Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám - Dr. Szalai György: Mezőgazdasági vízgazdálkodás Franciaországban. II.

522 Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. Dr. Szalai Gy.: Mezőgazdasági vízgazdálkodás vizsgálatot végeznek a térségben gazdálkodó üzemek és szövetkezetek körében. E vizsgálat üzemi szinten részletesen feltárja a drénezés szükségességét indokló tényezőket és meghatározza a prioritásokat a megvalósítás időrendi sorrendjében. Az elmúlt évtized során részletes módszertant dolgoztak ki a teljes folyamat (tanulmány, tervezés, üzemeltetés) lebonyolítására az INRA* és a CEMAGREF** koordinált kutatásai alapján. A tervezés során a következő optimális talajvízszintadatokból indulnak ki (5. táblázat). Ezek egész Nyugat-Európában mértékadók. Ami az elárasztási időtartam hosszával összefüggő hozamcsökkenést illeti, a 6. táblázat adatait tartják irányadónak. A talajtani vizsgálatok segítséget nyújtanak: a) adott talajban várhatóan legjobb eredményt hozó megoldás kiválasztásához, azaz, hogy — zárt felszín alatti drénezést — összetett drénezést (talajcsövezés altalaj lazítást, talajcső-f-vakond drén faltai aj lazítás stb.) — felszínalakítással megoldott vízelvezetést (a felület bakhátas kialakítása) -— felület barázdálással megoldott vízelvezetést (gyepterületek) alkalmazzanak-e? b) lehatárolja azokat a zónákat, amelyeket azonos módon kell vízteleníteni' (pl. felszín alatti drénezéssel: azonos mélységben és távolságban elhelyezett dréncsövekkel.) c) a megfelelő szfírő kiválasztásában d) az ásványi és szerves trágyák kiválasztásához, amit egyes esetekben a drénezés kiegészítéseképpen kell alkalmazni. A vizsgálatok eredményeit megfelelő méretarányú talajtani térképen rögzítik. A talajtani vizsgálatokat hidrodinamikai vizsgálatok egészítik ki, amelyeknek célja a hidraulikus konduktivitás (Darcy-féle tényező) meghatározása. Mivel mind technikailag, mind pénzügyileg lehetetlen a drénezés tervezéséhez szükséges összetett talajtani vizsgálatok szisztematikus megvalósítása, az INRA és a CEMAGREF bevezette a „referencia szektorok" módszerét. Ennek lényege, hogy részletes feltárást végeznek néhány száz hektáros reprezentatív területeken, melyeken a vidék fő talajtípusai megtalálhatók, majd ezeket az eredményeket extrapolálják lényegesen (20—50-szer) nagyobb területekre. Gyorsan végrehajtható el,5. táblázat Optimális talajvízmélységek cin Table 5. Optimal depths of the groundwater table rr, , • Szántóföldi Rét, le- Kerté- n .. .., I alai .... , „ , Gyonolcs 1 novenyek g©lő szet 1

7 Agyag 70—120 50—80 Vályog 60—100 40—60 Homok 60—80 30—50 30—50 100—150 Tőzeg 60—80 30—40 * Állami Mezőgazdasági Kutató Intézet. ** Mezőgazdasági gépesítési, műszaki, vízügyi és erdészeti Kutató Központ. 6. táblázat Elárasztási időtartam és a hozamcsökkenés összefüggése Table 6. Inundation period vs. crop loss Elárasztási idő, nap 3 7 15 Hozamcsökkenés [%] Rét, legelő Őszi gabona gabona Burg. 2 10 30 7 25 70 10 20 40 80 100 100 lenőrző mérésekkel. Ezt a módszert jelenleg már 6 nagyobb térségben alkalmazzák és az egész országban el akarják terjeszteni. Egyébként e referencia hálózatok arra is módot adnak, hogy a drénezés hatásait az időben vizsgálják. A tervezés meteorológiai alapadatait illetően a téli-tavaszi csapadékok intenzitásának, időtartamának és gyakoriságának statisztikai feldolgozásából indulnak ki. Tapasztalat szerint inkább a napi, mint a rövid időtartamú csapadékok azok, amelyek előidézik a talajvízszint felemelkedését, ill. a felszínközeli rétegek telítődését; ez bekövetkezhet már az őszi esőzések során és drénezés nélkül tavasz végéig is fennállhat. A méretezésnél a téli időszak (okt.—június) 3 napos időtartamú egyéves gyakoriságú csapadékának a figyelembevételét javasolják. Ebből adódóan Franciaországban a méretezés alapjául szolgáló mértékadó fajlagos vízhozam: 1—2 l/sec ha, vidékenként változóan. A táblaszintű vízrendezést tekintve az elkövetkezendő 20 év alatt 5 millió ha területet kívánnak rendezni. Ennek a fejlesztésnek azonban számolnia kell, műszaki, gazdasági, sőt környezetvédelmi problémákból adódó korlátokkal. A műszaki nehézségek, korlátok részben abból adódnak, hogy a drénezési módszerek az utóbbi időben igen gyorsan fejlődtek, másrészt, hogy a talaj csövezés különleges talajtípusokon is terjed (kötött talajokon, agyagos homoktalajokon, olyan talajokon melyek finomhomok frakciója nagy, agyagfrakciója csekély és nem biztosítja az agregátok stabilitását). A drénekeltömődése bizonyos talajokban szintén nehézséget jelent. Az összetett drénezési eljárások fejlesztése és széleskörű elterjesztése fontos' feladat. Ezek a szoros értelemben vett technikai korlátai a drénezés fejlesztésének. Jelenleg Franciaországban sokkal több probléma vár megoldásra a drénezésben, mint az öntözésben. Itt azt a gyakorlati problémát is meg kell említeni, hogy a drénezést megelőzően a terület tagosítására is szükség van. Gazdasági szempontokat figyelembe véve, sok esetben nem lehet a káros vizek elleni teljes védelemre berendezkedni. Ennek talajtani, domborzati és szoció-ökonómiai okai lehetnek egyes gazdaságokban; ezek a drénezést drágábbá teszik, semhogy az gazdaságos beruházás lehetne az adott körülmények között. A környezetvédelmi vonatkozások ma már elengedhetetlen velejárói a mezőgazdaság számára káros vizek elvezetésére készülő terveknek. A dréne-