Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám - Dr. Bulla Miklós: Települési szennyvizek utótisztítása

496 Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. Dr. Bulla M.: Települési szennyvizek vagy megszüntetik a víz alkalmasságát a benne egyébként végbemenő tisztulási folyamatok fenntartására és/vagy további emberi használatra. Ma már az is nyilvánvaló, hogy számos szennyeződés eltávolítására a mechanikai és biológiai eljárások kevéssé vagy egyáltalán nem hatásosak. Az utótisztítás fogalma mindazon szennyvíztisztítási folyamatot magába foglalja, amely csökkenti : — a mikroszennyez ők, — a lebegőanyag-tartalom, — a BOlj és — a biológiailag nem bontható KOI mennyiségét az elfolyó vízben, ill. magában foglalja szükség szerint — a sótalanítást, — a gázkiűzést és esetleg — a hiányzó komponensek pótlását: a sóösszetétel -koncentráció célszerű szabályozását. 2.2 Az utótisztítási eljárások áttekintése Az eljárások — fizikai-kémiai, , — biológiai, valamint — a fentiek kombinációját jelentő folyamatokon alapulnak. Az üzemi méretben alkalmazott eljárásokból az 1. táblázat állítható össze [1, 2, 3, 5, 9, 12, 13, 15, 22, 23, 27, 28). 2.3 Az utótisztítási eljárások technológiai helye A szakirodalom értékelő áttekintése nyomán tisztítástechnológiai modellek önálló összeállítására nyílt lehetőség. 2.31 Az első és második fokozat után alkalmazott tisztitástechnológiák. E technológiák közös vonása, hogy a hagyományos biológiai tisztítást nem érintik, mindenkor ez után következnek. Elsősorban a lebegőanyag és foszfor eltávolítását célozza a 2. ábrán megadott utó tisztítási modell. A gyorsszűrő lehet egy- vagy kétrétegű, ill. kevert anyagú. A maradék szerves oldatok adszorpcióját az aktívszén oszlop végzi. A 3. ábra technológiája olyan telepeken lehet megoldás, ahol a harmadik fokozat építésére alig van terület, ugyanakkor az elfolyó víz újrahasználásra kerül, így sótlanítani kell [14, 33].' Teljes utótisztító rendszer a 4. ábra modellje. Mész kicsapószer alkalmazásával lehet elérni a lejobb vízminőséget és a kicsapószer regenerálható. (De ez csak nagy telepeken gazdaságos.) A foszfátkicsapást követő pH-csökkentés az irodalomban kétlépcsősnek nevezett rekarbonizálásnak felel meg [10, 29]. 2.32 Az első és második fokozat intenzifikálására alkalmazható eljárások. A korábban már szerepelt utótisztítások mellett kétlépcsős nitrogéneltávolítást mutat az 5. ábra. A stripping csak az ammónia kiűzését biztosítja, a teljes nitrogéneltávolítást nitrifikáció-denitrifikáció szolgálja. A denitrifikáló baktériumok töltőtestre (műanyag) vannak telepítve. A medencefödém, az anaerob viszonyok fenntartása érdekében gázzáró. 1. táblázat A szennyvíz utétisztításban alkalmazott eljárások TaÖA. 1. Cnocodbi dooiucmKii cmoHHbix eod Tabelle 1. Angewandte Verfahren in der Abwasnernachklärung Az eljárás típusa Az eljárás Az eljárás célja vegyszeres kezelés kolloidok pelyhesítése, foszforeltávolítás, pH beállítás, oldott anyagok kicsapása, vízlágyítás szűrés lebegőanyag eltávolítás, BOI

5, KOI és (P0

4

3-) csökkentés Fizikai-kémiai klórozás fertőtlenítés, ammónia csökkentés gázkifizés ammónia csökkentés ioncsere sótalanítás, vízlágyítás, ammónia eltávolítás szennyvízöntözés tápanyageltávolítás (N, P), maradék oldott utótisztító tó BOI és KOI csökkentése Biológiai talajszűrés maradék oldott szervesanyagok, íz-szag anyagok eltávolítása nitrifikálás— denitrifikálás nitrogén eltávolítás Fizikai-kémiai aktívszén biológiailag oxidálliatatbiológiai adszorpció lau maradék szerves szennyeződések eltávolítása A 6. ábra technológiai modellje önálló fizikaikémiai tisztítási rendszerként is alkalmazható, az eljárás során rugalmasan lehet alkalmazkodni (a vegyszeradagolással) az érkező szennyvízjellemzőkhöz, az elfolyó vízminőség szabályozható. A technológia egyszerűsége azonban látszólagos, a szerves anyagokat le kell bontani — ennél a technológiánál az iszaprothasztásban. 3. Az utótisztítással kapcsolatos igények várható alakulása Magyarországon 3.1 A befogadók, ill. a további felhasználók vízminőségi igényei A szennyvíz-utótisztítás szükségessége, a befof gadók fokozott védelme és/vagy az újrahasználat miatt az I—IV. vízminőségi kategóriában merülhet fel. Ezek — az üdülőterületek és ivóvízbázisok, — az iparivíz-bázisok és — az öntöző vízbázisok. 3.2 Az utótisztítás gazdasági vonatkozásai A telepméret hatását az utótisztítás gazdaságosságára a 7. ábra mutatja. A fajlagos költség-