Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

11. szám

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 62. ÉVFOLYAM 11. SZÁM • 481—524. oldal Budapest, 1982. november A meteorológiában szükséges hidrológiai ismeretanyag •* DK. * S A L A MI N l'ÍL ny. egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa A meteorológiai és hidrológiai, s ideértve a vízhez kapcsolódó agrometeorológiai, hidrobiológiái, hidrogeológiai, hidrokémiai és hidrorneteorológiai jelenségeket kölcsönös egymásra hatásukban szemléljük, de természetesen kiemelve az időjárási elemek elsőrendflségét, nem hanyagolva el azonban egyes hidrológiai stb. jelenségeknek a hatását sem, pl. a szabad vízfelszínek párolgását, főleg a mikroklímára. Ennek megfelelően, amikor a meteorológiában szükséges hidrológiai ismeretanyagot vizsgáljuk, a legtermészetesebb, hogy nagyítónk alá helyezzük a természeti hidrológiai jelenségeket, s tanulmányozzuk az alapvető vízgazdálkodási tevékenységeket megállapítva, hogy azok milyen meteorológiai folyamatokhoz kapcsolódnak akár az egyik, akár a másik irányban, ill. milyen időjárási elemek játszanak szerepet az említett folymatoknál. Természetesen jelen lehetőségeinknek megfelelően csak a legjelentősebb hatásokat emeljük ki. Bevezetőben talán csak annyit még, hogy a továbbiakban az areális {A: felületi) és a lineáris (L: vonalmenti) hidrológiai ismeretanyagot a természetes és a mesterséges hatások szempontjából egyaránt vázoljuk. Lássuk az 7. táblázatban a legfőbb hazai areális és lineáris alapadatokat. S talán érdemes itt röviden szólni a hidrológiai folyamatokat mennyiségileg felmérő vízháztartási egyensúlyokról, vízháztartási mérlegekről. Tulajdonképpen két egységes vízháztartási rendszert képzelhetünk el (1. ábra) : 1. a természetes és a 2. mesterséges rendszert. A természetes rendszer majdnem mindig areális jellegű, kivéve a felszíni vizek lineáris elemeit (a nagy és a kisvízfolyásokat, amely utóbbi kis elemek azonban bizonyos területi sűrűségnél már a vízgyűjtőterületek szerves részeivé, alkotóivá s így szintén areális jellegűvé válnak). A természetes rendszer fő elemei a következőek (1. ábra): a csapadék: (1) C=(l—y)C

0+c, ahol y az intercepciós tényező, C

0 a teljes szilárd és folyékony makrocsapadék, c a mikrocsapadék; a felszíni víz (F), s ennek különleges fajtája a parti szűrésű víz: ( F

p); a talajvíz (T): hidrorneteorológiai példa 2. ábra a forrásvíz (K: karsztos és minden egyéb forrásvíz); a mélységi víz (M: rétegvíz, artézi víz, nagy mélységű víz stb.); a talaj nedvességtartalmú (N); a veszteség, fel- vagy elhasználás (Vf) hasznos veszteség, végleges felhasználás, transzpiráció, anyagba beépülő víz; V

e: földfelszíni szempontból teljes elhasználódás, párolgás stb.); s érdemes végül megjegyezni, hogy az F, T, K, M és N tagoknak megfelelő vízterek esetében beszélni lehet ún. természetes tározódásról (indexben: S) is. A felsoroltak köziül a C, c, N és V

f, ill. V

e egyben időjárási elemek is. 1. táblázat Magyarország legtöbb areális és lineáris adatai Tab. 1. Die wichtigsten arcaién und linearen Daten Ungarns WasserhaUHhalts-Grunddaten Table 1. Main linear and areal data o/ Hungary (waterbudget basic data) Esés szerinti jelleg: Szántó terület stb. teriilet Erdő terület [%] Műv. alól kivont bel terű- egyéb ossz. let terület terület 2 + 3 + 6 terület 2 + 3 + 7 terület Sík vidék 32,8 4,8 Domb- és hegyvidék 33,9 I 1,2 összesen 00,7 16,0 Megjegyzés: t. ezer km% Hosszadatok: belvízcsatornák összes hossza: 42 ezer kin domb- és hegyvidéki kisvízfolyások összliossza: 25 ezer kin folyók hossza: 2803 km 5 3,3 1,1 4,4 40,9 42,0 12 3,1 2,8 5,9 48,2 51,0 17 6,4 3,9 10,3 89,1 93,0 * A Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Meteorológiai Társaság 1982. jan. 21.-én megtartott közös előadóülésén megtartott előadás.