Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
7. szám - VIII. Ifjúsági Napok (Juhász J.)
332 Hidrológiai Közlöny 1982. 7. sz. V1U. Ifjúsági napok Ifjúsági Napok — 1981 A legutóbbi Ifjúsági Napok nemcsak aktualitása vagy az eddigi legnagyobb részvételi arány miatt érdemel bővebb ismertetést, hanem azért is, mert a korábbiakhoz képest az Ifjúsági Tanács számos változtatást hajtott végre a szakmai színvonal javítására és a fiatalok érdekeinek fokozott érvényesítésére. Annak ellenére, hogy a meghirdetett téma a Vízügynek csak egy részterületét foglalta magába, nagyszámú altéma megadásával biztosítottuk, hogy a szennyvíztisztítással kapcsolódó minden probléma terítékre kerüljön. A beérkezett szakdolgozatokat ezután öt szekcióba soroltuk, melyek az alábbaik voltak: 1. Települési szennyvíztisztítás (10 dolgozat) 2. Ipari szennyvizek vizsgálata, kezelése és hasznosítása (8 dolgozat) 3. Szennyvíziszap és hígtrágya kezelése és hasznosítása (14 dolgozat) 4. Vízi környezetvédelem (6 dolgozat) 5. Műtárgvé2>ítés és üzemelés (6 dolgozat). Ezután — az ifjúsági Napok történetében először — a szennyvíz szakosztály bevonásával létrehoztunk, minden szekcióhoz egy-egy — 3—5 főből álló — szakmai bíráló bizottságot, mely áttanulmányozta és szükség esetén átdolgozásra visszaküldte vagy elutasította a beérkezett dolgozatokat. Ezzel kívántuk és kívánjuk a későbbiekben is biztosítani az Ifjúsági Napok szakmai színvonalának növelését. A szekcióülések lebonyolításának rendjében ugyancsak újszerű vonás volt, hogy lehetőséget biztosítottunk minden szakdolgozattal jelentkező fiatal számára, hogy rövid előadás keretében ismertesse, illetve szóban kiegészítse szakdolgozatát. Ezzel a fiatal szakemberek előadói készségének javítását kívántuk elősegíteni. A meglepetés erejével hatott és kedves színfoltja volt az eseményeknek, a záró plenáris ülésen kihirdetett legjobb előadók díja. Az egyes szekciók munkájában résztvevő, előadó és hozzászóló fiatal szakemberek száma 318 volt, mely az egyes szekciók között az alábbiak szerint oszlott meg: 1. szekció 105 fő 2. szekció 68 fő 3. szekció 89 fő 4—5. szekció 56 fő. Az Ifjúsági Napok egyes szekcióira beküldött szakdolgozatokat ez alkalommal is megjelentette nyomtatásban a Hidrológiai Társaság. Szekciónként kötetbe fűzve összesen 615 oldalon. A kiadványból, 150 Ft-os ára ellenére mintegy 140 példány talált vevőre. Az egyes szekciókban elhangzott előadások és hozzászólások alapján a szekciók elnöksége ajánlásokat állított össze, melyet a résztvevők a záróülésen elfogadtak és jóváhagytak. Az ajánlásokat az Ifjúsági Tanács eljuttatta a Társaság elnökének. A VIII. Ifjúsági Napok ajánlásai: 1. A szennyvíztisztítási technológiák megválasztásánál fokozottabb figyelmet kell fordítani az új, hatékony eljárások alkalmazására. 2. A tisztítási eljárás kialakításakor már el kell végezni a beruházási és üzemeltetési költségmeghatározást és a döntést e két szempont együttes figyelembevételével kell meghozni a gazdasági (anyag-energia-munka) tényezőkre, illetőleg azok várható alakulására tekintettel. 3. Meglevő szennyvíztisztító telepeink jobb, gondosabb üzemeltetésével, esetleges csekély ráfordítással a legtöbb esetben jelentékenyen javíthatjuk a tisztítás hatásfokát. E célból több figyelmet kell fordítani meglevő szennyvíztisztító telepeink üzemeltetésének tanulmányozására, a helyes következtetések levonására és a megállapításoknak, javasolt teendőknek az üzemeltetők tudomására való hozatalára. 4. Már a szennyvíztisztítási eljárások labor méretű vizsgálatakor is gondolni kell az üzemi megvalósításra, valamint a gazdasági kihatásokra. 5. Szorgalmazni kell a szennyvíziszap kezelés — szállítás — és elhelyezés kérdéseinek együttes műszaki-gazdasági — jogi szabályozását. 6. Az energiával való takarékoskodás céljából minden meglevő és tervezett szennyvíztisztító telepre meg kell követelni az energiamérleg elkészítését. 7. Nagyobb figyelmet kell fordítani a nem csatornázott területeken keletkező házi szennyvizek-iszapok (hígfekál), valamint ipari iszapok gyűjtésének, szállításának és elhelyezésének kérdésére. 8. A szakosított állattartó telepeken keletkező hígtrágya mennyiségének csökkentése érdekében elő kell segíteni víztakarékos üzemeltetési módszerek kialakítását. 9. A vízi környezetvédelem területén jelentkező fontosabb feladatok alapvetően interdisciplináris jellegűek, megoldásuk a különböző képzettségű (többek között mérnök, vegyész, biológus) szakemberek összehangolt tevékenységét igényli. A rendszer-szemlélet alapján történő megközelítés és vizsgálat az eredményes munka előfeltételének tekinthető. Ezért a vízminőségvédelmi kérdések elemzésénél igen fontos volna fiatal szakemberek közreműködésével a rendszer-szemlélet alkalmazásának széleskörű elterjesztése. 10. A sokrétű környezetvédelmi kihatásra tekintettel szükséges a legkedvezőbb vízminőségvédelmi beavatkozások megválasztását elősegítő komplex szemléletű műszaki-gazdasági elemzési módszerek további fejlesztése és gyakorlati alkalmazásuk körének bővítése. 11. Uj üzemek létesítésénél a gyártástechnológusoknak és a víztechnológusoknak szorosabban együtt kell működni a víz- és anyagtakarékos technológiák kidolgozásánál. Fokozottan kell törekedni a kombinatív előregyártásban, a gyors szerelhetőségben rejlő lehetőségek ki-