Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

9. szám - Dr. Bitskey József–Dr. Némedi László: A Duna bakterioplanktonjának jellemző ökológiai csoportjai és azok dinamizmusa

418 Hidrológiai Közlöny 1982. 10. sz. A Duna bakterioplanktonjának jellemző ökológiai csoportjai és azok dinamizmusa DR. BITSKEY JÓZSEF* — DB. NÉMEDI LÁSZLÓ** A bakterioplankton mennyiségi és minőségi változásait a természetes hatások mellett egyre inkább egyes mesterséges hatások határozzák meg (szennyvízbevezetések, tározók leeresztése-feltöltése stb.) A vízhőmérséklet illetve a vízhozam hatására kialakuló egyensúlyi állapot csak áttételesen mutatható ki. Bevezetés A Duna szennyezettsége a vízkémiai mérések eredményei szerint a Budapest alatti szakaszon egyre fokozódik [7]. A fővárosi Dunaszakaszon nyert bakteriológiai tapasztalatok szerint, a szenynyezettség megváltoztatja az élővilág mennyiségi és minőségi viszonyait. A legnagyobb szennyezőforrás Budapest és Dunaújváros. Ezekhez társul a 80-as évektől a nyitott hűtőrendszerű Paksi Atomerőmű, amely várhatóan számottevő hőterhelést okoz a Duna Paks alatti szakaszán, melynek hatásait a gerincesektől (halak) a bakterioplankton átrendeződéséig az egész dunai életközösség jelezni fogja. Az egyre fokozódó igénybevétel következtében szükségessé vált a szerves szennyeződések lebontásában alapvető szerepet játszó bakterioplankton struktúrájának és alakulásának vizsgálata, amit 1977—79-ben a Százhalombatta—Adony és a Paks—Sió csatorna közötti folyamszakaszokon végeztünk el. Módszerek A bakterioplankton vizsgálata során mikroszkópos összbaktériumszám- és tenyésztéses heterotrof élőcsíraszám meghatározásokat végeztünk. Mikroszkópos módszerként, a balatoni kutatásoknál jól bevált Razumóv f. karból-eritrozinos, membránfilteres eljárást alkalmaztuk [9, 10, 11]. A tenyésztéses vizsgálatok során a táptalajokat úgy választottuk ki, hogy a különböző hőoptimumú csoportok mellett információkat kapjunk a nitrifikáló [3], a coliform [4], a kémiai és fizikai terhelésnek egyaránt jól ellenálló Clostridium [4], az olaj bontó [5] és az anaerob [4] baktériumokról. A psychrofil (hidegkedvelő) baktériumok kitenyésztésére zselatin és kazeintartalmú oligokarbofil táptalajokat [3, 9, 10] használtunk. A mezofil és a termofil baktériumokat húsleves agaron [4] tenyésztettük ki. A vizsgálatok során nyert adatokat a közvetlen módszereken túl, statisztikai vizsgálatoknak is alávetettük, s a Czekanowski f. hasonlósági függ* Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont, Budapest. ** Fővárosi KÖJÁL, Budapest. vény felhasználásával végzett cluster analízis során, hasonlósági csoportokba rendeztük [2]. A vizsgált folyamszakaszok jellemzése — A Százhalombatta—Adony (1622—1598 fkm) közötti Dunaszakaszon négy olyan hely van, amely befolyásolhatja a bakterioplankton alakulását; a Dunamenti Hőerőmű hűtővíz befolyója (1621,8 fkm), a Rácsás sziget (1620 fkm) a Dunai Kőolajipari Vállalat szenny vízbefolyó ja és olajkikötője (1618 fkm) az Ercsi (1613,5 fkm). — A Paks—Sió csatorna (1526,5—1498 fkm) között mindössze az 1512 fkm-nél fekvő Malátás sziget módosíthatja a bakterioplankton struktúráját (visszaduzzadó, pangó vízterület). Eredmények és értékelés . A bakterioplankton összetétele A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a Razumov f. baktériumszám nem alkalmas a Duna bakterioplanktonjának vizsgálatára, ugyanis sok olyan 0,1—0,3/i átmérőjű, a preparátumkészítés során a baktériumokkal azonos módon festődő szálat, illetve egyéb képletet találtunk a mintákban, amelyekről már nem lehetett megállapítani, hogy baktérium, vagy egyéb szennyeződés. A tenyésztések során, a tenyészedényekben kinőtt • baktériumtelepeket vizsgálva megállapítottuk, hogy a baktériumok több mint 50%-a 0,1—0,3 fi-os átmérőjű. A teljes telepszámra vonatkoztatott részarányuk rendszertelenül változó, így korrekciós tényező alkalmazására sincs lehetőség. A tenyésztések során, a különböző hőoptimumú csoportok tenyésztésére használt táptalajokon nőtt ki a legtöbb baktérium. A baktériumszámokat erősen befolyásolták a környezeti tényezők. A többi baktériumcsoport kis egyedszámú, a vizsgálati időszakban bekövetkező vízkémiai és fizikai változásokra érzéketlen volt, ezért a továbbiakban a psychrofil, a mezofil és a termofil baktériumokkal foglalkozunk. Az 1. ábrán, ahol az egyes baktériumcsoportok, bakterioplanktonbn élfoglalt részarányát mutatjuk be az idő függvényében, látható, hogy a zselatinbontó psychrofil csoport a domináns. A második legnagyobb a kazeinbontó psychrofil csoport. A psychrofil baktériumok után a mezofilek következnek, míg a legkisebb a termofilek részaránya a bakterioplanktonban. A fizikai környezet hatása A fizikai jellemzők közül a vízhőmérséklet és a vízhozam erősen befolyásolta a bakterioplankton alakulását. A vízhőmérsékleti, a vízhozam és