Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
5. szám - Dr. Kovács György: A porózus kőzeg véletlen jellegű szerkezeti változásainak hatása a szennyeződés terjedésére
Dr. Kovács Gy.: A porózus közeg Hidrológiai Közlöny 1982. 5. sz. 205 resztmetszeti felületű, azonos kapilláris csövek hálózata alapján számított koncentrációtól; — az egyedi eset eltérése az elméleti értéktől — amint ez nyilvánvalóan várható volt — annál nagyobb minél nagyobb a réteget felépítő szerkezeti elemek, a pórusokból alkotott csatornák méretének változékonysága; — sok mezőt vizsgálva, az egyes hálózatokat azonban azonos csőkészletből építve fel, csupán az egyes csövek mezőn belüli helyzetét változtatva véletlen jelleggel, egy-egy csomópontra a koncentráció értékek olyan halmazát kapjuk, amelynek középértéke csupán a statisztikai meghatározási módszerből adódó szabálytalan szórásnak megfelelő értékkel tér el az azonos csövekből felépített hálózattal számított elméleti koncentrációtól; — elég nagyszámú változat azonos ponthoz tartozó adatainak középértéke — amint az az előző tézis alapján is nyilvánvaló — független a szerkezeti elemek változékonyságát szimuláló csőkészlet méretének tartományától, a csőfelület számszerű értékének bármilyen halmazát választjuk kiindulásul, eredményként a középértékek térbeli elrendeződése az elméleti koncentráció-eloszlást adja; — egy vizsgált pontban a pontszerű és állandó szennyezés hatására létrejövő koncentrációt ilyen módon a szerkezeti elemek véletlen jellegű kapcsolódásától függő valószínűségi változónak tekintve, nemcsak várható értékét (a különböző véletlen jelleggel változó mező figyelembevételével számított adathalmaz középértékét) kell meghatároznunk, hanem ismernünk kell minden pontban az így kapható halmaz szórását is; — a szórás legnagyobb a szennyezett csóva tengelyében (a szennyezési ponton átmenő és az áramlási főiránnyal párhuzamos egyenes mentén) és csökken a szárnyak felé haladva, a relatív szórásnak a változása azonban ellentett, mert a várható érték csökkenése az áramlási irányra merőlegesen nagyobb, mint a szórásé és ezért a relatív szórás értékének a tengelyben minimuma adódik; — a szórás mértéke már nem független a pórusok méretének statisztikai jellemzésére szolgáló valószínűségi eloszlástól (attól a kapcsolattól tehát, amely a fizikai modell esetében a mező felépítéséhez felhasználható csőkészleten belül egyegy azonos keresztmetszeti felülethez tartozó esőelemek darabszámát adja meg az átmérő, vagy a felület függvényében); — a koncentrációnak a szennyezési csóva tengelyében egyébként a hellyel (a középponttól mért távolsággal) nem változó relatív szórása lineárisan függ a csőkészlet változékonyságát jellemző relatív szórástól, szélső esetben azonos azzal, vagy annak 70%-ával, a legvalószínűbb kapcsolatot 0,85-ös arányossági szorzó adja; — a relatív szórás növekedése a tengely vonalára merőlegesen a távolság négyzetével arányos és gyakorlatilag független a mező felépítéséhez használt csőkészlet változékonyságától; — a koncentráció várható értékenek és szórásának alakulása gyakorlatilag független a vizs4. táblázat Az átlagos átmérőjű hálózattal számított és a véletlenjelleg® változásokat szimuláló mezőkkel meghatározott koncentráció paramétereinek alakulása a mező méreteinek függvényében a csóva tengelyére merőleges metszetekben TaőA. 4. PacnpedeAenue napaMempoe Komfeumpaiiuu nepnendmyAnpHO ocu (ßaneAa e meucüMocmu om noAfi cßuAbmpaifuu (pacnem na ocnoee meopemmecKOü ModeAU u noAn c cuMyAupoeanueM CAynaÜHbix Heodnopoditocmeü cmpyKmypbi eodoeMeiqawujux nopod) Tabic 4. Concentration parameters calculated from a network of average diameter and determined from fields simulating random variations, vs. field size on sections perpendicular to the plume centreline számított szimulált számított szimulált átlagoskoncentráció relatív szórás 3 a 3b 3c 3 d 3e 3a 3b 3c 3d 3e eset az n = 5 metszetben 0,313 0,338 0,338 0,341 0,346 0,329 0^63 (V57Í CMV7Ö 0^564 0^564 0,709 0,156 0,161 0,164 0,157 0,146 0,144 1,206 1,171 0,725 0,148 1,329 1,347 0,03 1 0,028 0,028 0,030 0,02 8 0,041 1,591 1,968 1,846 2,061 1,916 2,421 az n=10 metszetbe'n 0,246 0,233 0;236 0,234 0,202 0,205 0,218 0,218 0,216 0,235 0,117 0.123 0,124 0,121 0,104 0,044 0,053 0,056 0,061 0,059 0,010 0,017 0,013 0,016 0,017 0,001 0,006 0,017 0,833 0,890 0,871 0,870 0,946 0,907 0,885 0,899 0,860 0,724 1,127 1,332 1,295 1,310 1,190 1,495 1,729 1,628 1,727 1,799 2,010 2,458 1,909 2,621 3,527 2,673 3,610 2,621 3,527 az n = 15 metszetben 0,198 0,187 0,187 0,190 0,153 0,165 0,158 0,144 0,092 0,097 0,097 0,105 0,042 0,054 0,053 0,000 0,014 0,020 0,021 0,026 0,003 0,008 0,005 0,021 0,002 0,004 0,844 0,844 0,867 0,866 0,933 0,964 0,996 0,915 1,112 1,146 1,157 1,288 1,380 1,762 1,582 1,735 1,737 1,866 1,703 1,563 2,183 2,398 2,377 1,868 2,719 2,733 2,914