Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

10. szám - Dr. Scheuer Gyula–Tóthné Németh Ildikó: Adatok Budapest dunajobbparti részének (Buda) építéshidrológiai viszonyaihoz

460 Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. Dr. Scheuer Gy.—Tóthné Németh I.: Adatok Budapest JELMAGYARÁ7AT: 1 -f Hévízkút 2 • Jelentősebb fúrás 3 ® Vizszintész/elá kút t, • Fontosabb ásott kút 5 'b Különböző genetikájú hideg forrás 6 Sp Karsztos hévforrás 7 Homokkő kibukkonási területe (oligocén, rés vizet tároz változó mélységben) 8 édesvízi mészkő kibokkanasiterülete(pleisztocén,id'o^ szakoson résvizek meg je leness várható, talajvíz a fekOben von) 9 ATT) Karsztos kőzetek kibbukkonósi területe (triász, eocén, karsztUji' viz nagyobb mélységben, talajvízre nem kell szómitani) Talajvízzel rendelkező területek becsült max talajvízszint relativ értéke terep alatt [mj 10 0-1m között 11 1-5 m között 12 JSE 5-20 m között 13 Epitésbidrolágioi tájegységek határa 14 Budapest közigazgatási határa 1000 [m] 2. ábra. Áttekintő építéshidrológiai térkép a Bt (Pilis hegység DK-i része) jelű tájegység területéről Abb. 2. Bauhydrologische Übersichtskarte über das Gebiet der Landschaftseinheit B1 (SO-Teil des Pilis-Gebirges 1. Thermalwasserbrunnen, 2. bedeutendere Bohrung, 3. Grundwasserspiegel-Beobachtungsbrunnen, 4. wichtigerer Schahtbrunnen, S. Kaltwasserquelle von verschiedener Genetik, 7. Sandstein-Aufbruchgebiet (Olygozän, speichert Spaltwasser in verschiedenen Tiefen), 8. Süsswasser-Kalkstein Auftauchgebiet (Pleistozan, periodisch sind Erscheinungen von Spaltwasser zu erwarten, das Grundwasser befindet sich im Liegenden) 9. Auftauchgebiet von karstigen Gesteinen (Trias, Eozän, Karstwasser, in grösserer Tiefe muss mit Grundwasser nicht gerechnet werden). Über Grundwasser verfugende Flächen, heschätzter maximale Relativwert des Grundwasserspiegels unter der Oberfläche (m

): 10. Grundwasser zwischen 0—1 m, lt. zwischen 1—5 m. 12. zwischen 5—20 m, 13. Grenze der bauhydrologischen Landschaftseinheit, IL Verwaltungsgrenze der Hauptstadt Budapest negyedkori képződményekben, alárendelten pedig a harmadidőszaki agyag, agyagmárga összletek felső mállott zónájában tározódik. A térszínre kibukkanó karsztos kőzetek területén — miután azok magasan a karsztvízszín felett helyezkednek el — az építkezések során felszín alatti vizekkel számolni kell. A talajvíz a magasabb felszínű területeken 10 m alatt helyezkedik el. A peremi részeken viszont már megközelíti a felszínt. A talajvíz rendszerint gyenge vagy rossz vízvezető tulajdonságú képződményekben tározódik. Az elvezetés nyíltvíztartással megoldható. A talajvíz utánpótlódását a helyileg beszivárgó csapadékvíz biztosítja. Egyes helyeken időszakos vagy állandó vízkilépések is megfigyelhetők. Ezek részben a résvizek (édesvízi mészfőből fakadó Róka forrás), részben pedig a talajvíz természetes megcsapolói (Békásmegyer DNY-i részén a József hegy alatti völgyben). 2.1.2 A Hármashatár-hegy vonulathoz (B2) tartozó területen belül is változatos építéshidrológiai viszonyok ismeretesek (3. ábra). Természetes határai a Solymári völgy, az Ördög árok és az Óbudai