Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
10. szám - Dr. Kertai Ede–dr. Kozák Miklós: Új lehetőség kisesésű vízerőművek gazdaságosabb kialakítására. A STRAFLO-turbina
440 Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. Dr. Kertai E.—dr. Kozák M.: Üj lehetőség szete és az átfolyás kevésbé zavart. A víz belépési szelvénye és a járókerék közötti távolság lecsökken ; — a STRAFLO-turbina előnyei kihatnak az építmény méreteire, a szükséges építési anyagok mennyiségére, a kapcsolódó szerkezetekre (gereb, elzárószerkezet, daru stb.). Az erőtelep hossza és szélessége 10—15%-kal csökkenhet. Mindezek révén érhető el a beruházási költségben a már említett, mintegy 15%-os megtakarítás a köpenyes (körteházas) csőturbinával szemben. Ilazai alkalmazási lehetőségek Magyarország földrajzi adottságai, mint ismeretes, nem túlzottan kedveznek vízerőművek létesítésére. Folyóink esése kicsi és nagyobb tározók létesítésére kevés a lehetőség. Mindez sokáig fékezőleg hatott a vízenergia hasznosítására, különösen azért, mert sokan úgy ítélték meg, hogy az igényeket az egyéb energiahordozókkal maradéktalanul és kisebb beruházással ki lehet elégíteni, az ország vízerőkészlete pedig úgy sem játszhat döntő szerepet az energiaellátásban. Amikor azután a hetvenes években az olaj világpiaci ára rohamosan emelkedett, s az atomerőművek létesítése sem ment a kívánt ütemben, világszerte visszanyúltak a hagyományos energiahordozókhoz, a szénhez és a vízhez, és újult erővel megindultak a kutatások a ki nem merülő energiaforrások, a szél, a napsugárzás gazdaságos hasznosítására. A Häfele prof. által vezetett ausztriai munkacsoport Laxenburgban 50 évre készített prognózist. Véleményük szerint az atomerőművek jelenlegi 8%-os részesedése a villamosenergia-termelésben legfeljebb 25%-ot ér el, s az igények kielégítésére maradnak a hagyományos energiahordozók. Ez bennünket is meglevő forrásaink — közte vízerőműveink — hasznosítására kell hogy ösztönözzön még akkor is, ha a vízerőkészlet önmagában nem oldja meg az energiaellátást. Vajon azonban olyan jelentéktelen ez a készlet ? A Vízgazdálkodási Intézet legújabb felmérése szerint Magyarország elméleti vízerőkészlete a 30%-os tartóssági vízhozamok alapulvételével 1300 MW, ill. 8550 GWó. Ez a fő vízfolyások között az alábbiak szerint oszlik meg: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába és Hernád 5%. A Vízgazdálkodási Intézet tanulmányában feltárt, újraértékelt és kedvezőnek ítélt vízerőhasznosítási lehetőségek együttesen 1070 MW teljesítőképességet és 4500 GWó átlagos évi energiatermelést képviselnek. Ezek megoszlása: MW GWÓ Duna 700 3200 Tisza 120 500 Dráva 155 600 Rába 59 118 Hernád 33 85 1067 4503 11. ábra. A hidrosztatikus tömítőelemek elrendezése 1 = táplálőcső, 2 = hajlékony alátámasztás, <? = gumi tömlő, .^burkolat, 5 ^forgórész, S = tömítő elem, 7 = tápláló hajszáleső Puc. 77. Pa3Meufcnue eudpocmamunecKux ynAomnumeAeu 1 =Tpy6a noflriHTKH, 2 =rnőKan noanopna, 3 = pe3HHOBa HTpyŐKa, 4 = oöjiimoBKa, 5 =BpamaK>maH nacTb, 5 = 3jieivienT ynnoTHeuHn,7 = Kannjr«pHan Tpyőna nonnMTbmaHMH Abb. 11. Anordnung der hydrostatischen Dichtungselemente 1 = Speiserohr ; 3 = biegsame Unterstützung; 3 = Gummischlaueh; I Verkleidung; 3 Itotor ; 6 Dichtungselement; 7 = kapillarer .Speise rolir Ha már most. ezt a hasznosítható vízerőkészletet az országnak az ezredfordulón várható energiafelhasználásával vetjük egybe, igazolni látszik a korábbi megállapítás, hogy a vízerő részesedése nagyon szerény. - A vízerő a lehetőségek teljes kihasználásával is csak mintegy 8 %-ban részesedhet az energiatermelésben. Sokkal kedvezőbb a kéj) azonban akkor, ha a termelhető vízerőt az import energiával hasonlítjuk össze. Márpedig Magyarország jelentősmértékben rászorul az energiaimportra és nem való színű, hogy ez a jövőben lényegesen megváltozik. A Magyar Villamosművek Tröszt 1980. évi jelentése szerint az export-import szaldó 1980-ban 7,4 TWh, az ország összes villamosenergia-fogyasztásának közel egynegyede volt. Vízerőink kihasználásával ennek 60%-át lehetett volna fedezni. Ez pedig már nem lebecsülendő. Figyelemre méltó az is, hogy a vízienergiával 4,7 millió tonna barnaszenet vagy 1,2 millió tonna olajat lehet megtakarítani. Ha még számításba vesszük azt is, hogy a vízerő megújuló energiaforrás, független a világgazdasági helyzet buktatóitól, hoj^y a vízerőművek