Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
7. szám - Balog Anna: Néhány magyarországi hévíz szilárd kiválási termékének ásványtani és geokémiai vizsgálata
316 Hidrológiai Közlöny 1982. 7. sz . Balogh A.: Néhány magyarországi hévíz hogy a Sr++ mennyisége a kalcitsáv okban határozottabban kisebb, mint az aragonitban (2. ábra). A vizsgált esetekben igazolódott, hogy bizonyos Sr-koncentráció felett a vízből aragonit, alatta pedig kalcit válik ki. A kritikus Sr mennyisége kutanként eltérő, valószínűleg a helyi viszonyok különböző volta miatt (nyomásváltozások, hőmérséklet, pH, oldott ion-tartalom). 4.5. Derivatográfiás vizsgálatok A derivatográfiás vizsgálatok alapján a minták több csoportba oszthatók. Az igali tnintáról készült felvétel szennyeződésmentes tiszta kalcit. A súlyvesztés 41,9% 888 °C-nál következett be, s mindhárom görbén észlelhető. Ide tartoznak a mindszenti, gyulai, cserkeszőlői, bükkszéki, illetve orosházi minták. A rábasömjéni minta felvételén 400—440 °C között endoterm csúcs látható. Ez az aragonitkalcit entalpiaváltozással járó szerkezetátalakulását jelzi. Az irodalmi adatokkal szemben ez az endoterm csúcs a DTG és TG görbén is, max. 1% súly veszteséggel jelentkezett, így fel kell tételeznünk, hogy a hévízkutakban kivált vízkövekre jellemző genetikai sajátságok következménye az eltérés. Ebbe a típusba tartozik az egerszalóki, turai, rábasömjéni és a felszínről származó mindszenti minta. A hazai hévizek legfontosabb tárolókőzete ugyanaz a felsőpannóniai homokkő, amely a szénhidrogéneket is tárolja. Érthető, hogy hévizeink szerves anyagokat tartalmaznak. A vízkőbe épült szerves anyag a derivatográfiás feltéveleken 200— 450° között exoterm csúcs alakjában jelentkezik. 4.6. A pásztázó elektronmikroszkópi vizsgálatok A Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetben készült pásztázó (schanning) elektronmikroszkópi felvételek segítségével a szemcsék ig/Sr Ig/Ca [mm] 2. ábra. A táskái minta lézerspektroszkópos vizsgálatának kiértékelési görbéje Puc. 2. MHmepnpemaquOHHaa jcpuean Aa3epcneKmpocKOnwiecKOZO cinajima npoObi ux CKeaDKuiwi Tamm Abb. 2. Auswertungskurve der leserspektroskopischen Untersuchung der Probenehme in Táska 6. kép. .1 táskái hévizkúthól származó vizkőkiválás pásztázó elektronmikroszkópi képe Felszínen képződött anyag, laza, orientálatlan szerkezet CHUM.0. Bud npoőbt e CKanupywuiuü 3MKtvpoHMw<pocKon U3 CKSajKUHbt TauiKa Macca, 06pa30BaBinancH na noBepxHOCTH, pbixjra« HeHanpaB.ieHirasi CTpyKTypa Bild ti. Rasantes elektronmikroskopisches Bild der aus dem Thermalbrunnen stammenden Wasserstein- Ablösung in Táska Sieh ab der Oberfläche gebildete, lockere, unorientierte Struktur alakját, méretét és szerkezetét lehet tanulmányozni. A módszer előmozdítja a vízkő felületi morfológiájának vizsgálatát is. A törési felületek alapján pedig hasznos következtetéseket vonhatunk le a törési mechanizmusra, a jellemző kristályformákra és az anyag porozitására. A felvételek alapján morfológiailag a kalcit és az aragonit jól elkülöníthető. Az aragonit léces, tűs, míg a kalcit általában romboéderes megjelenésű. A vizsgált 9 minta közül a sajóhídvégi, a táskái és a turai aragonitból áll. Az azonos nagyítású felvételeket összehasonlítva megállapítható, hogy morfológiailag léces megjelenésű a sajóhídvégi, míg a turai minta egymástól elkülönülő kristályhalmazokra bomlik (6. kép). A sajóhídvégi mintában csak néhány fejlett kristály ismerhető fel: feltehetően kevés kristálycsíra képződésével alakult ki, s volt idő ezek növekedésére. A turai vízkő kialakulása nagyobbszámú kristálygóc képződésével indult, s az apróbb szemcseméret jellemzi. A kristálycsoportok seprőszerű, köteges szerkezetben kapcsolódnak egymáshoz (7. kép). A vizsgált minták közül a büki, gyulai, margitszigeti, csornai, karcagi, mezőkövesdi kalcitból épül fel. A kalcit minták között két, morfológiailag jól elkülöníthető változat különböztethető meg. Fejlett, felnőtt kristályalakzattal rendelkezik a mezőkövesdi, karcagi és gyulai minta. Ezekre az anyagokra nagyobb szemcseméret, és orientáltság jellemző. A mezőkövesdi felvételen jól láthatók a kristálynövekedési vonalak is (8. kép). A nagyobb nagyítású felvételeken kivehető a kalcit romboéderes kristályalakzata, ami kisebb hőmérsékletű kiválásra utal (9. kép). Lazább szövetűek a büki, margitszigeti és csornai kőzetek. A margitszigeti anyag a leglazább szövetű, a kristályok rendezetlenül helyezkednek el, az átnövéses ikerkristályok is gyakoriak. A büki felvételen egy-egy kristálycsoport orientált helyzetű, szabálytalan szemcsehalmazokkal körülvéve (10. kép).