Hidrológiai Közlöny 1983 (63. évfolyam)
3. szám - Istvánovics Vera–Herodek Sándor–dr. Entz Béla: A györöki kotrási gödör foszfor- és nitrogénforgalmának vizsgálata
125 Hidrológiai Közlöny 1983. 3. sz. Hozzászólás A györöki kotrási gödör foszfor és nitrogén forgalmának vizsgálata ISIVÁNOVICS VER A*—H ERODKK SÁNDO K* — E N T Z BÉLA* I. Bevezetés A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízásából vizsgáltuk a Keszthelyi-medencében Győröknél kialakított kotrási gödröt. Feltételezhető volt, hogy a nem természetes mélységi viszonyok között termális rétegzettség alakulhat ki, ez pedig oxigénhiányt okozhat az alsó vízrétegekben. A redoxpotenc.iál csökkenésekor számos tó üledékéből sok foszfor szabadul fel [1,5, 10, 12, 13], és nagy mennyiségű ammónia halmozódik fel a nitrifikáció megszűnése miatt [2, 5, llj. A Balaton üledékének foszfor és nitrogén háztartása lényeges szerepet játszik a tó eutrofizációjának alakulásában, a potenciálisan limitáló tápanyagok mennyiségének szabályozásával. Azt vizsgáltuk, hogy a gödörben hogyan módosul az üledék ós a víz közötti anyagforgalom. kontroll területen (1. táblázat). A Keszthelyimedence N-terhelése a Zala tápanyaghozama alapján [3] 86 mg összN/m 2/nap-ra becsülhető. Ez, összevetve a vízben mért kis koncentrációkkal erős denitrifikációra utal. A nitrifikáció oxidatív folyamat lévén, a NO 3 — —N százalékos aránya az összes ásványi nitrogénforma között pozitív korrelációt mutat a fenékközeli víz oxigén-telítettségével (2. ábra). A POV —P mennyisége is kicsi (1. táblázat) és negatív korrelációban áll az oxigén-telítettséggel (3. ábra). Anaerobia kialakulására utaló magas ORP értékeket egyszer sem találtunk. II. Módszerek Júniustól októberig két hetenként, 10 alkalommal vettünk vízmintákat a fenékközeli vízrétegekből, és 47 mm belső átmérőjű üvegcsövekben intakt iszapmagokat a kotrási gödörből és egy közeli kontroll területről (1. ábra 1., 2. gyűjtőhely). A laboratóriumban az iszap fölé az eredeti víz helyett 200 ml, 0,45 fim pórusbőségű membránfilteren átszűrt Balatonvizet rétegeztünk. A mintákat sötét termosztátban, az eredeti hőmérsékleten egy napig inkubáltuk. Aerob inkubáció esetén a vízoszlopot levegővel buborékoltattuk át, anaerob inkubációnál a víz fölé parafinolajat töltöttünk. Három párhuzammal dolgoztunk. A feltöltő vízből (a.), az indukációs idő elteltével az üledékmagok fölül leszippantott vízből (b.) ós a fenékközeli vízrétegeket reprezentáló mintákból (c.) 0,45 fim pórusbőségű membránfilteren történt szűrés után meghatároztuk az oldott reaktív foszfor (OKP) tartalmat Murphy ós Biley módszerével • [8]; a NO 3 koncentrációját Eliot és Porter redukciós eljárásával [8]; a NO" koncentrációját módosított Griess—llosvay reakcióval [8] és az Nil, koncentrációját Ghaney ós Marbach módszerével [8]. III. Eredmények, értékelés HI./1. A fenékközeli vizek N0 3, NO, NH 3 és ORP koncentrációi A NO7, NO7. NH 3 koncentrációja alacsony volt és nem különbözött lényegesen a gödörben és a III./2. Levegőztetett üledékmagvakkal végzett kísérletek A kotrási és kontroll terület üledéke között nincs lényeges különbség a felszabaduló ásványi nitrogén összmennyiségét tekintve (5,3, ill. 6,1 1. ábra. Mérési helyszín Puc. 1. H3MepumeAbiian meppumopun Fig. 1. Area of the measuring 1. táblázat A fenékközeli vízrétegek NO", NO 2 , NH S és ORP koncentrációinak szélső értékei és átlagai TaŐJi. I. SKcmpeMaAbHbie u cpeÖHue yianeuuii KontfeHmpaifuü NO7, NOy, NH a u pacmeopenHoeo peaKmuetioeo cßocißopa e npudoHHbix CAOHX eoöbi Table 1. Extreme values and means of NO~, NO t , NH 3 and DRP in the sediment overlaying water Gödör Kontroll min. max. pgNOs—N/1 4,0 42,0 /igNO, — N/1 0,0 25,0 /igNH s —N/1 0,0 21,0 itgP0 37—P/l 0,0 11,0 átlag min. max. átlag ±14,5 0,0 42,0 ±13,6 ± 8,9 0,0 8,5 ± 2,8 ± 8,1 0,0 20,0 ± 6,8 ± 4,4 0,0 22,4 ± 8,0 * MTA Biológiai Kutató Intézet, Tihany.
