Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)

4. szám - Dr. Scheuer Gyula–Tóthné Németh Ildikó: Adatok Budapest dunabalparti részének (Pest) építéshidrológiai viszonyaihoz

Dr. Scheuer Gy.—Tóthné ,Németh I.: Adatok Budapest Hidrológiai Közlöny 1983. 4. sz. 169 talajvízhelyzet esetén — befolyásolja a környező terület építéshidrológiai adottságait, épületkárokat, pincevizeket okozva. A tájegység középső és K-i részén a talajvíz összefüggő elterjedésében változások figyelhetők ineg. Előfordulnak talajvízmentes területek, illetve 20 m-nél mélyebb talajvízszintek. Ez építéshidrológiailag kedvező. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a tájegység legnagyobb részén, az építési munkálatokat kedvezőtlen irányba befolyásoló talajvízviszonyok nem várhatók. De mivel az építéshidrológiai viszonyokat befolyásoló tényezők bonyolultak, ezért esetenként a szokványosnál körültekintőbb elemző munka kívánatos. 3. Megállapítások, következtetések 1) Budapest dunabalparti (Pest) részén az utóbbi években jelentős nagyságú területet építettek be és jelenleg is épülőben vannak lakótelepi építkezések, amelyekhez Vállalatunk számos építéshidrológiai vizsgálatot végzett. A talajvízjárás és maximumainak előrejelzése jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a beruházásoknál, másrészt csökkentheti az ezzel kapcsolatos utólagos problémákat. 2) Budapest bonyolult földtani felépítése és változatos morfológiai adottságai a vízföldtani viszonyokban is tükröződnek (8. ábra). A rendelkezésre álló nagyszámú adat és megfigyelés alapján egy-egy területre megközelítően azonos talajvíz viszonyok és sajátosságok mutathatók ki. A Duna balparti területén így 9 építéshidrológiai tájegységet különítettünk el. Megállapítható, hogy a talajvíz túlnyomórészt a negyedkori szemcsés homok, homokos kavics üledékekben tározódik és mozog. Térszínileg a magasabb Dunateraszok felől a mélyebben fekvő, fiatalabbak felé áramlik. Plsése nem egyenletes, mert a teraszokon belül általában kisebb, mint a teraszhatároknál, ahol meredekebb. A mélyfekvésű, sokszor lefolyástalan területeken belvizek, illetve maximális talajvízszín kialakulásakor a felszínt meghaladó vízszintek jönnek létre (Káposztásmegyer, Soroksár, Pesterzsébet egyes részei). A magas talajvíz viszont sokszor pincevizeket, épületkárokat okoz. 3) A magas talajvíz oka lehet mesterséges (emberi beavatkozás hatására), de lehet a természetes hidrológiai, vízföldtani helyzet következménye. Jelen cikkben nem kívántuk részletezni az emberi beavatkozás hatásának negatív eredményeit, valamint a talajvízproblémák megoldását célzó intézkedéseket, csupán a természetes vízföldtani helyzetet, amely az építéshidrológiai adottságokra jelentős hatású. IRODALOM [1] Aujeszki/ (!. Scheuer Gy. 1970: Lakótelepek vízföldtani vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 50. p. 452—459. [2] Aujeszky Cl.—

Scheuer Oy 1971: Építéshidrológiai vizsgálatok Dél-pest területén. Műszaki. Tervezés, II. p. 3—6. [3] Bozokay F.—-Várbíró Gy 1956: A városligeti tó múltja és jelenlegi rendezése. Mélyépítéstudományi Szemle, 6. p. 39—43. 14] FÖMTERV 1960—1980: Talajmechanikai és mérnökgeológiai szakvélemények. Kézirat. FTV Adattár. [5] FTV 1950—1980: Vízbeszerzési, ópitéshidrológiai és talajmechanikai szakvélemények. Kézirat. FTV Adattár. |(i] Góczán L. 1958: Budapest ős vízrajzi képe. In: Builapest természeti képe, Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 421 — 425. |7] Horusitzky F. 1958: A talajvíz. In: Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 4X8—499. | X] Horusitzky H. 1928: A Béke tér környékének hidrogeológiai viszonyai. Földtani Közlöny, 58. p. 122— 126. [9] Horusitzky H. 1935: Budapest Duna halparti részének talajvize és altalajának geológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 15. p. I 171. | 10] Karácsonyi S.—

Scheuer Gy.: 1974: Megfigyelések a rétegvíz természetes utánpótlódására. Hidrológiai Közlöny, 54. p. 351—358. [11] KFH 190S 1980; Budapest építésföldtani térképsorozata és magyrázói. Kézirat. Adattár. [12] Kovácsházi T. 1968: Budapesti támfalak és partfalak. Mérnökgeológiai Szende, p. 85—90. [13] Kriván F. 1972: A fővárosi építésföldtani térképezést, előkészítő földtani felvétel feladatai doniborzutos és síksági részeken. Mérnökgeológiai, Szende, 13. p. 57—60. | 14] Kriván P. 1969: Budapesti források földtani jellemzése. Budapest, Kézirat. [15] László jfy W.—Csermák H. 1958: Budapest vízfolyásai. In: Budapest természeti képe, Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 427—469. [16] Léczfalvy S. 1980: Folyók medre alól kiszivárgó vízmennyiség számítása rétegzett altalaj esetén. Hidrológiai Közlöny, 60. p. 209—213. [17] Makranskiné, Simon M. 1977: A Szegedi úti felüljáró területének építésföldtani viszonyai. Mérnökgeológiai Szemle, IX. p. 63—76. [ 18] Paál T. 1971 : Az újpalotai lakótelep előzetes hidrológiai vizsgálata. Mérnökgeológiai Szemle, 6. p. 51—58. [19] Pécsi M. 1959: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest. [20] Pusztai Gy. 1968: A Fővárosi Vízművek víznyerő területeinek általános hidrológiája. Hidrológiai Közlöny, 48. p. 154—-163. [21] Reményi P. 1964: Ár-és belvízveszélyes területek beépítése Budapesten. Műszaki Tervezés, 7. p. 8—9. P22] Reményi P.—

Scheuer Gy.—Tóth l-né 1979: Budapest építésföldtani és építéshidrológiai térképezése. ÉGSZI Gyorsjelentés. 13. p. 15—25. [23] Rétháti L. 1968: Az 1965/67 évi magas talaj vízállás hidrogeológiai és meteorológiai jellemzői. Műszaki Tervezés, 8. p. 8—11. 124] Sajgó Zs. 1979: A káposztásmegyeri lakótelep ópitéshidrológiai adottságai. Műszaki Tervezés, 19. p. 11—13. [25] Schajarzik F. 1918: A budapesti Duna paleohidrografiája. Földtani Közlöny, 48. p. 184—200. [26] Schajarzik F. 1923: Adat Budapest talajvizének ismeretéhez. Hidrológiai Közlöny, 3. p. 46. [27] Schmidt E. R. 1933: Adatok' Csepel sziget K-i részének sztartigráfiai, tektonikai és hidrológiai viszonyaihoz. A MÁFI Évi Jelentése, 2. k. 987— 1016. 128] Schmidt K. R.Rónai A. 1966: Vízföldtan. In: Magyarázó Magyarország 20(1 000-es földtani térképsorozatához. IJ—34—II. Budripest. MÁFI kiadvány, p. 233—286. [29] Szabó Gy. 1959: Pest belterületének hidrogeológiai viszonyairól. Hidrológiai Közlöny, 39. p. 416—244. [30] Szabó Gy. I960: I'ineevízkárok IVsf belterületén. Magyar Építőipar, 4. p. 161. [31] Szabó Gy. 1967: Az 1965. évi dunai árvíz hatása a talajvízre a fővárosban. Hidrológiai Közlöny, 47, p. 553—559.