Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
2. szám - Dr. Kollár György–Dr. Öllős Géza: Nagytisztaságú ipari vízellátás. Ioncserélő eljárás
62 Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. Nagytisztaságú ipari vízellátás* Ioncserélő eljárás DE. KOLLÁR GYÖRGY** — DE. ÖLLÖS GÉZA** egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora 1. Az ivó- és a nagytisztaságú ipari vízellátás közötti kapcsolat Az ivó- és ipari vízellátás terén az utóbbi évtizedekben két alapvető, technikai és gazdasági szempontból egyaránt gondot okozó probléma jelentkezik: — A vízfelhasználók szigorúbb minőségi igényeket támasztanak. Egyre gyakoribb a nagytisztaságú víz előállítása iránti igény is. — A nyersvizek — legyenek azok felszíni, vagy felszín alattiak — minősége általában kisebb-na* A nagytisztataságú ipari vízellátás témakörben a szakirodalom, valamint a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetében az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság megbízásából folytatott kutatások alapján három tanulmányt jelentetünk meg. Az első lapunk jelenlegi számában jelenik meg. Lapunk Következő számaiban megjelenő második tanulmány a membrán eljárásokat és az előtisztítást, a harmadik tanulmány a biológiai, bakteriológiai folyamatokat tárgyalja. (Szerkesztőség) A tanulmányban közölt fényképeket Allen— Taylor— Geldreick készítette [29], ** Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest. gyobb mértékben romlik, felhasználásuk nehezebbé, költségesebbé válik. Ez a „hasadék" várhatóan tovább nő. A megoldást a víztisztítás továbbfejlesztésére, az igényesebb, már költségesebb tisztítási rendszerek megteremtése, avagy a megfelelőbb vízminőségszabályozás szolgáltatj a. Ezeket a törekvéseket jól érzékeltetik a vizek utótisztításával (Schönung. Polishing) kapcsolatos eljárások feltárásával, az eljárások alkalmazhatósági feltételeivel, teljesítmény határaival, gazdasági vonatkozásaival foglalkozó szakirodalom ugrásszerű szaporodása. De ennél is értékesebbek azok a törekvések, amelyek a vízellátás-centrikus vízminőségszabályozást, a vízkészletek hatékonyabb megvédésének, avagy jobbá tételének ügyét szolgálják. Az alapproblémát az okozza, hogy a nyersvizeket egyre többféle és növekvő mértékű szennyesődés éri. Az ipari tevékenységek, a mezőgazdazág kemizációja következtében nagyon sok olyan szennyezőanyag jut a természetes vizekbe, melyek előfordulásával a múltban még kevésbé kellett számolni. Ezek egy része a vizek élő anyagát károsítA természetes vizek fontosabb kémiai alkotóelemei és azok eredete TaöA. 1. BaoKHeümue xuMuiecKue KOMnoHenemu ecmecmeennux eod u ux npoucxodKdenue Tabelle 1. Wichtigere chemische Komponente der natürlichen Gewässer und ihre Herkunft 1. tábláza Eredet Szilárd anyagok, lebegőanyagok Kolloidok Gázok Ionizálatlan szilárd anyagok Pozitív ionok és dipólusok Negatív ionok Szervetlen Anyag, homok, Agyag, Si0 2, C0 2 talajokból és egyéb szervetlen Fe 20 3, A1 20 3, S0 2 kőzetekből talajok Mn0 2,. . . H 2S Ca++, Mg++, HCO-, C1-, SO— Na+, K+, 3, S Fe++, H+ NO" CO" 3 3 HSiÓ- H 2BÓ 4 3 HPO— H 2PÓ4 4 OH-, F 1,... Légkörből Por, korom, (szerves vagy szervetlen N 2, 0 2, CO 2, so 2, so 3 H + H+ HCO— SOco 2, NH 3, O 2, Szerves anya- Szerves talaj (ter- Növényi szígok lebontó- mőtalaj), szerves nezőanyag, N 2, H 2S, CH 4, dásából szennyezőanya- szerves szeny- H 2, íz és szaggok nyezőanyagok komponensek Növényi szí- Na+, NH+H+ Cl", HCO~ NO" nező anyag, 4, szerves szeny- K +, Fe + +, nyezőanyagok Mn + + , Mg + +, NO- OH-, HS-, PO E t 4, gyökök, Élő szervezetek Hal, alga, diatoma, parányi állatok Vírus, baktérium, alga, diatoma co 2 o,, NH+ Ca + +, Cl", POMg+ + , Fe + +, H+, K+,... NO,NO"
