Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
7. szám - Dr. Öllős Géza: Korszerű szennyvíztisztítás
Dr. öllős G.: Korszerű szennyvíztisztítás Hidrológiai Közlöny 1982. 7. sz. 293 vízkivételre kerül sor, az ilyen vízminőségszabályozás azonban nem kielégítő. A víztisztítás szempontjából nagyszámú olyan vegyület lehet a vízben, melyek eltávolítása drága víztisztítástechnológiát igényel, szinte lehetetlenné válik gazdaságosan megfelelő ivóvíz előállítása. Egyre több vízminőségi paramétert nem is mérünk, mérőműszer, vagy megfelelő mérési lehetőség sem áll rendelkezésre. Elméleti szempontból a vízfolyás reaktorként kezelése a helyes út. Ez esetben például a széntartalmú szerves anyagok biológiai oxidációjakor a vízfolyás hossz-szelvénye mentén a K r reakciósebességi állandó a még lebontatlan szerves anyag mennyiségével (L) hozható kapcsolatba: L=L 0 e~ Kr xt v=L 0 eAV, ahol L„ a <=í u kezdeti időponthoz tartozó szervesanyag koncentráció. K r az összes szervesanyageltávolító mechanizmust képviseli (ülepítés, oxidáció, illékony anyagok eltávolítása). Az ilyen, reakciókinetika alapján történő jellemzés különösen fontos lenne több szennyezőforrás esetén (1. ábra). Hasonló következtetésre juthatunk például a hossz-szelvény menti nitrifikáció jellemzésekor is (2. ábra). A hidrológiai, hidraulikai alapon történő jellemzés, ha a víz hasznosítását, újrahasználatát tervezzük, tulajdonképpen nem elégít ki bennünket. Az ivóvíztisztító-telepi reaktor-rendszer, a vízfolyás-rm&torfeV és a mechanikai és biológiai szennyvíztisztító-telepi reaktor-rendszer között a következő kutatások révén elméletileg elfogadhatóbb kapcsolatot kell megteremteni. Ez a feladat minden szempontból nehéz, azonban ennek fokozatos megoldásáról lemondani nem szabad. Tulajdonképpen ez a kapcsolat szolgáltatja a korszerű szennyvíztisztítás igény, ill. megoldás oldalát is. LOG BO! Távolság (vagy idő) 1 ábra. A vízfolyás reaktorként kezelése Abb. 1. Behandlung des Wasserlaufs als Reaktor 2. ábra. A nitrifikáció vízfolyásban Abb. 2. Die Nitrifikation im Wasserlauf b) Helyes törekvés a mechanikailag tisztított települési szennyvizek, például talajszűrés, ill. nyárfa erdővel történő természetes biológiai továbbtisztítása. Azonban a természetes tisztítás komplex folyamatait jellemző mértékadó tervezési paraméterek ma még nem állnak rendelkezésre. A természetes tisztítórendszer távlati tisztító kapacitása, az üzemelés távlati feltételei csak megfelelő időtartamhoz kötött vízminőségi, talajfizikai par am éterek birtokában válnak meghatározhatók ká. Ilyen esetben tehát a korszerű szennyvíztisztítás tudatos megválasztása még nem lehetséges. c) Az előtisztított szennyvíz elszikkasztásakor a környező talajtér, ill. talaj víztér szennyeződésének mértéke, a szennyeződés térbeli eloszlása, kiterjedése, a szikkasztás környezetében levő talajvíz esetleges felhasználásának kritériumai rendszerint tisztázatlanok. A mesterséges (pl. oldómedencés) és a természetes (pl. elszikkasztásos) szennyvíztisztítás egymáshoz kapcsolódó reaktorrendszerét a kinetika alapján is jellemezni kell. A hidrológiai-hidraulikai alapon való jellemzés a tervezéshez (elméleti szempontból) nem elegendő. Az elszikkasztást, beszivárogtatást befolyásoló stratégiák közül a talajtól függő és a talajtól független paraméter rendszerek vizsgálata fontos. A talaj a tisztítás szempontjából kitűnő közeg lehet, ha megfelelően választjuk meg és megfelelően vesszük igénybe (3. ábra). Ahol megfelelő a talaj, a beszivárgási kapacitás fenntartása érdekében a beszivárgási határfelületek és a természetes tisztítástechnológia gondos optimalizálása szükséges. Ezen kiragadott példák tehát jól érzékeltetik, hogy a korszerű szennyvíztisztítás tervezéséhez a valószínűségelméleti alapon nyugvó hidrológiaihidraulikai-reaktor szemlélet integrált rendszerbe kapcsolására van szükség. Ha ilyen irányú információs rendszerünk nem fejlődik hatékonyabban, akkor a tervezés egyre inkább olyan kompromisszummá válik, amelyre a korszerűség esetleg már közelítőleg sem lesz jellemző. Az előző példák már hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy kimondjuk: a) Az oldómedencés szennyvíztisztítás is korszerű megoldásnak tekintendő, ha annak közegészségügyi, környezetvédelmi, talajvízvédelmi, gazdasági vonatkozásai beilleszkednek a tágabb
