Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

5. szám - Dr. Herodek Sándor–dr. Vörös Lajos–dr. Tóth Ferenc: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása. III. Balatonszemesi-medence 1976–1977, Siófoki-medence 1977

Dr. Herodek S.

—dr. Vörös L.

—dr. Tóth F.: A fitoplankton Hidrológiai Közlöny 1982. 5. sz. 229 nyegesen nagyobb trofitást találtunk, mint Tihanynál, a tavon belüli áramlással délkelet felől érkező tápanyagterhelés jelentőségére utal. Összefoglalás A Szemesi-medencében 1976 áprilisától 1977 áprilisáig, a Siófoki-medencében 1977 januárjától decemberig vizsgáltuk kéthetente a fitoplankton összetételét, mennyiségét és elsődleges termelését. A fitoplankton egyedszáma mindkét helyen nagyságrenddel meghaladta az egy évtizeddel korábbi értékeket. Az egyedszám, biomassza és a-klorofill tartalom a tavaszi kovamoszat invázió idején volt a legnagyobb, Szemesnél 2,5-10' egyed -liter1, 6,5 mg élősúly -liter1 és 25 /ug a-klorofill-liter1, Tihanynál 8,8-10« egyed-liter1, 3,0 mg élősúly-liter1 és 11 fig a-klorofill•liter1. Az algák a tavaszi, szabad szemmel észlelhető vízszíneződéstől eltekintve ezeken a területeken még nem befolyásolják lényegesen a víz optikai tulajdonságait, a víz átlátszósága a hullámzástól felkavart üledék mennyiségétől függ, és így nagyon változékony. A fényviszonyoknak megfelelően változékony az elsődleges termelés függőleges megoszlása is. A térfogategységre kapott legnagyobb elsődleges termelés Szemesnél 82 ug C - liter1 - óra1, Tihanynál 57 ,ug C - liter1 - óra1 volt. Az alapterületre számított elsődleges termelés nyári maximumot mutatott. A legmagasabb napi termelés Szemesnél 1,9 g C-m2, Tihanynál 1,3 g C-m2 volt. Az éves elsődleges termelés Szemesnél 274 g C-m2, Tihanynál 182 g C-m-2 volt. Az 1972-ben Tihanynál ugyanilyen módszerrel végzett mérések eredményeihez képest a trofitás itt 5 év alatt 1,8-szorosára emelkedett. Az eredmények arra mutatnak, hogy mindkét medence a megengedhetőnél több tápanyag terhelést kap. IRODALOM [1] Herodek S. és Tamás G. (1976): A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása. — Hidrol. Közi. 56, 219—228. [2] Herodek S. és Tamás G. (1978): A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása II. Szigligeti-medence 1974—1975. — Hidrol. Közi. 58, 384—391. [3] Tamás G. (1974): The biomass changes, of phytoplankton in Lake Balaton during the 1960s. — Annal. Riol. Tihany, 41, 323—342. [4] Rodhe W. (1969): Crystallization of eutrophication concepts in Northern Europe. — In

: Eutrophication

: causes, consequences, correctives. National Academy of Sciences, Washington D. G. 50—64. [5] Böszörményi Z., Cseh K., Felföldy L. és Szabó E. (1962): A Balatonban C

1

4 módszerrel végzett fotoszintézis mérés módszertani kérdéseiről. — Annal. Biol. Tihany, 29, 39—63. [6] Böszörmänyi Z., Cseh E., Felföldy L. ós Szabó E. (1977): Az 1963-ban végzett fotoszintézis mérések eredményei. In: Felföldy L. (szerk.): Elsődleges Termelés. — Hidrobiol. Továbbképző Tanf. Jegyzete, 78. 1510 MTESZ, 229. Budapest. [7] Felföldy L. (1974): A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia 3, VIZDOK. Budapest. [fi] Felföldy L. (1963): A klorofill-mérés módszertani és elvi kérdései a balatoni eredményekkel kapcsolatban. — Annal. Biol. Tihany, 30 137—165. [9] Jorgensen S. E. (1979): Handbook of environmental data and ecological parameters, lnternati onal Society for Ecological Modelling. [10] Nauwerek A. (1963): Die Beziehungen zwischen Zooplankton und Phytoplankton im See Erken. — Symbolae Botariicae Upsaliensis 17, l

—163. [I I] Rodhe W. (1958): Primärproduction und Seetypen. — Int. Ver. Theor. Angew. Limnol. Verh. 13, 121—141. [12] Javornicky P. (1966): Measurements of production and turnover of phytoplankton in four localities of Poland. — Ekol. Pol. Ser. A. 14, 203—214. [13] Findenegg J. (1965): Relationship between standing crop and primary production. In: C. R. Goldman (ed.) Primary productivity in aquatic environments. Mem. 1st. Ital. Idrobiol. 18 (suppl.), 271—290. [14] Berman T. and Pollingher U. (1974): Annual and seasonal variations of phytoplankton, chlorophyll, and photosynthesis in Lake Kinneret. — Limnology and Oeeanongraphy 19, 31—54. [15] Goldman C. R., Gerletti M., Javornicky P., Melchiorri U. and de Amezaga E. (1968): Primary production and ecological factors in Lake Maggiore. — Mem. 1st. Ital. Idrobiol. 23, 49—127. [16] Kristiansen J. and Mathiesen H. (1964): Phytoplankton of the Tystrup-Bavelse lakes, primary production and standing crop. — Oikos 15, 1—43. [17] Uhlmann D. (1975): Hydrobiologie. — VEB Gustav Fischer Verlag, Jena. [18] Vörös L., Vizkelety É., Tóth F. és Németh.!. (1980): A Keszthelyi-medence trofitási viszonyai 1979-ben. (Kézirat). Tihany. [19] Tóth L. (1972): A Balaton hinarasodásának jelenlegi állapotáról. — VITUKI Vízminőségi Víztechnikai Kutatási Eredmények 2, 16—25. Budapest. [20] Oláh J., Tóth L. és Tóth E. (1978): Szokatlanul nagy tápanyagterhelós hatása a Balatonra. — Hidrol. Közi. 58, 154—164. The mass, ami production of phytoplankton anil the eutrophication Lake Italaton dr. Herodek, S. — dr. Vörös, L. — dr. Tóth, F. The composition, mass and production of phytoplankton were studied on samples taken every second week in the Balatonszemes Basin from April, 1976 to April, 1977 and in the Siófok Basin from January, 1977 to December, 1977 The alga counts have inereased by one order of magnitude over the past decade. The alga counts, the biomass and the chlorophyll-a content were highest during the spring diaton bloom. These maxima were: count per liter 2.5 X 10j, fresh weight per litre: 6.5 mg, chlorophyll-a per litre: 25 fig at Balatonszemes, while the corresponding figures for Tihany were 8.8, 3.0 mg and 11 fig, respectively. Except for lending some colour to the water in spring, the algae had no significant effect on the optical properties of the water. Transparency depended on the amount of suspended solids stirred up by the waves from the bottom sediment and was thus highly irregular. Corresponding to t he optical properties, the vertical distribution of primary production was also highly variable. The highest primary production rates per volume were 82 and 57 /tg. C. litre1 - hour1 at Balatonszemes and at Tihany, respectively. Primary production revealed definite peaks in summer. The highest production rates per unit surface area were 1.9 and 1.3 g C • m~

2-day at Balatonszemes and Tihany, respectively. The annual primary production rates were 274 and 182 c G-m2 at Balatonszemes and Tihany, respectively. The value at Tihany was 1.8 times higher than that measured at the same station by same method five years ago. The results suggest that the nutrient load in both basins is much higher than the limit considered allowable.