Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
4. szám - Dr. Kiss Piroska–dr. Fodré Zsófia: Csongrád megyei mélyfúrású kutak vizének bakteriológiai jellemzése
130 Hidrológiai Közlöny 1983. 4. sz. Hozzászólás Csongrád megyei mélyfúrású kutak vizének bakteriológiai jellemzése DR. KISS PIROSK A* —L)R. ¥ O D R É ZSÓFIA* Csongrád megye teljes területe az ÉNy—DK-i tengelyű ún. Dunai-Szerkezeti Árokhoz tartozik, amely a pleisztocénban Alsónémedi-Makó vonalában alakult ki. A dunai üledék mellett SzentesMindszent területén az Ős-Tisza és Körösök, Makó-Magyarcsanád térségében az Ős-Maros hordaléka, míg a Duna-Tisza közi hátságon eolikus összlet található [8]. Az ivóvizet a mintegy 600— 700 m vastagságú pleisztocén összlet vízvezető képződményéből nyerik [9]. Ennek az összletnek a geokémiája határozza meg mélységi vizeink jellegét [15] és ökológiai viszonyait. Tanulmányunknak nem célja mélységi vizeink összes baktérium tartalmával foglalkozni, mégis megemlítjük, hogy a különböző geológiai korú rétegvizek mikroszkópos bakteriológiai vizsgálatával régóta foglalkoznak [16] és Kuznecova [5] már 1959-ben közölt cikkében nem tarja kétségesnek a rétegvizek bakteriális fertőzöttségét. Az újabb geomikrobiológiai kutatások eredménye pedig egyes kőzetek biogenetikai eredetét igazolják [13] Ezek a baktériumok autochton (őshonos) eredetűek, autotroph táplálkozásúak (ásványi anyagok jelenlétében is életképesek). Kimutatásuk legegyszerűbb módszere a direkt, mikroszkópos vizsgálat. Közegészségügyi szempontból azonban —- jelenlegi ismereteink szerint — nem ezek az autochton baktériumok jelentenek veszélyt, hanem az emberi és állati környezetből származók, melyek általában a „vízidegen" (allochton) mikroflóra tagjai és szerves anyagot igényelnek táplálkozásukhoz (heterotrophok). Ezeknek a szervezeteknek a mélységben fennmaradása valószínűtlen. Néhány tág ökológiai valenciájú szervezetről azonban tudjuk, hogy a mélyfúrású kutak vizében is megél, pl. a Pseudomonas aeruginosa euriök típusú a szénforrás hozzáférhetősége szempontjából [13]. A kutak szakszerű megépítése és karbantartása hivatott biztosítani a mélységi víz védelmét a környezet szennyező hatásával szemben. Jelen munkáknak az a célja, liogy Csongrád megye közüzemi vízmű kátjainak vízbakteriológiai jellemzésével — közvetett módon — a kutak műszaki állapotára utaljon. Anyagok és módszerek A Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésében lévő közüzemi vízművek 86 mélyfúrású kútjának — mintavételi csapjáról származó — 969 vízminta eredményét vontuk be az adatfeldolgozásba. A mintákat a közegészségügyi hálózat mintavételre kiképzett dolgozói vették az 1976. január és 1980 jún. közti időben. Meg kell említenünk, hogy a kutak gázossága miatt biztonságtechnikai előírások tiltják a vízműtelepi csapok „leégetőse.s" csírátlanítását, ezért csak *Csongrád megyei KOJ ÁL, Szeged. erős vízsugárra] történt 5 perces kifolyatás előzte meg a mintavételeket. A vízminták vizsgálatánál legfontosabbnak tartjuk a vízbe fekáliával kerülő kórokozók jelenlétének kizárását, ill. bizonyítását. Kimutatásuk a rutin ellenőrző munkában nem használatos munka-, idő- és anyagigényessége miatt. Ezért helyettük a székletben mindig jelenlevő nem kórokozó, indikátor baktériumokat határozzuk meg feltételezve, hogy kimutatásuk esetén kórokozók jelenlétére számíthatunk. A víz bakteriológiai jellemzéséhez használatos a víz adott mennyiségében lévő összes mikroba számának — direkt, mikroszkópos módszerrel — megadása. Higiénés-epidemiológiai szempontból azonban jelentősebb a víz 1 cm 3-ből standard tápagaron tenyészett telepek számának, az ún. „összcsíra-szám"-nak a meghatározása. Az összcsíra-szám a vízben előforduló mikrobáknak csak egy kis részét, a heterotróf baktériumokat tartalmazza. Kétféle hőmérsékleten határoztuk meg: 37 °C-on a melegvérű gerincesekhez adaptálódott baktériumokat, 20 °C-on a külvilághoz alkalmazkodókat. A vizsgálatokat az „Ivóvíz bakteriológiai vizsgálata" MSz (4) előírása szerint végeztük. Eredmények és megbeszélés A 969 vízmintából összesen kifogásolt bakteriológiai paramétereket az 1. táblázatban foglaljuk össze. Az együttes kifogások variációit a 2. táblázatban mutatjuk be. Indikátor baktériumok 100/cm 3 alatti összcsíraszámmal 35 mintából (3,61 %) nőttek, 100/cm 3 feletti összcsíra-számmal együtt 16 mintából (1,65 %-ban) tenyésztek. Összesen 51 minta (5,26 %-ban) tartalmazott indikátor baktériumokat. 1. Táblázat Csongrád megyei közüzemi vízmű kutak vizéből összesen kifogásolt bakteriológiai paraméterek EaKTepH0Ji0rniecKne noKa3aTejm KaiecTBa BOAbI B KOJIOAUaX nOA3eMHbIX B0A03aŐ0p0B Ha CTaHUHHX KOMMyHaJibHoro B0A0CHA6>»<eHHfl B oőjiacTH MoHrpaA, OTHeceHHbie K rpynne npeTeH3H0HHbi Die im Wasser der Brunnen der öffentlichen Wasserwerke im Komitat Csongrád beanstandeten bakteriologischen Parameter Parameter MintaKifogásolt minta szam szara [%] Coliform 969 22 " 2,27 Enterococcus 969 2 0,20 P. aeruginosa 969 29 2,99 Osszcsira-sz. 37 °C 969 118 12,18 Összcsira-sz. 20 °G 702 101 14,39
