Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

3. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1980. október 24-én Budapesten megtartott vezetőségválasztó küldöttközgyűléséről

Beszámoló az MHT közgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1982. 3. S2. 135 árvízmentesítés területén. Továbbfejlesztettük és tudatosabbá tettük szakosztályainkban és területi szervezeteinkben a környezetvédelmi munkát, szorgalmaztuk és eredményesen megvalósítottuk az ilyen irányú együttműködést szervezeti egységeink között, valamint más egyesületekkel, intézményekkel ós társadalmi szervezetekkel. Munkánk tervszerűbbé tételére folyamatosan, igen alapos munkával készítettük elő éves munkaterveinket, amelyeket minden esetben részletesen egyeztettünk mind tartalmilag, mind időben, s ^amelynek a végrehajtását nyomon követtük és ellenőriztük. Az elmúlt években társadalmunknak bonyolultabb és nehezebb helyzetben kellett dolgoznia. Ennek ellenére az elért eredmények jelentősek még akkor is, ha sok területen súlyos problémáink vannak. Az az útmutatás, amit pártunk XII. kongresszusa az elkövetkező- évekre adott, világos ós egyértelmű. A kongresszusi határozatok kijelölték a vízügyi ágazatra háruló tennivalókat is. Az ezzel kapcsolatos utalás summázata a következő: a gazdaságfejlesztéssel összhangban nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre, a vízkészletek tisztaságának és minőségének a megőrzésére, a lakosság egészséges ivóvízellátására, a tervszerű vízgazdálkodásra. Petrasovits professzor, társelnökünk előterjesztése alapján a kongresszust követően mind Intéző Bizottságunk, mind Elnökségünk foglalkozott az általános irányelvek, feladatok Társaságon belüli értelmezésével, adaptációjával. Ezek közül a következőket emelném ki: — Társaságunknak az eddigieknél is intenzívebben kell szolgálnia a politikai vezetés és szakembereink kapcsolatának fejlesztését, s ezt nemcsak a határozatok, feladatok megvalósítása kapcsán, de a célok kijelölése terén is. — Társaságunknak a maga területén hídnak kell lennie a tudomány és gyakorlat között. Segítenie kelj, hogy a tudományos eredmények minél gyorsabban és szélesebb körben terjedjenek el a mindennapok gyakorlatában. Segítenie kell a Társaságba tömörült szakemberek szakmai és társadalmi információját, a fővárosban és vidéken egyaránt. — Társaságunkban több generáció dolgozik együtt, kiknek szakmai spektruma igen széles. Sok lehetőség van a fiatal szakemberek továbbképzésére, a pályakezdők elindítására és támogatására, s ezt a lehetőséget a továbbiakban jobban ki kell használnunk. — Általános társadalmi probléma hazánkban a szocialista demokrácia fejlesztése. Ez történelmi probléma, amely újabban -— sok eredmény mellett — különböző okok miatt egyes esetekben sérülni látszik. Ki kell küszöbölnünk á formalizmust e téren, a fórumainknak sajátos körülményeink között a demokratikus nyíltság ós nyitottság iskoláivá kell válniok. — Végül át kell hatnia gondolkodásunknak a hatékonyság és takarékosság általános elvének, a tartalékok feltárásának az új és jó támogatására kell felhasználni oszközeinket. A Magyar Hidrológiai Társaság hatékonyan részt akar vállalni a határozatokban megfogalmazott célok ós feladatok végrehajtásában. Az a körülmény, hogy pártunk igényli a tudósok fokozottabb részvételét a döntések megalapozásában, a kutató-fejlesztő munka nagyobb tervszerűségét, ós adottságainknak megfelelő műszaki-fejlesztési politikát, magasabb színvonalú, a céloknak megfelelően koncentrált munkát követel. Hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy növekedjék a tudomány művelőinek szerepe és felelőssege. Kérnünk kell tőlük, s egyben lehetőséget kell a számunkra teremtenünk arra, hogy a népgazdasági programok megvalósításakor javaslataikkal kezdeményezőbben járuljanak hozzá és kritikusan véleményezzék a gazdasági folyamatokat, segítsék az egészséges fejlődést. Különösen hangsúlyosnak érezzük felelősségünket, feladatainkat a fiatal szakemberek, az ifjúság körében. Ennek indokoltságáról győzött meg bennünket az ez évben, június elején megtartott ifjúsági fórumunk, amely igen népes részvétellel zajlott le. Fiataljaink sok esetben bizonytalanságot, ellenállást, meg nem értést éreznek, illetve tapasztalnak. De őszinték, nyíltak, készségesek és — joggal — türelmetlenek. Úgy gondolom, hogy ifjúsági munkánkban ezeket az információkat helyesen értékelve sokkal gondosabbaknuk, érzékenyebbeknek koll lennünk. Foglalkozni kell Társaságunk e fiatal rétegével, lehetőségeket kell adni nekik, de felelősségre is kell tanítani őket. Ebben az országban és ebben a szakmában nem nehéz példaképeket ós példás teljesítményeket találni ennek alátámasztására. Jogi tagjaink száma, ha nem is nagy mértékben, de folyamatosan gyarapszik, amit bizonyára annak is tulajdoníthatunk, hogy többször, ós hangsúlyozottan felhívtuk területi szervezeteink vezetőinek figyelmét számuk bővítésének jelentőségére, s ez nem csupán anyagi okokból történt. Azt szeretnénk, ha Társaságunk szakmai segítséggel kompenzálhatná az anyagi támogatást. Kapcsolataink a MTESZ-szel általában jónak mondhatók. Nem lebecsülendő az a szerep, amit a MTESZ egyre tudatosabban vállal a közvetítésben, az igények feltárásában, a feladatok megoldásának szervezésében s az egyesületek által kidolgozott, társadalmi-gazdasági szempontból értékes anyagok továbbvitelében, értékesülésük nyomon követésében. Egyre inkább tudatosul feladata a műszaki értelmiség érdekképviseletét illetően, hogy egyebek mellett csak e nagyon fontos feladatkörökre utaljak. Legutóbbi vezetőségválasztó küldöttközgyűlésünkön mind a szervezeti, mind a tartalmi munkát érintő határozatokat hoztunk. Jelenthetem a közgyűlésnek, hogy a beszámolási időszak során e határozatokat maradéktalanul végrehajtottuk. Létrehoztuk Környezetvédelmi Bizottságunkat, a MTESZ Alapszabályával egyezően létrehoztuk Ellenőrző Bizottságunkat. Végül megragadom az alkalmat, hogy a közgyűlés nyilvánossága előtt mondjak köszönetet Titkárságunk dolgozóinak azért a fáradhatatlan, áldozatkész, nehézségeket nem ismerő munkájáért, mellyel biztosítják zavartalan munkánkat, rendezvényeink sikeres lebonyolítását, azokat a körülményeket, melyek között figyelmünket akadálytalanul a megvalósítandó feladatokra összpontosíthatjuk. Dr. Illés György elnök felkéri dr. Baksa Istvánt, az Ellenőrző Bizottság elnökét, hogy jelentését szóban egészítse ki. Dr. Baksa István a Hidrológiai Társaság Ellenőrző Bizottsága nevében kiegészíti a jelentést. A Társaság költségvetési előirányzatamak alakulását vizsgálva elmondhatjuk, hogy a kiadások évről-évre jelentős mértékű növekedést mutatnak, az 1980. évi kiadások már meghaladják az 5 millió forintot. A kiadások mintegy 70—75%-át a rendezvények, 25—30%-át a működési költségek teszik ki. A saját forrás tekintetében meghatározó az egyéni és a jogi tagdíjból származó bevétel, ami az összbevételnek mintegy 30—35%-át teszi ki. A saját forrás nagyobb hányadát a különböző — főleg rendezvénnyel kapcsolatos — térítési díjak képezik. Az 1980 óv elejével új gazdálkodási ós elszámolási rendszer került bevezetésre a MTESZ valamennyi tagegyesületénél, így a Hidrológiai Társaságnál is. Az új szabályozás a pénzügyi és gazdálkodási fegyelem megszilárdítása mellett az egyesületek önállóságának és persze felelősségének fokozását is jelenti. A Társaság gazdálkodásában is egyre nagyobb hatékonysággal érvényesülnek a pénzügyi eszközök takarókos felhasználására vonatkozó követelmények. Dr. Illés György felkéri dr. Juhász József alelnököt, hogy a módosított Alapszabály-tervezettel kapcsolatos kiegészítését tegye meg. Dr. Juhász József megteszi kiegészítéseit az Alapszabály-tervezethez. Dr. Illés György elnök megnyitja a hozzászólásokat. Dr. Breinich Miklós: Az Országos Vízügyi Hivatal vezetése nevében köszöntöm nagymultú szakmai egyesületünk, a Magyar Hidrológiai Társaság életének legmagasabb fórumát, a közgyűlést. Egyben köszöntöm Önökön keresztül annak valamennyi szervezetét és valamennyi tagját. Elöljáróban köszönetemet ós elismerésemet fejezem ki a Társaság yalamennyi tagjának hogy támogatják a vízgazdálkodás munkáját. A Társaság tagjai a maguk posztján, úgy a termelésben, mind a kutatómunkában hozzájárultak a vízgazdálkodás ki/