Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

9. szám - Dr. Bitskey József–Dr. Némedi László: A Duna bakterioplanktonjának jellemző ökológiai csoportjai és azok dinamizmusa

Dr. Bitskey J.

—Dr. Némedi L.: A Duna bakterioplanktonja Hidrológiai Közlöny 1982. 9. sz. 421 3. táblázat Hasonlósági viszonyok a Százhalombatta—Adony közötti Hunaszakasz bakterioplanktonjában. Hasonlóságok száma 13 mérési alkalomból Table 3. Similarity conditions of the bacterioplankton over the Danube section Százhalombatta—Adony. Similarity numbers from 13 occasions Mintavételi hely Összehasonlított mintavételi helyek sorszám (x) fkm 1-x 2-x 3-x j(!4-x 5-x 6-x 7-x 8-x 9-x 10-x 11-x 12-x DHV 1 2 \ 3 4 1622 1621,6 1621,1 1620,6 7 10 9 10 9 12 R. sz. 5 6 1620,1 1618,5 9 9 6 , 6 9 9 10 10 12 DKV 7 1617,5 5 3 4 4 6 6 f 8 1615 6 4 5 5 7 7 12 9 1612 4 2 3 3 5 5 7 8 10 1610 4 4 3 3 5 5 8 10 8 11 1605 5 5 3 4 4 4 6 8 7 9 12 13 1602 1598 6 7 5 6 5 6 5 6 4 8 5 8 7 7 8 9 9 8 8 8 Jelmagyarázat: DHV — Dunamenti Hőerőmű Vállalat DKV — Dunai Kőolajipari Vállalat Rsz — Rácsás sziget 1 - x — „1„ mintavételi hely „x„ mintavételi helyhez hasonlítva gyelhető, hogy van egy, a melegebb időszakra, és egy hosszabb, a hidegebb időszakra jellemző állapot (4. ábra, 1. táblázat). A kémiai környezeti feltételek hatása A Duna erősödő kémiai szennyezettsége a gyorsabb anyagcseréjű kazeinbontó psychrofil, és a mezofil baktériumok, bakterioplanktonokban elfoglalt részarányának növekedését eredményezi (4. 5. ábra, [1]). A bakterioplankton nemcsak időben, de térben is nagy eltéréseket mutatott. Összehasonlítottuk az egymástól 96 fkm-re levő százhalombattai és paksi folyamszakasz 200 m széles keresztszelvényében kapott eredményeket (2. táblázat). A nyilakkal a szignifikáns eltéréseket jeleztük. Látható, hogy a két folyamszakasz mind a baktériumszámokat, mind pedig az adatok szórását tekintve szinte minden esetben szignifikáns eltérést mutat. Jelentős különbségeket találtunk egymástól kisebb távolságra levő mintavételi pontok között is. Először nézzük a Százhalombatta—Adony közötti 24 km-es folyamszakaszt. Cluster analízis segítségével összehasonlítva az egyes mintavételi helyek bakterioplanktonját, a következő eredményeket kaptuk (3. táblázat). A Dunamenti Hőerőmű előtt és után (1622, 1621, 8 fkm) szedett minták bakterioplankton összetétele a 13 mérési alkalomból hétszer hasonlított egymásra. Az erőmű hatása 500 m múlva megszűnik, s egészen az 1617,5 fkm-ig az erőmű előtt mért vízminőség tapasztalható. Az 1618 fkm van a Dunai Kőolajipari Vállalat szennyvízbefolyója és olajkikötője, amelyek igen egyenletes hatást gyakorolnak a bakteriológiai vízminőségre. Az 1617,5 fkm-nél mért planktonösszetétele mindössze 6 alkalommal egyezett meg az előző mintavételi pontnál tapasztalttal, és mindössze 5-ször az 1622 fkm-nél vizsgált mintáéval. Az 1617,5 és az 1615 fkm-nél mért vízminőség 12 alkalommal hasonlított egymásra [1], Az eredményeket összegezve megállapíthatjuk, hogy az 1617,5 fkm feletti vízminőséget a Kőolajipari Vállalat szennyvize erőteljesen és tartósan változtatja meg. Hasonló módszerrel vizsgáltuk a Paks—Sió csatorna közötti Dunaszakaszon kapott eredményeket 6. ábra. A bakterioplankton alakulása a Dunában az 1622 fkm-nél Fig. 6. Variations in the bacterioplankton in the Danube at R. St. 1622 km