Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

9. szám - Herzog Henrik: Az árvízvédelmi gátak és a geotechnikai tervezés

416 Hidrológiai Közlöny 1982. 9. sz. Takács I.: Az árvízvédelmi gátak Előnyei: — a védett területek talajvíz helyzetét gyakorlatilag nem befolyásolja: — szükség esetén, pl. kútsűrűsítéssel, hatása fokozható, működése megfigyelhető, ellenőrizhető, jelzik esetleges veszélyek, anomáliák kialakulását. A már említett további két megoldás közös nagy előnye, hogy kizárólag földmunkát igényel, akár vízoldalon, vízzárópaplant, akár a mentett oldalon fedőréteg leterhelést alkalmazunk. — A vízoldalon alkalmazott paplan a szivárgási út hosszának nyújtását szolgálja. Építésének előfeltétele a megfelelő szélességű hullámtér. További követelmények: Epaplan ^ Kfedőréteg — a paplan-f-fedőréteg függőleges szivárgási ellenállásába vízvezetőréteg vízszintes szivárgási ellenállásnál. Ebből következik, hogy: — igényes az építésre felhasználandó) talaj minőségével és beépítésmódjával, tömörítésével, szemben, — gondos fenntartást igényel, vízzáróságának, folytonosságának károsodása csökkenti hatását. További hátránya, hogy a benne levő hibákra, folytonossági hiányokra csak a mentett oldalon észlelt jelenség utal, a hiba helye víz alatt van, nehezen található, közelíthető meg. A mentett oldalon alkalmazott fedőréteg-leterhelés a fedőréteg alsó síkjára ható felhajtó víznyomás ellensúlyozását szolgálja, egyben csökkenti a kilépési gradienst is. Feltétel: Eleterhelés -E-,fedőréteg A leterhelés szélességével el kell érni azt a távolságot amelyben a fedőréteg önsúlya, megfelelő biztonsággal nagyobb mint a felhajtó víznyomás. Hátránya, hogy a réteg-viszonyoktól függően viszonylag széles mentett oldali sávot vesz igénybe, a szabályzatban előírt 10 m-en belül csak a legritkább esetben valósítható meg, viszonylag nagy tömegű földmunkával jár. Előnyei: — teljes mértékben igénytelen az építésre használt földa,nyag minőségével szemben, mert mellőzve a terhelőréteg tömörítését, a szivárgási tényezőben kifejezett kritérium nehézség nélkül kielégíthető. , Természetesen előnyös ha a közelben rendelkezésre áll, a leterhelést — teljesen esetleg alsó rétegében — kifejezetten vízáteresztő talajból kavicsból, homokból megépíteni. — A kiadódó enyhe lejtésű felszín, megfelelő humuszterítéssel a csatlakozó területekkel azonos módon művelhető, egynyári növények termesztésére használható. Ézzel a leterhelő paplan fenntartása is megoldott és a mezőgazdasági terület sem csökken. — A terhelő paplan területén bárhol kilépő víz elleni védekezés — ha egyáltalán szükséges — könnyebb, hatásosabb, mert eleve magasabb szintről indítható, a paplan anyagának felpuhulása veszélytelen, az enyhe lejtésű felszín stabilitását nem befolyásolja. — A terhelő paplan mentett széle közelében keletkező esetleges vízfeltörés a védvonaltól távol van, a védekezésre nagyobb idő áll rendelkezésre. Néhány szót a költségekről — a földmunka orsz. átlagban (OVH VI. öé. t) 100.Ft/m

3; — függőleges lezárás (Cs. - palló, résfal stb.) 2500 Ft/m

2; — egy 10 m mély niegcsapolókút, a hozzá tartozó vízelvezetéssel 50 000 Ft/db = 5000 Ft/kút fm; — a homokos kavics ára, beépítéssel ha 100 km-ről vasúton és 20 km-en földúton kell szállítani 370 Ft/m

3. Ha ezekkel az árakkal számolunk és feltételezzük, hogy az erősítéshez — 10m mély résfal volna szükséges, akkor annak árából töltés fm-ként 250 m

3 földmunkát végezhetünk. vagy: — 10 m-ként telepített 10 m mély kútsor szükséges akkor ennek költségével ugyancsak töltés fm-ként 50 m

3 földmunka végezhető el. Kitűnik az is, hogy messziről hozott kavics alkalmazása csak akkor gazdaságos, ha azzal 3—4 m

3 helyi földanyag beépítése válik fölöslegessé. Az arányokból egyértelmű, hogy függőleges lezárás, csak különleges esetekben lehet indokolt, mint általános erősítési módszer nem jöhet számításba. A kutas megcsapolás, ha csupán az építési költségeket nézzük gazdaságos lehet. Üzem és fenntartási költsége viszont a legnagyobb, további hátránya, hogy a telepített kútsor egy későbbi szelvénybővítést legalább is megnehezíti. A kizárólag földmunkával végrehajtható erősítés reális, általánosan alkalmazható megoldásnak tűnik. Kérdés, hogy vízoldalon vagy a mentett oldalon célszerűbb-e alkalmazni? A kétféle megoldás feltételeiről és azok teljesítési lehetőségeiről már volt szó, itt az 1. ábra segítségével csak néhány további szempontot kívánok szemléltetni. A mentett oldali leterhelés esetében mindenfajta árvízi jelenség veszély-potenciálja lényegesen csökken, a jelenségek ui. vagy eleve kisebb nyomással, vagy/és a koronától nagy távolságban jönnek létre. Nem csupán az altalaj szivárgás veszélyeit hárítja el, hanem teljes mértékben kiküszöböli az eredeti megerősítendő töltés esetleges tökéletlenségeiből eredő veszélyeket is. Javítja a védekezés helyzetét, mert közlekedésre, " szállításra használható. Ha vízzáró szőnyeget építünk, akkor mindezek az előnyök elesnek. Nem zárható ki annak veszélye sem, hogy a vízzárópaplan idővel megsérül, kilyukad, a káros következmény, a vízfeltörés a meredek mentett rézsű közelében fog jelentkezni, ott ahol a megerősítés előtt is volt.