Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

1. szám - Juhász István–dr. Koris Kálmán: Hazai vízgyűjtők lefolyási idősorainak modellezése és a fejlesztés irányai

Juhász I.—

Dr. Kőris K.: Hazai vízgyűjtők Hidrológiai Közlöny 1982. 1. sz. 11 3. ábra. összefüggés az árhullám tömeg (L) meghatározására Puc. 3. Coomnoiuenue ÖJIH onpedenetiusi oöbeMa naeodica Abb. 3. Zusammenhang zur Bestimmung der Hochwasserwellenmenge (L) L=f(Mi

2

0, D,t„ G) összefüggés látszik a legígéretesebbnek [5], szemben a korábbi lefolyási hiányt, Z-t — közvetlenül meghatározó összefüggéseknél [7, 12, 13]. A kifejezésben L — a lefolyó árhullámtömeg, Mi

2

0 — 20 napos megelőző csapadékindex. D hónap jele t

c — a csapadék időtartama, C — a csapadék mennyisége. Az összefüggés grafikus formáját a Gaja patak-fehérvárcsurgói szelvényére (A = 273 km

2) vonatkozóan mutatja a 3. ábra, tározólétesítés előtti vízjárási állapotra. A felszíni lefolyás mennyiségének ismeretében már az árhullámkép számítása lehetővé válik. Az árhullámképet számos tanulmány és segédlet [5, 6, 7, 11, 12, 13] többparaméteres korrelációs modellel határozza meg. A hegy- és dombvidéki vízgyűjtőkre vonatkozó országos segédlet [7] például háromszög alakú árhullámképek számítását teszi lehetővé. Az árhullám tömeg (L) mellett a tetőző többletvízhozam (AQmax), (ami az alapterhelés feletti maximális vízhozam) és az áradási időtartam (t

a) külön-külön számítható, ezen túlmenőleg a késleltetési időt (r) is meg lehet határozni, vízgyűjtőnagyság kategóriánként. Eszerint a következő függvényekkel számítható az árhullámkép: AQ max =f(Q

T

A, Mi

2

0, D, F

e, t

c, AG, G) ta = f(G, t

e, Mi.

1

0) t=f(C, t

c, Mi

2

0) Itt a késleltetési idő alatt a csapadék és árhullám kezdete közötti időtartam értendő. A háromszög alakú árhullámkép folytonos görbévé is transzformálható [6, 11], Alkalmazására lásd pl. az 4. ábra a) és b) árhullámképeinek számítását [13]. Igen elterjedten alkalmazzák a különböző egységárhullámkép módszereket is. Gray a háromszög alakú egységárhullámképet alkalmazta [6], Kovács Gy. az egységárhullámképszámítás klasszikus módszerét [15]. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hatékonysága miatt célszerű a egységárhullámkép módszert alkalmazni az árhullámképek meghatározására. Az egységárhullámkép meghatározására gyakorlatilag az alábbi három módszer ismeretes: — klasszikus módszer, — momentum módszer, — az S görbe módszere. A klasszikus módszer észlelt csapadék és árhullám együttesek elemzése alapján a QA

x=K-Y

v Q

A

2=h

1.Y

2+h

2-Y

1 Qa^K- Y,+»

a.Y

s+A

>.Y

1 Qm=K . Y i+h

2 •Y

i_

1+h

a • Yi_

2+ . ., +A

1Y«_(

f_

1) egyenletrendszer megoldásán alapszik Y

x, Y

2, Y

3,. .. értékekre. Q

Ái — az észlelt árhullám alapterhelés feletti ordinátái, hi — a lefolyásképző csapadékértékek, Yj — az egységárhullámkép ordinátái, mindegyik AT időintervallumra vonatkozóan.