Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
2. szám - Dr. Juhász József–Jeneyné dr. Jambrik Rozália: A komjáti medence kitermelhető vízkészlete
Dr. Juhász J.—Jeneyné dr. Jambrik R.: A Komj dti-medence Hidrológiai Közlöny 1982. 2. sz. 59 Csapadékmérő, Sajókat a Tatqjvizkút •• 505. sz. 0 50 100 150 Ah [cm] 13. ábra. A csapadék és a téli félév talajvízállás emelkedése a VITUKI 505. sz. kút és a sajókazai csapadék alapján Puc. 13. JJuiiaMuica ocadtcoe u ypoeHeü zpyiimoeux eod 3a 3UMnee no/iyzodue na ocuoeanuu dannbix naöAiodamejibuoű aceciMcuiibi BHTYKM Ns 505 u Memeocinanifiiu IllaüoKÜ3Ü t £300 I Ah--39,0+0,495-Cs n 0= 0,70 átlagának meghatározására törekedtünk. A terület léghőmérsékleti adatait vizsgálva megállapítható, hogy a komjáti medence sokévi átlagban 0,5— —0,6 °C-kal hidegebb vidék az Alföldnél és 0,3—0,5 °C-kal hidegebb a Közép-Dunántúlnál. Másodikként az adott földtani viszonyok és növénykultúra esetén a várható zavartalan talajvízszintet határoztuk meg. A gyeppel vagy nedvességet kedvelő élesszélű fűvel benőtt területen a talajvízszintnek a fedőrétegben kell elhelyezkednie ahhoz, hogy a növényzetet táplálni tudja. A fedőréteg átlagos vastagságát a fúrások alapján jó közelítéssel 1,70 m-re tehetjük. A fedőkőzet anyagának ismeretében azt mondhatjuk, hogy a zavartalan talajvízszint sokévi átlaga valószínűleg 1,50 m mélyen alakulna ki a felszín alatt, és évi ingadozása D,9—-1,0 m lenne. így még minimális víznél is bennemaradna a fedőrétegben a vízszszint — nagyon száraz periódus kivételével —. A párolgás nagyságát a Juhász féle a) Abb. 13. Erhöhung des Niederschlags und des Grundwasserstands im Winter-Halbjahr aufgrund des Brunnens Nr. 505 des VITUKI und der Niederschläge in Sajókaza egyenletben K a-v al jelölt tagot. Értéke a már iterált, kiegyenlített adatokból K B= 4182 m 3/napra adódik. A forrásokból kilépő sokévi hozam 12 055 m 3/nap. így a karsztba beszivárgó, illetve onnan kilépő hozam sokévi átlaga a komjáti medence közvetlen vízgyűjtőjén 16 237 m 3/nap. A terület földtani felépítése, különösen a komjáti völgyszakasz hossz-szelvénye szerint (5. ábra) Dobódélnél a karsztos alaphegység felemelkedik és néhány tíz méterre megközelíti a felszint. Megvizsgáltuk ezért, hogy ezen a szakaszon nem szivárog-e vissza a teraszból a karsztba, vagy fordítva. A karsztvíz nyugalmi nyomása nagyobb a teraszvíznél, ezért a talajvizet nem tudja nyelni. Amennyiben pedig volna áramlás a karsztból a teraszba, úgy ez a komjáti medencétől délre érezteti csak hatását a vízháztartásban. Megállapítható tehát, hogy K B = él82 m 3/nap, K E= 0. A teraszréteg az alatta lévő pliocén — a völgy széleinél esetenként miocén — korú rétegekkel érintkezik, így vízátadás, vagy vízátvétel elvileg lehetséges. A földtani adatok birtokában azonban megállapítható, hogy a pliocénra diszkordánsan települő kvarter kavicsos homok, homokos kavicsrétegek feküjében vizet alig áteresztő rétegek vannak. A kommunikáció tehát lassú és kismértékű. A több nagyságrendnyi szivárgási tényező eltérés miatt a rétegvízzel nincs figyelemreméltó kapcsolat, azaz E B=BE = 0. A párolgás meghatározásához a potenciális párolgás rendszeres mérése még nem ad elegendő adatot. Ezért inkább a valóságos párolgás sokévi összefüggéssel határoztuk meg, ahol P—- az összpárolgás értéke a vizsgált mélységben Z a—- a zavartalán talajvíz sokévi átlag mélysége a terep alatt, előbbiek szerint Z a — —1,5 m P 0— az összpárolgás értéke 0,5 m mélyen a felszín alatt 14. ábra. A csapadék és a téli félév talajvízállás emelkedése a VITUKI 508. sz. kút és a szendröládi csapadék alapján Puc. 14. JJunaMUKa ocadtcoe u ypoeneü zpynmoeux eod 3a 3UMiiee nonyzodue Ha ocmeanuu danmix HaßModameAbnoii ctceaMUHU BHTYKM Ns 508 u Memeocmanifuu CendpSnad Abb. 14. Erhöhung des Niederschlags und des Grundwasserstands im Winter-Halbjahr aufgrund des Brunnens Nr. 508 des VITUKI und der Niederschläge in Szendrőlád
