Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

Dr. Kiss P . — dr. Tó t h I. — dr. Fodré Z s .: Bakteriológiai és kémiai Hidrológiai Közlöny 1983. 5. sz. 187 biológia egyáltalán nem bont — 420 g /m 3 iszap keletkezik. A Retamix eljárás alkalmazása esetén összesen 60 g-mal több, tehát 480 g a keletkező iszap tömege. Ez 14 % súlynövekményt jelent. A Reta­mix eljárás iszapjának volumene azonban az alkal­mazott fémsó mennyisége, ill. a keletkezett floku­lumok tömörsége következtében lényegesen kisebb, mint a kizárólagosan fémsót alkalmazó eljárások iszapjának a volumene. Üzemi kísérleteinknél az előülepítő iszapsűrűsége 5 % volt. (Budakeszi 1978.) Az iszap kezelhetőségére két lehetőség kínálko­zik: vagy külön kezeljük az előülepítő iszapját, vagy a fölösiszappal együttesen. Utóbbi esetben a mintegy 15 %-os szervetlen hányad növekedés azonban nem befolyásolja meghatározó módon a* iszap kezelhetőségét. Teljes mértékben igaz, hogy a keletkező iszap kezelése, elhelyezése az adott telep intenzifikálásá­hoz ugyanúgy szervesen hozzátartozik, mint az utóülepítők megfelelő átalakítása, esetleg bővítése. A megemlített keszthelyi példa is ezt húzza alá. Ott ugyanis az iszapkezelés és a kezelt iszap el­helyezése nem a vegyszeres beavatkozással egy­idejűleg nyerhetett kielégítő megoldást. Ez az ülepítők iszappal való feltöltődését eredményezte és az iszap részbeni elfolyásához vezetett. Az iszapkezelésnek elvi akadálya nem volt, ugyanis a kivitelező Tatabányai Szénbányák Vállalat a hely­színen végzett présszalagszűrős iszapvíztelenítési kísérlete alapján erre javaslatott tett. Könyvismertetés Jiíi Häusler: Schizomycetes, Bakterien. — Süsswas­serflora von Mitteleuropa. Band 20. VEB Gustav Fi­scher Verlag Jena, 1982, 1—588, 340 Fig. Műbőrkötés­ben; ára 148— M. A 24 kötetre tervezett, A. Pescher alapította sorozat reprezentatív munkájaként jelent meg a kiváló szer­zőtől (Vyzkumny ústav vodohospodarsky, 160 62 Praha 6. — Podbaba) H. Ettl, J. Gerloff, H. Heynig gondo­zásában Közép-Európa vízi baktériumainak a határo­zókönyve. A nagyon gondos munka nélkülözhetetlen nem csupán a baktériumok kutatói számára, hanem az algológusok, hidrobiológusok részére is, mivel szá­mos olyan baktérium található, amelyek megtéveszté­jegyzéken és névmutatón kívül 10 főfejezetre tagoló­jegyzéken és névmutatón kívül 10 főfejezetre tagoló­dik, melyet általános rész előz meg. Az általános részben a munka megírásának szempontjairól, a mik­robák meghatározásáról egyes szakkifejezések rövid, pontos meghatározásáról, a baktériumok jellemző tu­lajdonságairól (morfológiájuk, sejtfelépítésük, életta­nuk, szaporodásuk, mozgásuk, nagyságuk, elterjedé­sük, rendszertani besorolásuk, tájékozódhatunk. A részletes rész első főfejezete a fototróf baktériu­mokat egy rendben, két alrendszerben és 4 családban tárgyalja, melyhez még függelékként a konzorciumok­ban élő baktériumokat csatolja. A második főfejezet a csúszva mozgó szervezetek két rendjét, ezek 4, illetve 8 családját veszi sorra. Az első és a második főfejezet alkotja a határozóköny legnagyobb részét (115, illetve 110 oldal). A harmadik főfejezet az általában hüvellyes gram­negatív baktériumokat foglalja össze 51 oldalon. Ren­deket nem különböztet meg, a szervezeteket 9 nem­zetségben ismerteti. A negyedik főfejezet leváló spórákkal szaporodó és különböző függelékekkel rendelkező szervezeteket gyűjti egybe. A Szerző kiemeli, ez a csoport teljesen mesterséges, származástani kapcsolatok nélküli. 66. ol­dalon 21 nemzetséget sorol föl, közöttük a bennünket különösen érdeklő Planctomyceseket is, amelyek ha­zánk vizeiben (Balaton, Duna, halastavak stb., sokszor nagyon gyakoriak. Vitázni lehetne a Planctomyces crassusnak a P. Békeffii-hez csatolásával, mivel pl. a Dunában, de másutt is együtt fordulnak elő, átmene­teket a karok vastagságában nem figyelhettünk meg. Kár, hogy a Szerző erre a genusra vonatkozó hazai irodalomból csupán egyet-egyet idéz, használ föl. Ép­pen 1980-ban is megjelent egy tanulmány, amely bi­zonyára fölkeltette volna érdeklődését (Acta Microbiol. Acad. Sei. Hung. 27: 259—268). Fölfogásunkat e nem­zetségről két sajtó alatt lévő tanulmányunk tartalmaz­za (Hajdú, Hortobágyi). Tiszteletben kell tartanunk a földolgozó fölfogását, de különös felelősség terheli, hi­szen határozókönyvben fejti ki nézeteit, amely köny­vet széltében, kezdők és széles látókörű kutatók egy­aránt forgatni fogják. Az ötödik főfejezet a Spirochaetákat tárgyalja 21 oldalon egy rendben és két családban. A Spirochae­taceae családból 4 nemzetséget, a Leptospiraceae csa­ládból pedig nem kettőt közöl. A Spirochaeta genus­ban sok bizonytalan, nem kellően leírt fajt említ. A hatodik főfejezetben a csavart, hajlott baktériu­mok kerülnek sorra két családban: Spirillaceae és Spirosomaceae 40 oldalon, a határozókulcsokban em­lített 15, illetve 8 nemzetségben. Ez a főfejezet is szá­mos bizonytalan helyzetű taxont tartalmaz. A hetedik főfejezet a gramnegativ aerob pálcika- és gömbalakú baktériumokat foglalja össze 18 oldalon, 5 családban. A nyolcadik főfejezetet a kemolitotrof kénbaktériu­moknak. szenteli. Egyetlen családot: Thiobacteriaceae említ 9 nemzetséggel. A kilencedik főfejezet tárgya a kemolitotrof vasat és mangánt fölhalmozó szervezetek. Egy családot, nyolc nemzetséget ismertet. Bizonytalan rendszertani hely­zetű nemzetségekkel és fajokkal, mint az előző feje­zetekben, itt is találkozunk. A fejezet terjedelme 24 oldal. A tizedik fejezet címe: Addendum. Azokat a genu­sokat foglalja magában, amelyek még valószínűleg sem sorolhatók be jelenlegi ismereteink alapján az eddig tárgyalt csoportokba. Ezek száma 12. Itt olvas­hatunk még hiányosan leírt fajokról, vitatható nem­zetségbesorolásokról, nagyon kevéssé vizsgált rendek­ről, összesen 29 oldal terjedelemben. Külön megemlítést kíván az 55 oldalnyi irodalom­fölsorolás. Minden tisztelet a Szerzőé, bár a magyar eredményekkel mostohán bánt: 5 szerző (Bokor, Gi­mesi, Hajdú, Hortobágyi, Scherffel) csupán 1—1 cik­két említi. Sajnálatos, hogy a hiányzók elkerülték a figyelmét. így is összesen 1348 munkát közöl! J. Häusler szép, hasznos, sokak által (bakteriológu­sok, hidrobiológusok, algológusok, a felsőoktatásban dolgozók, érdeklődők) használható könyvet írt az első ilyen összefoglalás elkerülhetetlen hiányaival. Nem könnyű a téma, szintézisbe hozása igen széles körű judiciumot kíván. A könyv kiállítása mintaszerű, áb­rái nagyon szépek, a lényegre törőek. Köszönet a sok fáradságért, a megírásért, a segítségért! Dr. Hortobágyi Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents