Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
10. szám - Dr. Kertai Ede–dr. Kozák Miklós: Új lehetőség kisesésű vízerőművek gazdaságosabb kialakítására. A STRAFLO-turbina
Dr. Kertai E.— dr. Kozák M.: Üj lehetőség Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. 435 Puc. 3. r3C PocifUH Abb. 3. Das Wasserkraftwerk lloscin ban szabadalmaztatott, az ún. derékszögben megtört tengelyű aknába épített generátorú csőturbina. A ma legáltalánosabban alkalmazott változat a ,,csőturbina körüláramlott generátorral". Ezt a változatot Hugenin (Escher Wyss, Svájc) szabadalmaztatta 1933-ban és elsőként A. Fischer tervei szerint 1936-ban Roscin-nál (Lengyelország) helyezték üzembe (3. ábra). A turbina átmérője 3,75 m, az erőmű teljesítménye 190 kW. Ezt az első típust azonban a korlátozott teljesítőképessége és a nem kielégítő hűtése miatt a továbbiakban nem gyártották. A franciák több kisteljesítményű kísérleti vízerőművel szerzett tapasztalatok alapján alakították ki a nagyméretű, nagyteljesítményű csőturbinát, s elsőként a Rance folyó torkolatában St. Malonál épített árapályerőműben alkalmazták. A reverzibilis gép teljesítőképessége 10 MW, nyelőképessége 227 m 3/s, átmérője 5,8 m. Összesen 24 csőturbinát építettek be a vízerőműbe. Ezután ennek a típusnak az alkalmazása mindenütt tért hódított. Így épültek fel a Mosel erőművei, az újabb erőművek a Rhoneon, a Rajnán, a Volgán, a Dnyeperen. A Szovjetunióban az első nagyobb csőturbinás vízerőművet aDnyeperen Kievnék építették, 20 db, 6 m átmérőjű csőturbinával, egyenként 15 MW teljesítménnyel. A csőturbinának ez a típusa azután az egész világon elterjedt 50 MW-ig terjedő egységteljesítménnyel és 8 m-ig terjedő járókerék-átmérővel (4. és 5. ábra). A világon jelenleg a legnagyobb átmérőjű csőturbinát (24,6 MW, H = 7 m, D-7,7 m) a Racin vízerőműbe (USA) építették be. Ilyen típusú csőturbinákat építettek a Kiskörei Y Tízerőműbe és ilyeneket terveznék beépíteni a Nagymarosi Vízerőműbe. Kiskörén 4 db 4,3 m átmérőjű, egyenként 7 MW teljesítőképességű csőturbina üzemel. A csőturbinák Neyrpic—GanzMAVAG, a beépített generátorok pedig Altshorm— Ganz Villamossági Művek francia—magyar kooperációban készültek (6. ábra). Nagymaroson 6 db 7,5 m átmérőjű, 27,4 MW egységteljesítményű szovjet gyártmányú csőturbina van tervbe véve. Ilyeneket szállított a Szovjetunió Kanadába is. A körüláramlott generátorú csőturbinák generátorát vagy a turbina járókereke elé az előcsatornába ( Id. ábra), vagy utána a szívócsatornába (lc. ábra) helyezik el. A generátort burkolat védi. A burkolat körte vagy torpedó alakú felület, amelynek tengelye megegyezik a csatorna tengelyével. A víz a generátort körüláramolja. (Innen az elnevezése.) Kedvezőbb a generátor elhelyezése az előcsatornában, mert a nagynyomású, kis sebességű víztérben az irányváltozások kisebb veszteséget okoznak, mint a szívócsatornában. A csőturbina kedvező tulajdonságaiból származó előnyök megmutatkoznak a gépészetben, a mélyépítésben, a vasszerkezetekben, az építés lebonyolításában és az üzemben egyaránt, és lehetőséget adnak az esztétikailag megfelelőbb elrendezés kialakítására is. Az előnyök közül most csak az adott teljesítmény eléréséhez szükséges gép- és építményméretek és ezzel a beruházási összegek csökkenését emeljük ki. A különböző források mintegy 15— 20%-os megtakarítást említenek a függőleges tengelyű Kaplan-turbinával felszerelt vízerőművel szemben.
