Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)
3. szám - Hunyadi Domokos: A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása
118 Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. Hunyadi D.: A szennyvíziszap — nitrogéntartalmát (N) a szennyvíziszap száraz szilárd anyag tartalmának 3,0 súly%-ával (1000 kg szennyvíziszap szárazanyag tartalomban 30 kg N), — foszfortartalmát (P 20 5) a szennyvíziszap száraz szilárd anyag tartalmának 2,5 súly%-ával (1000 kg szennyvíziszap száraz szilárd anyag tartalomban 25 kg P 20 5), — káliumtartalmát (K 20) a szennyvíziszap száraz szilárd anyag tartalmának 0,3 súly%-ával (100 kg szennyvíziszap száraz szilárd anyag tartalomban 3 kg K aO), — szén (C) tartalmát a szennyvíziszap száraz szilárd anyag tartalmának 25 súly%-ával (1000 kg szennyvíziszap száraz szilárd anyag tartalomban 25 kg C), 25 — C/N értékét —=8,33 értékkel, O — száraz szilárd anyag tartalmát 6 súly%-kal (1000 kg=l m 3 szennyvíziszapban 60 kg száraz szilárd anyag tartalom) — mésztartalmát 6,6 súlyszázalékkal (1000 kg = =1 m 3) szennyvíziszapban 60 kg kalciumtartalommal vehetjük figyelembe. Az anaerob kirothadt szennyvíziszap trágyázásra való felhasználásánál, vagyis általa a talajba növényi tápanyagok (NPK) bevitelével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a trágyázásra felhasználásra kerülő szennyvíziszapban maximálisan még eltűrhető toxikus anyagok figyelembevételével — a szennyvíziszap javasolt maximális 5000 kg száraz szilárd anyag/ha.a a termő talajra való kihordásnál — önmagában a szennyvíziszap adagolása az esetek többségében nem elegendő a növények kielégítő növekedésnek biztosításához. Bizonyos tápanyagokkal való kiegészítés esetén azonban a szennyvíziszappal való trágyázás igen kedvező hatású, megnöveli a növények produktivitását és a humusz képződést. Ennélfogva több külföldi országban, pl. a termikusan szárított (10% száraz szilárd anyag tartalmú) szennyvíziszapot bizonyos, a növények termesztéséhez szükséges kiegészítő tápanyagok hozzáadásával megfelelő zsákokba csomagolva hozzák forgalomba. 5. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának hátrányai A stabilizált és fertőtlenített szennyvíziszapnak mezőgazdasági felhasználásánál, vagyis a termőtalajra való kihordásánál az értékes növényi tápanyagokon (NPK) és humuszképző anyagokon kívül a szennyvíz iszapban levő, az emberre, állatra és növényre mérgező (toxikus) anyagok is kerülnek a talajra, illetőleg beforgatás után a talajba. Ezek a toxikus anyagok elsősorban a következő hétféle nehézfémek: — kadmium (Cd) — króm (Cr) — vörösréz (Cu) — higany (Hg) — nikkel (Ni) — ólom (Pb) — cink (Zn) Ezeket a nehézfémeket tartalmazó vegyületeken kívül gyakran tartalmazhat még a szennyvíziszap — különösen, ha a kommunális eredetű szennyvíz iszap kontaminálva van, ipari eredetű szennyvíziszappal, — következő toxikus anyagokat is: — Arzént (As) — Bór-t (B) — Cianid-ot (káliumcianid KCN, nátriumcianid NaCN, hidrogéncianid (HCN) — Molibden-t (Mo) — Szelén-t (Se) A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatban figyelemmel kell lenni arra, hogy az említett toxikus anyagok csak a természetvédelmi követelményeknek megfelelő, még eltűrhető mennyiségben kerülhessenk a termő talajba. Ebben az esetben is érvényes ugyanis Paracelsusnak az a megállapítása, hogy „a dózis idézi elő a mérget". 6. A kirothadt szennyvíziszapban levő nehézfém-vegyületek jellegzetessége Az aneerob úton kirothadt (stabilizált) szennyvíziszapban a nehéz fémvegyületek nagy része (kereken 98%-a) a lúgos kémhatású közegben (pH s 7,0) oldhatatlan, vagy csak igen nehezen oldódó állapotban van szulfidok formájában nagyrészt jelen. Savas kémhatású talajban (pH <7,0) a talajban levő odakerülő nehéz fém vegyületek oldhatósága (mobilitása) erős mértékben .növekszik. A talaj egészen kis pH érték csökkenésének nagy befolyása van a benne levő nehézfém vegyületek mobilitására. Ennek szemléltetésére szolgáljon az 1. táblázat, mely a talaj pH értékének 7,2ről 3,3-ra csökkenése esetében az oldható (mobilizálható) nehézfém komponensek alakulását mutatja. Az 1. táblázatból látható például, hogy a Cd oldható része 0,04 mg/kg-ról 0,5 mg/kg értékre nő, ha a pH érték 7,2-ről 4,0-ra csökken. Ugyanennél a pH értékcsökkenésnél például Zn-nél az oldhatóság 1,4 mg/kg-ról 396 mg/kg-ra nő. Ennek a jelenségnek a figyelembevételével környezetvédelmi szempontból anaerob rothasztott, általában fertőtlenített szennyvíziszapnak mezőgazdasági felhasználása általában csak olyan mezőgazdasági területen javasolt, ahol a talaj pH értéke >6,5. Ennélfogva a stabilizált és általában fertőtlenített szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén javasolt a talaj pH értékének legalább 2 évenkénti ellenőrzése. 1. táblázat A talaj pH értékének csökkenésével az oldható (mobilizálható) nehézfém komponens növekedése [mg/kg] Tab. 1. Anstieg der lösberen (mobilisierbaren) Schwermetallkomponente (mg/kg) durch Verringerung des pH-Wertes des Bodens pH Cd Cr Cu Ni Pb Zn 7.2 6.3 4,0 3,3 0,04 0,30 0,50 1,40 0,05 0,2 1,5 5,3 1,4 1,7 2,1 2,7 0,6 4,2 8,6 15,0 0,2 1,8 3,4 8,1 1,4 66,0 396,0 822,0 /
