Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
4. szám - Hozzászólás Dr. Libor Oszkár: a „Kommunális szennyvíztisztító telepek intenzifikálása” c. tanulmányához. (Dr. Kőrösmezey László, Topschál József, Rück István)
186 Hidrológiai Közlöny 1983. 4. sz. Hozzászólás A telepet 1978. évben 6500—7000 m 3/d szennyvízmennyiség terhelte. A Tatabányai Szénbányák ÁVF terve arra irányult, hogy a sokszorosan túlterhelt telep kapacitását növelje 4500 m 3/d alapkapacitással és ehhez a Retamix-eljárást hozzá tervezve a telep kapacitását vegyszeradagolás mellett 7500 m 3/d-ra emelje. A tervezett szennyvíztisztító telepről az elfolyó víznek 100 mg/dm 3 BOI5 értékkel kell távozni. A tervezők a meglévő kettő db., egyenként 600 m 3-es űrtartalmú oxidációs árkot nagyterhelésű biológiai tisztítórendszerré építették ki utóülepítőkkel és recirkulációval. A telep előülepítő kapacitását is bővítették egy 240 m 3-es műtárggyal és egy osztómű is épült. A vegyszer előkészítés, tárolás és adagolás céljaira vegyszeres gépházat terveztek. A vegyszereket — bekeverés nélkül — az osztóműtárgyban adagolták a szennyvízhez, ezzel az előülepítő lebegőanyag eltávolító kapacitása nőtt és foszforkicsapatás történt. A próbaüzemet 1978. július 26-án kezdték meg a megépített berendezéseken és a már meglévő tisztító műtárgyakon. A próbaüzemet meg kellett szakítani augusztus 11-én. Az ok a keletkezett iszapmennyiség elhelyezési nehézségeiből adódott. A Retamix (Flygtól) eljárás alkalmazásánál ugyanis a biológiai tisztításban részt nem vevő és ahhoz képest nagy mennyiségű iszap keletkezik, melynek elhelyezésére a tervezők megoldást nem adtak, az iszapkezelő létesítmények pedig nem voltak képesek. Vállalatunk szállítókapacitása sem volt elegendő az iszap elszállítására. A szennyvíztisztító telepen a vegyszerezésből adódóan átlag 42,3 m 3/d volt az iszapmennyiség növekedés. A vegyszeres iszap víztelenítése nehézkes volt. A víztelenítés Krüger 500 L KDF típusú centrifugával próbáltuk meg. A Retamix eljárással intenzifikált telepet terhelő és az elfolyó víz minősége átlagosan 1979. március hónap 27-tól április hónap 6-ig a következő volt: Tisztítatlan szennyvíz KOI 729,4 mg/dm 3, BOI5 413,2 mg/dm 3, pH 7,0; Tisztított szennyvíz KOI 217,0 mg/dm 3, BOI 5 114,4 mg/dm 3 pH 7,4. A lebegőanyag tartalma az elfolyó víznek magas, átlag 176,4 mg/dm 3. Ez mutatja az iszapelvétel hiányosságait, és jelzi hogy az utóülepítésnél az alkalmazott intenzifikálási eljárás nem eléggé hatásos. Végső következtetésként egyetértünk azzal, hogy a flokulációt javítani kell az eljárás kommunális szennyvíztisztító telepeken való alkalmazásánál és felhívjuk a figyelmet az utóülepítők intenzifikálásának, a vegyszerezett iszap elhelyezésének megoldása szükségességére. Válasz Dr. Libor Oszkár: A közleményhez kapcsolódó hozzászólások olyan kérdéseket érintenek, melyek további megvilágításához még néhány kiegészítést szükséges tennem. 1. Milyen körülmények között indokolt a túlterhelt szennyvíztisztító telepek intenzifikálása vegyszeres beavatkozással? — Természetesen nem minden esetben. Csak akkor, ha — feltétlenül szükséges a gyors és hatékony beavatkozás és nincs lehetőség kivárni a hagyományos megoldású bővítést. — nem áll rendelkezésre a kérdéses időszakban elegendő fedezet a lényegesen nagyobb költségeket igénylő bővítés beruházására. — a víz szennyeződése olyan, hogy nincs lehetőség egyéb gazdaságosabb, kellően hatékony beavatkozásra. Úgy látszik azonban, hogy napjainkban e kritériumok közül mindinkább előtérbe kerül az olyan, mely indokolttá, adott esetben elkerülhetetlenné teszi az időszakos, vagy tartós vegyszeres beavatkozást. Ez természetesen az előnyök mellett bizonyos hátrányokkal is párosul, de meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy ez az értéket nem igen termelő „ipar" egyre nagyobb ráfordításokat igényel. 2. Gazdaságos-e vegyszeres beavatkozással az intenzifikálási Hogy mennyire gazdaságos a kérdéses eljárás alkalmazása, azt mindenkor az adott körülmények határozzák meg. Az intenzifikálás megvalósításához szükséges kiegészítő beruházási és üzemelési költségeket természetesen csak az adott telepre lehet vonatkoztatni. Ezt a túlterhelés mértéke, annak jellege, a meglévő műtárgyak, berendezések típusa, a tisztított vízzel szemben támasztott minőségi igény határozzák meg. Minél hatékonyab a tisztítás, annál többe kerül a szennyvízkezelés. A hagyományos kétfokozatú tisztítás költségeihez képest általában 20—30 %-os összüzemelési többletköltséggel számolnak vegyszeres beavatkozás esetén. A Retamix eljárás vegyszerigénye 0,5—0,8 Ft/m 3. Az biztos, hogy a vegyszeres intenzifikálás megvalósításához szükséges beruházások összege lényegesen kisebb, mint a hagyományos bővítés költségei. A keszthelyi telep esetében pld. mintegy. 10 m Ft-ra becsülhető. 3. Mi történik a megnövekedett mennyiségű iszappal? Mindenek előtt szeretném eloszlatni azt a hiedelmet az olvasóban, hogy a kérdéses eljárással intenzifikált telepen a megnövekedett iszapmennyiség az intenzifikálás következménye, holott az iszapmennyiség növekedése épp az intenzifikálás eredménye. A túlterhelés következtében csak akkor nem keletkezik nagyobb mennyiségű iszap, ha nem kellő mértékű a tisztítás és a szennyeződések egy része a befogadóba jut. Irodalmi adatok alapján 1 kg KOI-ból közel 0,4 kg, ill. 1 kg BOl5-ből mintegy 0,6 kg sejttömeg keletkezik. Ez azt jelenti, hogy pld. 300 g/m 3 oldott KOI-t és 300 g/m 3 lebegő anyogot tartalmazó szennyvízből — amennyiben lebegőanyagot a