Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
1. szám - Juhász István–dr. Koris Kálmán: Hazai vízgyűjtők lefolyási idősorainak modellezése és a fejlesztés irányai
Juhász I.— Dr. Kőris K.: Hazai vízgyűjtők Hidrológiai Közlöny 1982. 1. sz. 7 — Hogy- és dombvidéki modellek (pl. Boughton, Haan); — Síkvidéki modellek; — Városi modellek (pl. UROS 4); — Több területen alkalmazható univerzális modellek: (pl. Stanford, USD AHL-74, Nash, Dooge, ARMAtípusú modellek.). Itt említjük meg jelentős hazai síkvidéki modellünket, az EXPRÉ-DRAINAGE modellt (Kienitz G.), melynek bizonyos részei további vizsgálatainknál figyelembe vehetők. (Pl. a fedőréteg vízháztartására vonatkozó egyes egyenletek.) További, főleg elméleti modellek még nagy számban sorolhatók fel, gyakorlati alkalmazási tapasztalatok hiánya miatt azonban nem soroltuk osztályba ezeket (pl. Amorocho, Hino, TANK, Sato-Mikkawa st-b.) A külföldi eljárások, modellek közül a Stanford és Houghton modelleket adaptálták [8, 9, 17, 18], miután ezek alkalmazhatók leghatékonyabban a hazai viszonyok között a gyakorlatban. A Boughton modell determinisztikus, nem lineáris, koncentrált paraméterű modell (Boughton, Linsley,. Crawford, 1966—68). A csapadékot öt darab, koncentrált paraméterrel jellemzett tározás között osztja szét (intercepoió, párolgás, felszíni tározódás, beszivárgás, talaj víztározás). Input adatként csapadék, párolgás és nagyszámú vízgyűjtő-paraméter szükséges. A számítógép a vízhozamidősort és a talajvíz viszonyokat adja meg outputként. A modellt külföldön és hazánkban (Kiss—Guba, Bükkös patak-Dömör kapu) elfogadható eredménnyel próbálták ki (vízgyűjtő nagysága a dömör kapui szelvényben: A =21,2 km 2). A Stanford modell (Linsley és Crawford 1966) minden szabad összegyiilekezésű 10—250 km--es vízgyűjtőn alkalmazható. Ugyancsak determinisztikus, nem lineáris, de vialószínűségeloszlást követő paraméterű modell. Csapadék és párolgás inputot használ, melyet különböző tározók között oszt szét (alsó, felső felületi tározás). A vízgyűjtőt sok paraméterrel jellemzi. A felszíni lefolyást a Chézy-Manning egyenlettel, illetőleg a Muskingum módszerrel határozza meg. Ugyancsak elfogadható eredményekkel próbálták ki hazánkban (MagyarP., Morvái K. [17, 18]). A felsorolásból is nyilvánvaló, hogy a külföldi modellek alkalmazásának korlátai (adatminőség, gépi kapacitás, speciális alkalmazhatóság stb.) gátolják azok gyakorlati elterjedését. Elméleti és gyakorlati tapasztalataik átvétele azonban mindenképpen indokolt. Áttekintésünk végén még egy adalékot mellékelünk a hazai módszerek rendszerezéséhez, hiszen alapként a hazai módszereket tekinthetjük a fejlesztés kiindulópontjának. Egyszerű és gyakorlatias az az osztályozás, amelyet — elsősorban lefolyás előrejelzési célból egy BME tanulmány ismertet [2] (7. táblázat). Látható, hogy a kisvízfolyások esetén a hazai gyakorlat főleg statisztikus módszereket követ. Ügy ítéljük, hogy a kis vízgyűjtők lefolvásviszonyainak modellezéséhez kiindulásul a BME-V ITUKI közös modelljét tekinthetjük alapnak, mintán sok szempontból a legszélesebb körű gyakorlati alkalmazási lehetőséggel ez a modell rendelkezik. 7. táblázat Hazai lufolyáselőrejelzési módszerek osztályozása Taön. 1. RjiaccucfiuKaiiuH Memodoe npedcKa3bieanun cmoKOBbix pndoe, npuMenneMux e ome'iecmeennoü npaicrnuKe Tabelle 1 Klassifizierung der ungarischen Abflussvorhersage-Methoden n T. , Duna, Egyéb KisvízMódszer r V -i c > - i Összesen Lisza lolvok rolyasok 6 Statisztikus Hidraulikai 5 Egyéb 2 Valamennyi módszer összesen 21 7 2 30 1. ábra. Áttekintés a hegy- és dombvidéki vízgyűjtők mérceszelvényeiről. (Vizmérceszámozást lásd a 2. táblázatban) Puc. 7. OC3opHan cxejua c yKü3aiiueM naŐAwdarneAbHbix cmeopoe e npedeAax zopno-xojiMucmux eodocöopoe. (nyMepaquw eodnocmoe CM . e maöji. 2.) Abb. 1. Überblick über die Pegelprofile der Einzugsgebiete in den Berg- und Hügellandschaften. (Pegelnummerierung siehe in Tabélle 2) V
