Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

7. szám - Balog Anna: Néhány magyarországi hévíz szilárd kiválási termékének ásványtani és geokémiai vizsgálata

314 Hidrológiai Közlöny 1982. 7. sz. Balogh A.: Néhány magyarországi hévíz 3. kép. A bükki hévízkútból származó vízkőkiválás kőzetmikroszkópi képe Seprűszerű, köteges szerkezetű aragoni thai mázok CIIUM. 3. BUD KapfíonamHoeo Kamm U3 mepMajibnoü CKeaJKUHbt BWK B nempoepa<ßwiecKUÜ MUKpoCKOn CHonoBHflHbie nywKH KpHCTajTjioB aparoHHTa Bild 3. Gesteinmifcroskpisches Bild der aus dem Thermalhrunnen in Bükk stammenden Wassersteinablösung Besenartige Aragonitkonglomerate von büngeliger Struktur 4. kép. A táskái hévízkútból származó vízkőkiválás kőzetmikroszkópi képe Kaicit-aragonit összefonódása (a) kalcit, b) aragonit) C TI HM. 4. Bud KapöOHamnozo KUMHR U3 mepMUAbii §

t aceaoKUHbi Tauiiía e nempozpatßmecKUü MutcpocKon crureTeHHe KajibUHTa rr aparoHHTa (a) KajibUHT (6) aparOHHT Bild 4. Gesteinsmikroskopisches Bild der aus dem Thermalbrunnen in Táska stammenden Wasserseinablösung Kalzit-Aragonit Verflechtung (a) Kalzit, (b) Aragonit A kiválás gyorsasága, a kristálymorfológiáról leolvasható. Az apró szemcsés, esetleg vázkristály megjelenésű minták esetén a kiválás üteme lassabb volt, míg a hosszú, díszítetlen vázkristályok gyors növekedésre utalnak. A növekedés sebességét a vízhozam is befolyásolhatja. Növekedés közben a kristály morfológiájának változásait valószínűleg a vízhozamban bekövetkezett változás okozza. 4.3. Kémiai vizsgálatok A vízkövek kémiai összetételét csaknem monofázisú CaC0

3 jellemzi. A Magyar Állami Földtani Intézetben és az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékén vizsgált minták elenyészően kevés oldhatatlan maradékot tartalmaznak, többnyire 1%-nál kevesebbet. Néhány minta (táskái, rábasömjéni, egerszalóki és karcagi) oldási maradékából Debye-Scherrer röntgenfelvételeket készítettünk, ezek minden esetben monofázisú kvarcnak bizonyultak. A táskái mintában számottevő mennyiségű „kátrányszerű" olajos maradékot is észleltünk. 5. kép. A mezőkövesdi minta kőzetkiválási felület mikroszkópi képe CIIUM. 5. BUD npoöbi e nempoepacßuiecKuä MUKpocKon U3 CKeaMCUHbi Me3ei{eeeiuó. rioeepxnocmb ebtde/ienuH Bild 5. Mikroskopisches Bild der GesteinsablösungsFlache der Probenahme in Mezőkövesd összetétele gázkromatográfiás vizsgálat alapján (OKGT laboratóriuma elemzése): C

7H

1

6= 28,265%, C

1

7H

3

6= 2,308%, C

1

9H

4

0 = 3,290%, C

2

0H

4

2 = 3,571 % C

2

1H

4

4 = 4,77%, C

2

2H

4

6= 5,763%, C

2

3H

4

g = = 5,619%, C

2

4H

5

0 = 6,76%, C

2

5H

5

3 = 6,793%,C

26 H

5

4 = 6.986%, C

2

7 H 5

6 = 7,503 % ,C

2

8H

5

8 = 4,357 %, C

2

9H

6

0 = 8,058%. A mintákba a szénhidrogén feltehetően tapadásos módon kerülhetett. Az álló kútban a kőzet mindenkori felületére tapadt olajon indult meg az újabb kéreg kiválása. A vizsgált képződmények kémiai összetételének sajátossága, hogy a Sr

2

+ a Ba

2

+ és a Mg

2 + mennyisége számottevő volt. A karbonátos kőzetek átlagánál (Wedephol adatai) 2—3-szor nagyobb, néha a 10—20-szorosát is eléri, vagy meghaladja. A karbonátos kőzetekben Ca/Sr=56, a vizsgált mintákban pl. a turaiban és a táskaiban a 25-öt sem éri el! Az Fe tartalom általában kisebb a karbonátos kőzetek átlagánál (1. táblázat). Az általam vizsgált képződmények nyomelemekben szegények, gyakorlatilag sztöchiometriailag „tisztának" tekinthetők. Elvétve mutatható ki: Ni, Co, Zr, Cu, Ga, Ge, Ag, Zn, Pb jelenléte. A Sr, Ba, Mn általában nagyobb a többi nyomelemekhez viszonyítva. A hasonló oldékonyság és ionméret miatt ezek az elemek könnyen beépülhetnek az aragonit, illetve kalcit rácsba (2. táblázat). 4.4. Röntgenanalítikai vizsgálatok A minták röntgendiffraktométeres értékelésük alapján három csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartozó minták jellemző komponense a kalcit, mely termikus vizsgálattal is tiszta fázisnak bizonyult. Ebbe a csoportba tartoznak a megvizsgált minták közül: Bük, lgal (csövezet), Zalakaros, Békéscsaba, Gyula I. V. kút, Cserkeszőlő, Szeged (Felszabadulás Mgtsz.), Szeged (Textil), Szeged (Szote), Orosháza (Dózsa MGTSZ), Táska (csövezet), Egerszalók, Mezőkövesd, Mátraderecske, Margitsziget. A második csoportba azok a minták sorolhatók, melyekben a kalcit mellett aragonit is megjelenik.