Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
6. szám - Darabos Péter–Hermann Sándorné–Tóth István: Ivóvízelosztó-rendszerek érzékenység vizsgálata
282 Hidrológiai Közlöny 1982. 6. sz. Darabos P.— Hermann S.-né—Tóth 1.: Ivóvizelosztó Ágmenti nyoinásveszteségek alakulása TaőA. 2. nomepu nanopoe no ÓAune pacnpedeAumeAbHoeo mpyöonopoeoda Tabelle 2. Gestaltung der Druckverluste der Zweige entlang 2. tábláza Ág Meglévő hálózat Meglévő Kossuth u. Meglévő Beloianisz u. Meglévő L Pázmány u. Meglévő 4- Dimitrov u. Meglévő Lenin u. nyomásveszteség (ki'«) 6—35 164 55 8—34 145 34 31—81 97 35 32—82 68 25 33—84 142 56 59—78 192 79 82—83 58 19 82—86 41 15 80—52 142 21 80—81 82 21 164 76 163 163 145 57 144 144 97 38 99 99 68 16 70 69 140 15 145 144 190 110 190 189 57 70 60 59 41 20 42 42 141 53 144 144 82 43 84 84 vezetéket én egy másikat a rekonstrukció során megépülök közül. Mint várható volt, a második megépítendő vezeték a Pázmány utcai. Következő lépésben a Kossuth és a Pázmány utcai vezeték mellett a fennmaradó Beloiannisz, Dimitrov és Lenin utcai vezetékek megépítését külön-külön feltételezve, készült el a számítás. Az eredmények összehasonlítása alapján lényeges eltérés nem mutatkozott abban, hogy a megmaradt három új vezetékét milyen sorrendben kell építeni. Tehát hidraulikai szempontból a Beloiannisz, Dimitrov és Lenin utcai új 300 mm átmérőjű vezetékek létesítési sorrendje tetszőlegesen megválasztható. IRODALOM [1] Schneider Szilárd.: Vízellátó fővezetékek és hálózatok hidraulikája I.—TI. VMGT—97. 1978. Budapest. [2] Shamir, U. P Howard C. D. D.: Engineeirng Analysis of Water-Distribution Systems Jour.: A WW A Sept. 1977. 510—514. [3] Shsmir, U. F Howard C. D. D. : Water Distribution Systems Analvsis. Proc. ASCB, Hydraulics Div., 94: HY1: 219—234, Jan. 1968. [4] Sh amir, U.: Optimal Design and Operation of Water Distribution Systems. Wtr. Resources Res. 10:1: 27—36 (feb. 1974.). [5] Bozóky-Szeszich Károly: Vízellátási esőhálózatok néhány különleges hidraulikai kérdésének vizsgálata elektronikus számítógéppel. Hidrológiai Közlöny, 1968. 1—2. [6] Bozóky-Szeszich Károly—Vojtech Marek—Dulovics Dezső— Ivan Oleksejn: Bratislava vízellátási hálózata fejlesztésének tervezése elektronikus számítógéppel. Hidrológiai Közlöny, 1976. 8. [7] Bozóky-Szeszich Károly—Darabos Péter: Vízellátó csőhálózatokban lejátszódó üzemi folyamatok modellezése, kvázi-permanens áramlási viszonyok feltételezésével. MHT. II. Orsz. Vándorgyűlés. IV. kötet. Regionális Vízellátás, Víztisztítás. 1981. Budapest. HccJieflOBamie CHCTeiw nuTbeBoro Boaocnaíiweniui Ha MyBCTBHTe JlbHOCTb JJapaőoui II. —XepMami 111. — Tom H. BO3MO)KHOCTH npHMCMeHHH fljifl pacieTa rnflpaBJiiiKH CHCTEM TpySonpoBO/iOB ajieicrpoHHOH TCXHHKH ofijier^aioT ßojiee yrjiySjieHHWH aHajui3 Boflopacnpefle^HTejibubix CeTCH. OFLHHM H3 BblflaiOlHHXCfl 51BJI$jeTCfl METO« HCCJieAOBaHHÍI iiyBCTBHTeJlbHOCTH, KOTOpblU npHMeH5ieTCfl B uejiflx cocTaBjieuHH upoeKTOB peKOHcrpyKUHH, peuieuHM npofijiCM sKcnjiyaraniiH H AJI>I imipoKoro i<pyra Apyrux 3aflaM. PeKOHcrpyKUHH CJIO>KHI,IX CHCTCM B0fl0pacnpe«ejieHH}I Bcer^a HOJIWHH iipe/unccTBOBaTb ^eTaJibHwe Hccjie«OBaHHH, MTO HeBbinojiHHMo íies cooTBexcTByiomHx nporpaMM II HCNOJIBSOBAHHM 3BM. IIpeHefipoKeHHe HMH He BOCnojiHHeTca B Ka>KÄOM cnyMae onbiroM SKcnnyaTauiui. Ha NPEFLCTAB/ICHHOM npiiMepe NJIJIIOCTPHPYETCFL, MTO HCCHeflOBaHHe Ha MyBCTBHTCJIbHOCTb MO»eT CJiy>KHTb uejiecoo6pa3HbiM H H CTP y Me HTOM npu BbinojiHeHHH npoeiCTHbix paSoT no peKOHCTpyKHim CHCTCM BoßopacnpeaejieiiHM. Hcnojib30BaHiicM ero MO>KHO onpeAejniTb onTHMajibHyio H Hanőojiee 3({)(]ieKTHBHyio oqepeAHocTb BHnOJIHeHHSI CTpOHTejlbHblX pafioT. B ÖYAYMEM MO>KHO pacmnbiBaTb na fíojiee uinpoKoe npiíMCMCHHe «aiiHoro MeTOAa B ciuiy unipoKoro Kpyra ero npiiMeniiTejibHOCTH. Enipfindlichkeitsuntersuchung iler TrinkwasserVerteilersysteme Darabos, P.— Frau Hermann, S.—Tóth, I. Das Entwicklungsniveau der mit Elektronenrechnern durchgeführten Rohrnezt-hydraulischen Berechnungen ermöglicht schon die eingehendere Analysierung der Trinkwasser-Verteilungssysteme. Eine dieser Methoden von hervorragender Bedeutung ist die Empfindlichkeitsprüfimg. Die Methode kann in weitem Kreise bei den rekonstruktiven Projektierungsplanungen und Betriebsaufgaben angewendet werden. Je einem komplizierteren System muss eine tiefgreifende Systemanalyse vorausgehen. Dies kann ohne entsprechender Programmierungs- und Rechnenmaschine nicht vorstellbar sein. Der Wegfall dieser kann die Gewandtheit und Bereitschaft des Inbetriebhalters nicht in jedem Fall ersetzen. Aufgrund der angeführten Beispiele ist es ersichtlich, dass die Empfindlichkeitsuntersuchung als Methode ein geeignetes Mittel für die Projektierung von Erneuerungen ist. Mit ihrer Anwendung kann die optimale, wirksamste Baureihenfolge der Rekonstruktion der Struktur mit Sicherheit bestimmt werden. In der Zukunft kann man mit der stufenweisen Verbreitung der Methode, gerade wegen der weitverbreiteten Anwendungsmöglichkeit rechnen.
