Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
5. szám - Könyvismertetés
216 Hidrológiai Közlöny 1983. 5. sz. Dr. Karácsonyi S.: A rétegvizek gázossága paiioHax xapai<Tepn3yeTCM KOMÖHHauneH 6a3HCHbix THrioB. CpeflHee ra30C04ep>KaHHe, pacMinannoe no Aanm.iM omdeAbitbix CKSCUICUH, i<aK npaBHJio, oTJnmaeTBBepx OT aHaweHMH, ocpeaHeHHbix no TeppnTopim MCTO/IOM B3Beajnnaini>i. TO 0ÖCT0>nejibCTB0 yKa3biBaer na TO, HTO ra3ocortep>Kannc noBwiucHHoe aa>i<e «JIÍI njiacTOB (iojiee •ßjiaronpHjiTHoro sajiei aHiia. C apyroii CToponu aoíiuia BO;i TO>Ke Mo>i<er oi<a3i>iBaTb BjmjiHHe Ha co/iep/Kaime ra3OB ii njiacTOBbix Boaax. B OTHOU1CHHH e03HUKU06eHUH II MUZpaifUU IU306, a Tai<>i<e H npii HccjieÄOBaHHH conymcmeywufux eoMOAoeoe, ripn HCCJIEÄOBAHHH xuMuuecKux ceoücme N 3ARA3()BAHH0CTH non of)napy>KHBaeTOi noflofmoe nojioweHHe. PeayjibTaTbi aHajIH3a xopouio OTpa>l<aiOT CJI0>KH0CTb B3aHM00TH0HieHHÍÍ MOKjiy ra30C0aep>I<aHneM N yc-iioBHjiMH aajicraHiisi IIJiaCTOBblX Boa. ri03T0My B3aHMOOTHOUjeHHfl a<)JI>KHbI HiiíMCHSíTbCM UHUAU30M uiupoxoeo icpyea (fiaKtnopoa II IlOCTOJIHHblM paCUIIipCHHCM n03HaHHÜ. Hydrogeologisrlic Fragen des Gasgehalts der Schichtenwässer l)r. Karácsony, S. I )ie Wertung der sich auf den Gasgehalt der Schichtenwässer beziehenden Untersuchungen bietet — unter anderen die Möglichkeit dazu, den Zusammenhang zwischen dem Gasgehalt und j 1 er hydrogeologischen Eigenartigkeit zwecks Suchen der allgemeinen Zusammenhänge zu erkunden I >en Gasgehalt der Schichtenwässer kennzeichnen die anscheinlich launenhaften Andern Ilgen und im allgemeinen liefert der Gasgehalt der an einem gegebenen Ort in verschiedenen Kiefen liegenden Schichten aber auch einunddieselbe Schichte an verschiedenen Siedlungen, voneinander abweichende Resulteta. Auch neben der launenhaften Änderung des Gasgehalts der Gewässer, sind solche grundlegende Varianten — Typen vorfindbar, wo der Gasgehalt der wassergebenden Schichten is vesrehiedenen Tiefen, bzw. die Änderung verhältnismässig gleichmässig ist. Die den Grundtyp bildenden Fälle sind aber nicht verbreitet, sie sind von örtlicher Ausbreitung. Für gewöhnlich ist die Kombination der Grundlalle bei den Schichten wässern der einzelnen Gebiete für die Tiefenänderung des Gasgehalts kennzeichnend. Ähnlich der räumlichen Veränderlichkeit des Gasgehalts der Schichtenwässer wird der uns den Brunnendaten berechnete durchschnittliche Gasgehalt durch eine eigenartige Situation gekennzeichnet, die von pondierten Gebietsdurchschnitt für gewönhlieh abweicht und im grösseren Teil der Fälle höher als dieser ist. Dieser Umstand weist darauf hin, dass einerseits aush der Gasgehalt der sich günstiger ausbildenden wassergebenden Schichten höher ist, andererseits auch die Wassergewinnung auf den Gasgehalt der Gewässer, auf die Konzentration des Gases einen Einfluss ausüben kann. Ähnliche Resultate ergaben sich sowohl bei filer Vergleichung des orientierenden Charakters der Entstehung der Gase, der Migration, sowohl bei den Untersuchungen der Quantitäten und Verteilung der begleitenden Homologe, als auch beim Suchen des Zusammenhanges zwischen der chemischen Eigenartigkeit und ihren Gasgehalt. Das Resultat der Analyse widerspiegelt gut jenen verwickelten Zusammenhang, der zwischen dem Gasgehalt der Schichtenwässer und den hydrogeologi sehen Verhältnissen besteht. Somit können wir mit weitläufiger I ntersucliutig der Wirkungsfaktoren, mit Erweiterung der Kenntnisse die Zusammenhänge successive erklären. FLOOD STUDIES CONFERENCE (Árvíztanulmányi konferencia J. Az Institution of Civil Engineers által Londonban, 1975. május 7—8-án rendezett konferencia közleményei. ICI'J London, 1975. lilt) p., á: 12, t: 27, b: 1114. VIZ DOK KÖN V VT A I! H 6997 Az Institut of Civil Engineers (Mérnök Egyesület) javaslatára a Natural Environment Research Council (Környezetvédelmi Tanács) irányításával, az Institut of Hydrology, a Meteorological Office a Hydraulics Research Station és egyéb szervek közreműködésével főállású tervező csoport létesült az árvíz jelenségeinek tanulmányozására. Munkájuk eredménye az „Árvíztanulmány", amelyet a Környezetvédelmi Tanács adott ki öt kötetben. (Flood Studies Report in five Volumes, 1975.) (VIZDOK VÍZÜGYI SZAKKÖNYVTÁR B 5312/1 •>) Könyvünk nagyobb felel e mű eredményeit összegzi a csoport tagjai által a mű megvitatására rendezett konferencia számára készített tíz tanulmányban, Ezek címei: Csapadék. Hóolvadás. Az árhullámkép meghatározása a mértékadó zápor; alapján. Az árvíz levezetésének módszerei. Az árvízi adatok értékelése és ismert árvizek adatainak felhasználása. Árvízszámítás statisztikai módszerekkel. Rövid adatsorok kiterjesztése. Árvízszámítás a vízgyűjtő terület jellemző, adataiból. A számítási módszerek megválasztása. Az Árvíztanulmány hasznosítása a vízgazdálkodásban. A konferencián részt vevő vízügyi szakemberek hozzászólásai és a kapott válaszok kétségtelenné teszik az Ár víz tanulmány értékességét. A konferencia másik feladata volt a Mérnökegvesületált al a tározói árvizek tárgyában eléje terjesztett vitaanyag bírálata. A hozzászólások és a válaszok módot adnak a végleges álláspont kialakítására és a tározók árvízi biztonságáról tervezett mérnöki vezérfonal kiadására. Csobok Veronika FLOOD STUDIES - FIVE YEARS ÓN. Frocedings of a conference organized by the Institution of Civil Engineers and held in Manchester, 22- -24. July, 1980. London, 1981. Thomas Telford Ltd. 159. p. á: 69, I: 44, b: 381). VIZDOK Vízügyi Szakkönyvtár H 6996 Árvízta nuImány öt év elteltével. Az Institution of Cicit Engineers (Mérnök: Egyesület) által rendezett és Manchesterben 1980. július 22—24-én tartott konferencia közleményei. Öt évvel azután, hogy a Natural Environment Research Council (Környezetvédelmi Tanács) kiadta az öt kötetes árvíztanulmányt ( Flood Studies Report — H 5312/1—5), és hogy az Institution of Civil Engineers Londonban, 1975. május 7— -án tartott konferenciáján méltatta a művet, a Manchesterben megtartott konferencia az Árvíztanulmány használatának ötéves tapasztalatairól számol be és kijelöli a jövőben végzendő kutatások irányait. Könyvünk a konferenciára beküldött KI jelentést, a hozzászólásokat és a válaszokat tartalmazza. A jelentések címei: A/, árvíztanulmány általános alkalmazása az , Egyesült Királyságban, és az elkövetett hibák. Az Árvíztanulmány alkalmazása külföldön. Az Árvíztanulmány fejlődésének lehetőségei. A statisztikai árvízszámítások újabb fejlődése. A meteorológiai adatok alkalmazása az árvízszámításban. A csapadék és lefolyás viszonyán alapuló árvízszámítási eljárások újabb fejlődése. AzÁrvíztanulmány és a Mérnök Egyesület által kiadott Árvíz és tározóbiztonság e. mérnöki vezérfonal. Az Árvíztanulmány alkalmazásának tapasztalatai a tározó bukójának tervezésekor. Az Árvíztanulmány felhasználása vízerőművek tározóinak üzemeltetésében. Árvíztanulmány felhasználása vízellátási és árvízvédelmi tározók üzemeltetésében. A vízgyűjtő területek urbanizációjának hatása az árvízi hozamra. A területek fokozott vízelvezetésének hatása a folyók árvízi hozamára. A gazdaságossági számítások szerepe árvízvédelmi művek mértékének meghatározásában. Csobok Veronika
