Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
12. szám - Dr. Hajós Béla: A kisvízszabályozási módszerekkel kapcsolatos kísérleti és gyakorlati tapasztalatok a Rajnán
Dr. Hajós B.: A kisvízszabályozási módszerek Hidrológiai Közlöny 1982. 12. sz. 569 24,00 25,00 26,00 22,00 28,00 29,00 30,00[m] '. ábra. A vízszintek alakulása a fenékküszöbök felett Abb. 4. Gestaltung der Wasserspiegel über den Sohlenschwellen toznak a sebességek, ami nem marad hatás nélkü' a mederfenékre és a hajózásra. Az 5. ábrán látható egy modellhajó sebességének változása fenékküszöbök felett. A kísérleteket az előzőekhez hasonlóan a Szövetségi Vízépítési Intézetben (Karlsruhe) végezték. A bemutatott ábrán látható, hogy a hajó sebessége minden küszöb felett csökken, ily módon előfordulhat, hogy hegymenetben a gyengébb motorral rendelkező hajók kormányzóképessége a küszöb felett, különösen alacsonyabb vízállásoknál erősen csökken. Szélsőséges esetben előfordulhat hogy a hajó önerőből nem képes leküzdeni az akadályt. Különösen veszélyes lehet a helyzet a folyásirány szerint utolsó küszöbnél, vontatmányok találkozásakor. A küszöbök feletti áthaladáskor a hajók hirtelen erősebb motorteljesítmény alkalmazására kényszerülnek, ami egyértelműen a merülés mértékének növekedését is jelenti. Ez alacsony vízállásnál a hajó felütését, vagyis a küszöbök érintését eredményezheti, amelynek veszélye több hajó találkozásánál fokozottabb mértékű. Jelen esetben is az utolsó küszöb a legveszélyesebb. Az említett eseteket igazolja a 6. ábra, ahol az utazási sebesség mellett a hajó mozgása is látható, a középső fenékküszöb felett. A fentiek mellett a fenékküszöbök a hajók vészhorgonyzását gyakorlatilag lehtetlenné teszik, amelynek veszélyeit nem szükséges a vázolt bizonytalan hajózási viszonyok mellett indokolni. A bemutatott hajózási veszélyek felismerése óta, az NSZK-ban fenékküszöböket csak kivételes esetben alkalmaztak, alapos modellkísérletek után. 5. Összefoglalás A különböző kisvízszabályozási módszerek tapasztalatainak vázlatos összegezésével, a rajnai tapasztalatok alapján is a kérdés összetett voltára akartunk rámutatni. A leírtak alapján látható, hogy csak a körülmények és a követelmények pontos ismeretében lehet és szabad az alkalmazandó módszerekről dönteni. Hajózható folyókon általában nem célszerű fenékküszöböket tervezni, a két másik műszakilag közel egyenértékű megoldás (vezetőmű — sarkantyúk) között a körülmények és a feladatok ismeretében lehet dönteni. 5. ábra. Motoroshajó utazási sebességének változása fenékküszöbök felett. Abb. 5. Änderung der Fahrgeschwindigkeit des Motorschiffes über den Sohlenschwellen 2,1 [km] 6. ábra. Az áthaladó hajó helyzetének változása fenékküszöb felett Abb. 6. Änderung der Lage der passierenden Schiffe über der Sohlen schwelle IRODALOM [1] Felkel K. : Modellversuche mit Buhnen in einer Rinne mit fester Sohle. (Kézirat) Bundesanstalt für Wasserbau. Karlsruhe. 1976. [2] Felkel K. : Die Entwicklung des Buhnenbaues in dem deutschen Stromgebieten. (Kézirat) Bundesanstalt für Wasserbau. Karlsruhe 1978. [3] Felkel K. : Modellversuche mit Grundschwellen und Schiffahrt. (Kézirat.) Bundesanstalt für Wasserbau. Karlsruhe. 1978. [4] Felkel K. : Modellversuche über die Beeinflussung der Schiffahrt durch Grundschwellen. (Kézirat. Bundesanstalt für Wasserbau.) Karlsruhe 1978. [5] Hajós B.: Tanulmánvúti beszámoló. (Kézirat.) Győr, 1980. Die mit Niedrigwasscr-Regiilierungsmethoden verbundenen Versuchs- und praktische Erfahrungen am Rhein Dr. Hajós, B. Die Niedrigwasserregulierung ist in der Reihenfolge der Regulierung der Flüsse und Wasserläufe der Schlusseingriff. Der Zweck der Regulierungsarbeiten ist, wie dies auch aus der Benennung hervorgeht, bei niedrigeren Wasserständen die Herstellung eines Bettprofils in einer bestimmten Grösse. Die obige Zielsetzung bedeutet an schiffbaren Flüssen die Sicherung des vorgeschriebenen Schiffahrts-Parameters. Das deutsche Flussregulierimgs-Fachschrifttum reiht die Leitwerke, die Buhnen und die verschiedenartigen Grundschwellen in die Gruppe der Niedrigwasserregulierwerke. Laut den deutschen Erfahrungen kann mit Leitwerken und Buhnen bei Niedrigwasserständen grössenordnungsgemäss gleiche Wassertiefenerhöhung erreicht werden (Abb. 1.). Die anzuwendende Lösung kann unter Berücksichtigung der Zusammensetzung des Bettmaterials und des ausgesteckten Zieles, aufgrund von Wirtschaftlichkeitsrechnungen ausgewählt werden.
