Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
11. szám
Dr. Salam-in P.: A meteorológiában szükséges hidrológia Hidrológiai Közlöny 1982. 11. sz. 487 ahol F= 1/273 átszámítási tényező; f léghőmérséklet (hőmérőházban mérve); (e n—e) telítési hiány (hőmérőházban mérve); (ez a képlet tulajdonképpen a nedvességgel telített felszín párolgását adja). Ebből kiindulva vezették le Tóth E.—Endrődi G.—Posza /., 1073, majd hasznosították Tóth E.~ Urbán J., 1080 a Fertő tóra a következő összefüggést : Pf—0,55 (e 0—e) 0, 0 (l + a/)° (1+0,015 v) 2 mm/nap (13) Még megemlíthető, hogy Tóth E.—Dávid A., 1980 a Velencei tó esetében a parti A kád párolgási adataiból is kiindultak a tenvészidőszakban a következő összefüggés szerint: -Pp=l ,11^4°' 7 9(l+v) 0,i: ! mm/nap, (14) míg az év többi hónapjában a (13) összefüggéssel számoltak. Hidrológiai szempontból érdekes volt még a Monyin—Obuhov, 1954 féle összefüggésből kiinduló turbulens diffúziós módszere. A vízháztartási egyenletet a következőképpen számították: Ak=(C+H)-(P+L t 6 + V K). (15) ahol C a tóra hulló csapadék; H a hozzáfolyás a tóhoz; P a párolgás a tó felszínéről; Ltú a lefolyás a tóból; Vk a vízkivétel a tóból; A k a vízkészletváltozás. Az utóbbi egyenlet értékelésénél a legbizonytalanabb értéket a mintegy 40 vízfolyásból származó H hozzáfolyás jelentette. A teljes vizsgálatot kiegészítették szélcsendes időkben úszó párolgásm.érő kádakban párolgásméréssel. Az előrejelzés kérdésének megoldásához ismerni kell a hidrológiai folyamatokat meghatározó meteorológiai tényezők előrejelzett értékeit. Itt csak egy-két érdekes tanulmányra hívjuk fel a figyel2. táblázat A Balaton, a Fertő tó és a Veleneei tó párolgása (egyenletek jellemzői) Tab. 2. V erdunstung des Balaton, des Neusiedlersees und des Velencei Sees Kennziffer der Gleichungen Table 2. Evaporation from lakes Balaton, Fertő and Velence Factors of Et). 11. Párolgás w ", Ptó b c dérték Hivatkozások Pit 1 0,33 0,10 mm/nap Antal E.—TóthE., 1976 és Antal E.— Bárányi S.—Tóth K., 1977 PF 11 1,0,20 mm/hó Tóth E.—Endrődi G.—Posza I., 1973 Pv 0,75 0,31 0,13 mm/nap TóthE.—Dávid A., 1980 met. Számtalan kérdést világítanak meg ezen a területen az OMSZ 1978as Tudományos Napjai. A csapadék-előrejelzés hidrológusok részére annyira jelentős kérdéseit világítja meg Jakus E., 1977 és 1979 írásaiban, sa csapadék-előrejelzésnek bizonytalanságaira Jaku,s E., 1981 tanulmányában. Az előrejelzés hidrológiai kérdéseinek megoldásánál nagy szerepet játszanak a sugárzási egyenlegek helyes felmérései, amiket régebben földi észlelésekkel (pl. Dobosi Z., 1957 stb.; Ilko J. és fsai, 1981), újabban meteorológiai mesterséges holdakról folytatott észlelésekkel (Tiinczer T., 1970; Csengődi É., 1979; Paál A., 1979, 1981; Fabriczy Ané, 1981, stb) közelítették meg. Az előrejelzés kérdéseinek megoldását segíti elő a múlt időjárásváltozásainak a feltárása. A számtalan út közül csak egy-két olyan járható utat említünk, amelyeknek kisebb-nagyobb mértékben hidrológiai vonatkozásaik vannak, ilyenek pl. a gleccserek előrenyomulásának, illetőleg visszahúzódásának tanulmányozása (Le Roy Ladurie, E., 1967), a dendroklimatológiai vizsgálatok (a fák évgyűrűinek a vizsgálata az előzőekben említett tanulmány és legújabban Horváth E., 1981), valamint a régi történelmi meteorológiai és hidrológiai adatok gyűjtése (Réthly A. ilyen irányú könyvei). A vízmozgások hidrodinamikai és számos meteorológiai jelenség analóg aerodinamikai elemzése a kettős energia- és folytonossági egyenletrendszer segítségével is igen hasznos lehet. Összefoglalóan mondhatjuk, hogy kijelölt feladatunk megoldásához a következő, főbb kérdéseket elemeztük: I. A hidrológiai folyamatok jelentősebb meteorológiai tényezőinek elemzése egyrészt areális, lineá-. ris, ill. pontszerű, másrészt természetes, ill. mesterséges megjelenési alakban. II. Különleges hidrológiai-meteorológiai (ún. hidrometeorológiai) kérdések elemzése: a) a hidrológia vízháztartási tényezőinek meghatározása kettős hidrometeorológiai feltételi egyenletrendszer alkalmazásával; b) a hidrológiai tényezők előrejelzése, figyelemmel a rájuk ható meteorológiai (időjárási) elemekre jelenbeli alakulásukban és múltbeli fejlődésükben; c) a vízmozgás és a légmozgás elméleti analógiai alapjainak felismerése és hasznosítása. Úgy érezzük, hogy előző felvetésünk irányt mutat arra, hogy milyen hidrológiai jelenségeket kell a meteorológusnak megismernie, hogy az eddigi kitűnő kezdeményezéseknek megfelelő hidrometeorológiai irányban haladhassanak (pl. Aujeszky L.1952, 1960, 1965, 1966, 1968\ Antal E.,—Bárányi, S.—Tóth E., 1977; Szesztay K., 1980; BarthaPné— BarthaP., 1981). A mérnöki hidrológiai első előadásokat témánk területén mintegy 100 éve tartotta a József Műegyetemén Gonda Béla magántanár (BME Évkönyvek: 1880 (81) a „mezőgazdasági vízműtan" keretében. Előadási programjában olvasható: „A légköri csapadékok, képződésök és mérésök. Harmat és dér. Elpárolgás. Légt