Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

1. szám - Dr. Kincsi István: Sátorral fedett fürdők beruházásával és üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatok és feladatok. I. Beruházási feladatok

40 Hidrológiai Közlöny 1982. 1. sz. Sátorral fedett fürdők beruházásával és üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatok és feladatok* Dr. KISCSI I S T V Á N»* a műszaki tudományok kandidátusa 1. Bevezetés Az elmúlt évtizedekben világszerte ismét térthódítottak a különböző anyagú, szerkezetű, fesztávolságú, alaprajzú és tömegformálású sátorszerkezetek. A különbség a hagyományos sátorszerkezetekhez képest elsősorban a sátor anyagában tapasztalható. Nevezetesen míg az elmúlt évszázadokban épült sátrak külső térelhatároló felülete kendervászonból, selyemből, bőrből stb. készült, addig a mai sátrak trevira szövetből és a csapadékvíz áthatolásának megakadályozása érdekében különböző összetételű, mindkét oldalon plasztikus műanyag bevonattal készülnek. A térelhatározáshoz felhasznált anyag, a választott alátámasztó, ill. felfüggesztő szerkezettől függetlenül, kémiai-fizikai tulajdonságai következtében ideiglenes jellegű építményt eredményez. Az üzemeltetők — kevés kivételtől eltekintve — a rendeltetés igényeinek kielégítése érdekében általában nagy fesztávolságú, zárt és közbülső alátámasztások nélküli tereket igényelnek. Ezt az alapvető igényt figyelembe véve a rendeltetés szerinti használat biztosítása érdekében szükséges csarnokokat a következő háromféle formában lehet kialakítani: önhordó, alátámasztott, ill. egy-vagy több ponton felfüggesztett szerkezetként. A sátor mint térelhatároló felület egy-vagy kétrétegű héjként készülhet. Az elmúlt évtizedekben történt országos elterjedésük, és a növekvő jogos igények ellenére, a végleges választás előtt célszerű az eddigi tapasztalatok alapján megállapított előnyeiket és hátrányaikat egyaránt figyelembe venni. Előnyeik közé sorolhatók: — az önsúlyuk, hiszen ez minden egyéb építőanyagból kialakított térelhatároló szerkezethez viszonyítva elenyésző, — a kis önsúly és az ésszerű gyári csomagolás megkönnyíti és költségeiben jelentősen csökkenti az építés helyszínére történő szállítást, — gyorsan szerelhetők, tehát jelentősen lerövidül az építési idő, — bármilyen terepen épülhetnek, mert felállításuk szinte független az adott terepviszonyoktól, — nem igényelnek különleges alapozást, és — beruházási költségük minden más csarnokfajtához képest elenyésző. Minden esetben fuítrányként kell számításba venni, hogy *A szerző tanulmányában, melyet három részre bontva közlünk, a hazai sátorral lefedett fürdőmedencék különböző kérdéseivel fglalkozik. A feldolgozott téma egyrészt úttörő jellegű, másrészt rendkívül időszerű: hiszen az építés és üzemeltetés 10 éves tapasztalatainak összefoglalása és az ebből leszűrhető tanulságok felhasználási lehetősége a jövő szempontjából hasznosnak nevezhető. ( A Szerkesztőség) A tanulmányban levő képeket a Szerző fényképezte. ** Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest. — a hazai sátoranyagot gyártó vállalatok a sátoranyagra mindössze 5 évi garanciát vállalnak, 1. kép. Latorca utcai uszoda Bild 1. Schwimmbad in der Latorca-Gasse 2. kép. Csillaghegyi strandfürdő Bild 2. Strandbad in Csillaghegy 3. kép. Ajkai strandfürdő Bild 3. Strandbad in Ajka fills-» mm£m