischen Parameter und dem Bakteriengehalt des Wassers. Aus diesem Zweck untersuchten sie den CSBp • NH, + -Gehalt, bei sämtlichen Metan- und Temperaturänderungsmen­gen die Orösse der heterotrophen mezophilen und psichrophilen Gesamt -Keimzahl und den Gehalt der Indikator Bakterien (Coli —Gruppe, und Pseudomonas aeruginosa).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents