Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
3. szám - Hunyadi Domokos: A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása
Hunyadi D.: A szennyvíziszap Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. 121 Foszfát műtrágyázásnál 2 g Cd/ha.a talajra való juttatása a megengedett érték, ami 50 év alatt a talajban 0,033 mg/kg-talaj Cd mennyiséget jelent. Természetesen a talajba kerülő toxikus anyagok nem maradnak maradéktalanul a talaj felső 0,15 m vastag rétegében, hanem részben felszívódnak a növényekbe, részben pedig kimosódnak az alsó talajrétegekbe és a talajvízbe. Általában a talaj szennyvíziszappal való trágyázása esetén egyes anyagok egy részének az alsóbb rétegekbe és a talajvízbe való bemosódásával lehet számolni, mégpedig a következő csökkenő sorrendben: nitrát, szerves szennyeződések, foszfát, nehézfémek. A foszfátok általában 70%ának a talajban való maradásával lehet számolni, vagyis a foszfátoknak általában csak kisebb százaléka kerül a talajvízbe. A nehézfémeknél ez az arány a nehézfém és a talaj fajtája szerint igen különböző. A növények által felvételre kerülő nehézfémekre vonatkozóan lásd az irodalmat. [ 4, 5, 9, ]. 5). A mezőgazdasági területre kihordható szennyvíziszap maximális mennyisége Trágyázás céljából a mezőgazdasági területre maximálisan kihordható szennyvíziszap száraz szilárdanyag mennyisége, annak alapulvételével, hogy a szennyvíziszapban még megtűrt maximális nehézfémtartalomnál csak legalább 50 év múlva kerüljön kihordásra a termő talajban maximálisan még eltűrhető nehézfém mennyiség (mg/kg), nemzetközi kutatások eredményeként — 5000 kg iszap száraz szilárdanyag/ha.a,illetve — 15 000 kg iszap száraz szilárdanyag/ha.3a, ami azt jelenti hogy 3 év alatt a kihordott iszap száraz szilárd anyag mennyiség hektáronként legfeljebb 15 000 kg lehet. Ha például ez a mennyiség 1 év alatt kihordásra kerül, a következő 2 évben arra a területre újabb szennyvíz iszap kihordása nem irányozható elő. Mért adat híján az anaerob kirothadt szenyvíziszapban 6% száraz szilárd anyag tartalommal lehet számolni, vagyis 5000 kg iszap száraz szilárd anyag tartalomnak megfelel kereken 85 m 3 folyékony anaerob kirothasztott szennyvíziszap. , Egy leé-nél kereken 55 g/d =20,075 kg/a iszap száraz szilárd anyagra lehet számítani, ami azt jelenti, hogy 1 ha mezőgazdasági területre évenként 20*07 5 ~ lcé-től származó anaerob kirothadt szennyvíziszap elhelyezésével kell számolni. 10. A mezőgazdasági felhasználásra kerülő kirothasztott szennyvíziszapban maximálisan megengedhető toxikus anyag (általában nehézfémek) tartalom A mezőgazdasági felhasználásra kerülő szennyvíziszapban megengedhető toxikus anyagok mennyiségének meghatározásánál általában abból indulnak ki, hogy az csak akkora lehet, hogy az évente maximálisan a mezőgazdasági területre 8. táblázat Az NSZK-ban mezőgazdasági célra felhasználásra kerülő szennyvíziszapban a maximálisan megengedhető toxikus elem mennyiségek (nehézfémek) ha a mezőgazdasági talaj pH-értéke ^6,5 Tab. 8. Die in der BRD für landwirtschaftliche Zecke zu verwendenden Abwasserschlamm maximal zulässigen toxischen Elementenmengen (Schwermetalle), wenn der Wert des Bodens pH ^6,5 beträgt Elem A szennyvíziszap- A kihordás várható ban megengedhető időtartama maximális érték [mg/kg iszap száraz [a] szilárd anyag (/ s ;)] Cd 30,0 60,0 Cr 1200,0 50,0 Cu 1200,0 50,0 Hg 25,0 48,0 Ni 200,0 150,0 Pb 1200,0 50,0 Zn 3000,0 60,0 Megjegyzés a 8. táblázathoz 1. Mivel pl. Cd-ból a 2. tnblizat szerint a megtűrt határérték a taiaj felső 0,15 m vastag rétegében 3,0 mg/kg, mely érték elérése (kihordási időtartama) évenként 5000 kg 30 mg/kg Cd tartalmú szennyvíziszap kihordásánál 3.10 000. 300 3 = ö00. — =60 a(év). 5,000.30 30 \ 2. Javaslat történt a 8. táblázatban megadott mennyiségek olyan megváltoztatására, hogy azok csak zöldség, saláta és gyümölcs termesztése esetén legyenek érvényesek, egyébként a kétszeresére, parkterületek létesítésénél pedig a 10-szeresére legyenek emelhetők. 3. Ha a mezőgazdasági talaj pH értéke 6,5, akkor trágyázásra szennyvíziszap általában nem ajánlott. kihordható 5000 kg iszap száraz szilárd anyag/ kg'ha.a figyelembevételével a felső 0,15 m vastag talajrétegben 2000 kg/m 3 talajsűrűséggel számolva, a kihordott toxikus anyagok mennyisége csak kb. legalább 50 év múlva érje el a vonatkozó táblázatok (2., 3. és 4. táblázat) szerinti maximális értékeket. Ennek az alapelvnek figyelembevételével az NSZKban a mezőgazdasági célra felhasználásra kerülő szennyvíziszapban a megengedhető maximális toxikus elemmennyiségeket a 8. táblázat tartalmazza. Analog az USA-ban a mezőgazdasági célra felhasználásra kerülő szennyvíziszapban a megengedhető toxikus elemmennyiségeket aszerint, hogy milyen kation kicserélő kapacitású (m ekv./100 g) talajnál kerül felhasználásra a 9. táblázat tartalmazza. Analóg Angliában a mezőgazdasági célra felhasználásra kerülő szennyvíziszapban maximálisan megengedhető toxikus elemek mennyiségét a talaj nagyobb vagy egyenlő 6,5 pH értéke esetén a 10. táblázat tartalmazza. Analóg Svédországban a mezőgazdasági célra felhasználásra kerülő szennyvíziszapban maximálisan megengedhető toxikus elemek mennyiségét a talaj ^6,5 pH értéke esetén a 11. táblázat tartalmazza. 11. A kommunális eredetű és ipari szennyvíziszappal csak kismértékben kontaminált szennyvíziszapok mért toxikus elem (rendszerint nehézfémek) tartalmának súlyozott átlagértékei mg/kg iszap száraz szilárd anyag (I s z) Különböző országokban a lakótelepülés eredetű ipari szennyvíziszappal csak kismértékben vegyitett (kontaminált) anaerob rothasztott szennyvíziszap mért toxikus elem-tartalom (mg/kg iszap száraz szilárd anyag) átlagértékeit a 12. táblázat tartalmazza.
