Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. Juhász J.—Jeneyné dr. Jambrik R.: A Komj dti-medence Hidrológiai Közlöny 1982. 2. sz. 61 CTpocHne rioKaaano na puc. I — II. /IJIJI Bo,no3a(5opa npiiro^HbiM JIBJTJIIOTCJI B nepByio onepeflb rcppacoBbie OTJIO>KCIIHÍI rtOJimibl 4 — 8 MCTpOBOii TOJTblUIlHbf. XapaKTCpHCTHKH TcppacoBbix 0TJI05KGHHH ii rpanyjioMCTpniecKne KpiiBbie npiiBefleiibi HA puc. 11 — 12. B HHTepecax onpeACJieHiw BOAHIJX pecypcoB reppacoBbix 0TJi0)Kennii cnepisa HccJieaoBanH ecTCCTBeHHbiii 6ajianc rio;(3eMHbix BO«. J\nfi STOPO TcppiiTopn>i pasöiinajiacb na 5 y iiacTKOB (CM. puc. II, paspesi.i 1 — 1, V —V) II fljiji i<a>Kfloro yMacTKa B oreflejibiioerii onpesejimin xapaKT^pHCTHKH Oajiaiica no«3CMHbix BO;;. Cpeflii mix — c yiCTOM reojiornMCCKiix /janHbix — ci.irpanH Ba>i<nyio pojib pacxofl noA3ejwHoro rioToi<a, nocTynaiomHii B KOM5iTCKiiii cßacceiiii CBepxy >icpe3 pa3pc3 1 — 1 II pacxo;; Mepc3 3aMbiKaiomHH pa3pe3 V —V. Pacxonu onpe/iejijijnici. c y liCTOM npocTpancTBCHHoro pacnojio>Kemi5i Boflonociibix TOJIBIN (pp. 2 — 9 , K03(J)(J)HUHEHT0B (J)HJIBTPANIIH (raöji. 2 — 3.) H iipo^ojibHoro yKJioHa noBcpxnocxH nofl3eiwHoro n0T0Ka. Jlpyrmvi Ba>i<HbiM cocTaBjijiioiniiM 0Ka3a.ric$i 6oKOBOII npHTOK, nocTynaiomHii 113 KapcTOBbix oßjiacTeii. OH — nocjie onpe^EJICHHJI Bo^ocßopa KapcTa — GMJI pacMHTan MeiOAOM Kecjiepa X. 143 micjia pacxoflHbix CTaTCii Cajiaiica naiißojiee 3Ha iniTeJibHbiM oiosajiocb ncnapcHiie. OHO onpe/iejifljioci. npii noMomii COOTHOUICIIHH KDxaca, fí. (COOTHOUICHHC 1). B Hirrepecax onpeflejiHiiji 3Kcnjiya•rauiiOHiibix 3anacoB Teppacuwx BO / Í amopbi iiccjieflOBajin HacKOJibKO BO3MO>KHO nonioKemie ypoBHH npucyTCTBylomiix rpyiiTOBbix BOA 5C3 ymepOa AJIÍI cejibCKoro xo3jiHCTBa. B pesyjibTaTe pacweTa 3Ta «enpeccim oqeHCHa B 1M. C yiCTOM ero ii npiiMCiijiji cooTiioiuemie (1) onpe«ejiena pa3Hima B iicnapcHim, KoTopaji MO>KCT fibixb HCnojibsoBaiia. BbinojiHCHiibie BOflHoOaJiaHCOBbie iiccjicflOBainiii noflbiroJKCiibi B maßA. 5. yiHTbiuaji, MTO TOJIBKO 50—65% pacMinaHHoro Tai<HM oSpa30M 3i<cnjiyaTannomioro 3aribica Mower ßbiTb aKonoMimecKii BbiroflHo pa3pa60TaH0 B KaiecTBe MHorojierHero cpe/uiero SHaMCimsi SKCiiJiyTai;noHiibix 3anacoB RI0Ä3EMHBIX BO;I KoMjiTCKoro 6accei'ma (npii yiCTC 65%) npHHjiTO 5000 M 3/«. Bcjie,ncTBne BI.icoKoro coAep>KaHH5i HHTparoB (Tafíji. 6.) BO^a iicnpnrofliia /um ncjieii riinbCBoro B0fl0CHaö>KCHH5i. Der förderbare Wasservorrat des Komjáti—Beckens Dr. Juliász, J. Doktor der technischen Wissenschaften •— • Frau Jeneyné Dr. Jambrik, R. Eine für Wassergewinnung verwendbare Bucht des Bódva-Tales ist die Bucht Komjáti. Das Gebiet verbreitet sich zwischen dem Aggtelekor Gebirge und dem tornaer Karst. Ihr geologischer Aufbau ist in den Abbildungen 1 — 11 veranschaulicht. Für die Wassergewinnung ist in erster Reihe die 4 — 8 m dicke oberfläohennahe Terrassenschichtenreihe des Tales aus dem Pleistozän geeignet. Die Kennziffer und die Kornzusammensetzung der Terrassenschichten sind in den Abbildungen 11 — 12 zu schon. Im Interesse des förderbaren Terrassen-wasservorrats muss zuerst der natürliche Wasserumsatz bestimmt werden. Demgemäss haben wir das Gebiet in fünf Teile gegliedert (in der Abbildung 11 das I—I, V —-V Profil) und sodann die einzelnen Wasserhaushalts-Kennziffern festgestellt. Darunter spiolte, unteBerücksichtigung der geologischen Daten, eine wichtige Rolle der in das Becken Komjáti von oben über Profil I —I in die Terrasse einsickernde und von dort am Profil V —V aussickernde Abfluss. Dies haben wir in Kenntnis der räumlichen Lagerung der Schichten (Abb. 2 — 9), ihres Sickerbeiwertes (Tabellen 2 und 3) sowie der Fallhöhe des Grundwassers in der Längsrichtung festgestellt. Dio andere wichtige Komponente war der aus dem Karst in den Tal seitlich hineingelangende Abfluss. Dies haben wir nach Bezeichnung des Einzugsgebietes des Karstes mit der Methode von Kessler, H. berechnet. Ein entscheidender Teil der vorratsvermindernden Faktoren ist die Verdunstung. Dies haben wir mit dorn Zusammenhang von Juhász, J. festgestellt. [Zusammenhang 1], Im Interesse dor Bestimmung des förderbaren Terrassenwasservorrats haben wir untersucht, um wieviel der vorhandene Grundwasserspiegel gesenkt werden kann, ohne dass hierdurch die Landwirtschaft schädlich beeinflusst wäre. Im erhaltenen vieljährigen Durchschnitt haben wir unter Berücksichtigung einer Senkung von 1 m mit dem Zusammenhang (1) jenen Verdunstungsunterschied festgestellt, den wir nutzen können. Die durchgeführten Wasserhaushaltsuntersuchungen sind in der Tabelle 5 zusammengefasst. Mit Rücksicht darauf, dass nur 50- -65 % des so erhaltenen förderbaren Wasservorrats gewonnen werden kann, haben wir in diesem Fall nur 65 % für den vieljährigen durchschnittlichen Wert des förderbaren Wasservorrats des Beckens Komjáti berücksichtigend, 5000 m 3/Tag erhalten. Wegen dem Nitratgehalt (Tabelle 6) kann das Wasser für Trinkwasserzwecke nicht verwendet werden. A pöstyéni gyógyforrások majd másfél évszázados útikalauza* Dr. Bugyi Balázs „Mindenkori feladatunk a gyógyforrások céltudatos alkalmazásának biztosítása és a gyógyfürdők, gyógyforrások, klimatikus gyógyhelyek ismertté tétele" mondotta az „International Society of Medicail Hydrology and Climatology" 1927-ben Pöstyéntoen megrendezett világkongresszusán Schmidt Lajos, a pöstyén.i gyógyfürdők orvosíigazgatója. Ezt a kívánalmat 1838-ban Marschall Márton Ferdinánd orvos jelölt „Die Heilquellen in Pöstyén, (:Pöschtin, Pjestany:) im Königreiche Ungarn" — A Magyar Királyságban fekvő pöstyéni gyógyforrásokról — címen Gyurián és Bagó pesti nyomdának betűivel megjelent 92-(-l oldai terjedelmű zsebkönyv alakú német nyelvű útikaiLawza mintaszerűen teljesíti. A mű maga orvosdoktori, értekezésként jelent meg, és a dissziertációkra kötelező formáknak megfelelően latin címlappal is bír „Thermae Pöstyénenses. Dissertatio inauguralis medica" — (A pöstyénd hőforások. Addig meg nem jelent orvosi értekezés). — Az értekezést ünnepélyes formák között a pesti tudományegyetem nagytermében 1838. július 7-én védte meg ai szerző. Marschall személyéről igen keveset tudunk. A Nyi.tra megyei Verbón született 1815-ben. Pest városában * Csehszlovák Balneológial Társaság Trencséntepliccn 1979 októberben megrendezett fürdőtörténeti konferenciáján elhangzott előadás. tib. főorvosi címével tiszitelték meg, ami a legtávolabbról sem jelentette azt, hogy ő valóban Pesten élt és orvosa gyakorlatot folytatott volna. Élete további sorsára vonatkozóan minden adait hiányzik. Értekezéséről Réti Endre az orvositúdori disszertációk bibliográfiájában említést tesz. Az értekezést a Semmelweis Orvostudományi Egyetem könyvtárában felvágatlanul találtam és csak két helyen voltaik a lapok felszakítva. A könyv aiz 1838 évi orvostúdori értekezések között volt bekötve. Minthogy a szokványos disszertáció méreteknél kb. 1 — cm-vel volt rövidebb és keskenyebb Mairschall zsebkönyve, így a kötésnél ennek szélét nem vágta ile a könyvkötő gép. Ezért azt hiszszűk, hogy e mű eddig nem volt ismert gyógyforrásaink történetével foglalkozók előtt. Szinte minden a magyarországi fürdőkkel foglalkozó összefoglaló műben találhatni a pöstyéni hőforrásokraj vonaitkozóan adatokat Georg Wernherr 1551ben megjelent úttörő művét követően. A csak a pöstyéni hőforráísokkal monográfiaszerűen foglalkozó munkák közül Marschall könyvét megelőzően a következő szerzők művei jelentek meg: Torkus Jusztusz, Prochaska, Tonházy A., Walich, E. W. és Scherer F. E. Rajtuk kívül egy magát meg nem nevező huszárkapitány szépen hangzó magyar versekben írta meg a pöstyéni fürdőzését. Tognio Lajos (1798—1854) felvidéki származású orvos fiaként, mint a pesti tudományegyetem orvostudományi karának professzora főképpen Trencsén me(Folytatás a 72. oldalon)