Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

12. szám - Marton Lajos: Izotóphidrológiai modellek és számítási eljárások a felszín alatti vizek mozgásának tanulmányozásához

Marton L.: Izotóphidrológiai modellek Hidrológiai Közlöny 1982. 12. sz. 531 8. ábra. Matematikai modell adatai a hidrológiai modell ellenőrzésére Fig. 8. Data from mathematical model for checking the validity of the hydrological model Puc. 8. JJamibie MameMamu'ieacoü Modenu ÖAH npoeepnu euOpoAozwiecKoü ModeAU ^=50 m-nél í

1

==3977 év x

2=5000 m-nél £,= 13 096 év h— <,=9119 év Az átlagos beszivárgás! intenzitás 3^=50 m és x.,= 5000 m között: TX

r I 5000 —25251 0,25-150 W

=\

1

+—5M—F ln 100 = 5000 I 9119 =0,028312 m/év. Fenti érték birtokában kiszámíthatjuk a K

2 szivárgási tényezőt: i/

0

2—2=322,515—321,722 = 0,793 m, amint az a matematikai modellből esetünkben kiolvasható. 2IF(0-5000> 5000

2-0,028 312 K\ = X' 2m

2(H

0

2 —z) 2-150-0,793 -=2975 m/év 2750 méter (miután e helyen már kiszámítottuk a VF=0,0247 m/év értéket), Ah pedig a matematikai modellből leolvasható, illetve kiszámítható: Ah = H

1 —2 = 334,48 -322,25=12,23 m m

xW 150-0,0247 KiAh 12,23 = 0,30 m/év, 0,3. m/év értékA H

0

2 és z értékeket a valóságban a helyszínen mérjük meg vagy a terület hidrogeológiai adataiból rendelkezésre áll. Esetünkben a matematikai modell potenciálértékeiből határoztuk meg. A hidrológiai modellből számított K'

2 értéke igen jól egyezik az alapadatként felvett K

2 értékkel (K 2~ 3000 m/évs= K'

2=2975 m/év). Az elhanyagolhatóan kis eltérés abból adódik, hogy x

1=0 helyett x

x= 50 m-t vettünk fel számítási adatként. A felső réteg K

1 függőleges szivárgási tényezője a (28) egyenletből határozható meg. Legyen x= tehát megegyezik a kiindulási K

1 kel. 5. V bemutatott modell gyakorlati alkalmazása A gyakorlatban a topográfiai és geológiai viszonyok sokkal bonyolultabbak, mint a bemutatott hidrológiai modellben. Az egyszerűsítés ellenére a modell a gyakorlati feladatoknál igen jól használható. Ennek elvi magyarázata az, hogy a nagyobb pontossággal meghatározható elemekből (pl. geometriai paraméterek, a vízszint helyzete és a víz kora) számítjuk az egyébként csak nagy szórással és bizonytalanul meghatározható paramétereket (pl. szivárgási tényező, felületi hatás). A víz kora sok hatást összesítő, bonyolult természeti tényezők által meghatározott ,,eredő", összegező paraméter, amelyből a részadatok jelentősen nagyobb pontossággal számíthatók ki, mint fordítva