Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

5. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Új megoldás a felülről vezérelt öntözőcsatorna-rendszerek üzemének programozására

Dr . Ki ss P. — d r . Tóth I. — dr. Fodré Z s .: Bakteriológiai és kémiai Hidrológiai Közlöny 1983. 5. sz. 195 típusa mellett) az alvízi bögéből kivett vízhoza­mok legtöbbször időről időre változó nagyságától és helyétől is függ. Egyéb vízszinttartó berendezések, például kézi mozgatású zsilipek, vagy elektromos vízszinttartó berendezéssel ellátott zsilipek esetén a vízhozamok és a tározódott vízmennyiségek közötti kapcsolat még ennél is lazább. Ezeknél ugyanis a beavatkozás időpontja, s a zsilipmozgatás mértéke előre meg nem határozható módon esetleges. Ugyanakkor viszont ilyen berendezések alkalmazása esetén is igaz az, hogy permanens állandó viszonyok között a nagyobb szállított vízhozamokhoz legtöbb­ször magasabb vízszintek tartoznak. így általában kevés az esély arra, hogy a csatornán levonuló legnagyobb vízhozamokhoz alacsony tartott szin­tek tartozzanak. Ezen okok támasztják alá azt. hogy — átlagos viszonyok alapul vételét tűzve ki célul kiindulási alapként most is azt a már korábban alkalmazott, s a gyakorlati tapasztalatok szerint jól bevált alap­feltevést [5] fogadjuk el, hogy az időelőnyök számí­tása szempontjából mértékadó V tározótérfogai a kérdéses vízkivétel szelvénye felett a „mértékadó fel­színgörbék" között tározódott vízmennyiségek felével azonos (2. ábra ). lízzel kapcsolatban talán nem felesleges ez alka­lommal is megemlíteni azt, hogy a „mértékadó alsó felszíngörbe" ahhoz az üzemállapothoz tarto­zik. amelynél a csatorna minden szelvényén a gyakorlatilag lehetséges legkisebb (például a szi­várgási és csurgási veszteségek pótlásához szüksé­ges) vízhozam folyik át, s a bögék alsó végén tartott vízszint a megengedett ingadozási tartomány aljá­val szinel; míg a „mértékadó felső felszíngörbe" — értelemszerűen — a továbbítható vízhozamok maximuma és a megengedett legmagasabb helyzet­ben tartott vízszintek mellett áll elő. Ugyancsak célszerűnek látszik továbbá itt is rá­mutatni arra, hogy az időelőnyök számítása szem­pontjából a fentiek szerint mértékadónak tekin­tett V tározótérfogat (jó közelítésként) szakaszról szakaszra haladva a középvonalhoz (2/a. ábra, eredmény vonal) tartozó víz tükörszélesség (2/b. ábra) a két mértékadó felszíngörbe közötti fél távolság és a szakasz hosszának szorzataként, illet­ve az így kapott eredmények összegezésével állít ható elő. 2. ábra. Az időelőnyök számításához szükséges alapadatok és alapösszefüggések a K.IV. fürt-főcsatorna első két bögéjére Puc. 2. JJaiiHbie u ocnoenue coomuoweuufi, neoóxoöuMbie K pactemy epeMenu úoőezanun óar nepeux óeyx yiacmicoe MMtlCmpUAbllOeO KUHClAa K.IV. (a) paciernbie KpMBbie CBOGOAHOH noBepxHOCTM, (b) LUHpuHa aepKa/ia BOflbi, M (c) cpeAHee KOJIHHCCTBO AKKYMYJIHPYEMOFÍ BOflhr, Tbic. M (d) MMHHMajibHoe BpeMH aoöeraHHfl, cei< (ÍJ yqacToK N°l, (2) ynacTOK N®2, (3) paCMenraíi Kpnnan cBoöoAnofí rioBepHOCTH ;uih Bepxnero yqacTKa, {1) paciCTHan KpiiBan CBOGOAHOB nonepxHOCTM AJIH HHXínero yqacTKa, (5) tjiapna'rep. Fig. 2. Thr basic data inul relationship needed for calcula­ting the lead times over the first two reaches of the principal canal of the irrigation section K. 11 ' faJ Design surface profiles (water level vs. distance), (b) Surface width in metre units (at mean fullness), (c) Water volume stored in thou. ni s units), fit) Shortes passage time in minutes, fir Reach No. 1, (2) Reach No. f.'i) Design upper surface profiie, (1 i Design lower surface profile, fj) Profile at mean fullness A mértékadó vízhozamváltozás A mértékadó V tározótérfogat ismeretében a következő kérdés az, hogy az ehhez értékhez milyen Q n vízhozamváltozásokat rendeljünk? Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani, hogy a felülről vezérelt öntözőcsator­nák mentén a vízszinttartás következtében a víz­állásváltozások mindenképpen kicsinyek. így, ha a vízállás-tározótérfogat kapcsolat egyértelmű lenne, úgy a csatorna egy adott szelvényére (vagyis az ott levő vízkivételre) az időelőnyök számításánál fel­használandó gamma eloszlásfüggvény A és k para­méterét a vízhozam nagyságától független, állandó értéknek lehetne tekinteni. Célszerűnek látszik tehát ezt a sajátosságot a továbbiakban is alapként tekinteni, annak ellenére, hogy a jelen esetben (éppen a vízszinttartás következményeként) a vízállások és a tározótérfo­gatok kapcsolata nem teljesen egyértelmű. Követ­kezésképpen az eldöntendő kérdés már csak az, hogy az (5) összefüggésben szereplő V!Q„ arányt milyen Q n víz hozam változás alapulvételé­vel határozzuk meg? Ebben a vonatkozásban viszont két körülményre kell tekintettel legyünk: A gamma eloszlásfüggvény sajátosságai miatt (egyébként azonos körülmények között) a nagyobb Q ( ) értékhez kisebb k, s ennek következtében rövi­debb időelőny tartozik. így a értékének növelése az üzembiztonságot javítja. Más oldalról viszont a hirtelen, nagymértékű vízhozamváltoztatások csak iyen ritkán fordulnak elő, s emellett a kelleténél

Next

/
Thumbnails
Contents