Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

3. szám - Hutter Erika–dr. Karácsonyi Sándor: A rétegvizek gázossága

Hutter E

.—dr. Karácsonyi S.: A rétegvizek Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. 107 RETEGVIZEK GAZ OS SAGA 70 - 90 m 2. ábra. A rétegvizek gázossága (a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon) 70—90 m között Fig. 2. The gas content of arteisan waters (in the Central- and Eastern parts of Hungary) at 70 to 90 m depths Abb. 2. Gasgehalt der Schichtenwässer (

zwischen Donau und Theiss und jenseits der Theiss) zwischen 70—90 m megnő, sőt az egyes foltokon belül a vizek gázossága is magasabb kategória felé tolódik. A Nagyalföld feltöltődésében mutatkozó jelenség a gázelőfordulásokban is indikálódik: a Szolnok — Hajdúság — Nyírség tábla elszakad a Körös — Tisza — Marosköz területétől, eddigi adatok szerint a negyedkor elején. A gázindikációk izovonalai az É-i területen a Tisza csapásához idomulnak, D-en pedig az Orosháza— Szarvas tengely szerint formálódnak. E—-D-i rendszert képez viszont a Békéscsaba-i maximum területe. - a 130—175 m közötti rétegek gázosságának (4. ábra) területe a Tiszántúlon tovább csökken, ugyanakkor a Duna-Tisza között erősen megnő. Egyes részeken (Kecskemét és Kalocsa között) összefüggő területet képez. így lényegében a rétegösszlet gázveszélyes területének nagysága változatlan, az előzőekket nagyjából azonos, azonban a veszélyeztetett területek aránya a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze között jobban megoszlik.A Tiszántúl É-i és D-i része teljesen különvált, ugyanakkor összefüggés adódott a Dunavölgy és a tiszai (Szeged)süllyedék között, mivel a Duna feltöltési területe a pleisztocén elejéig korlátozódott csak a jelenlegi működési területre, azelőtt a Tiszántúlig törmelékkúpot formált. A pleisztocén elejétől kezdve azonban a Duna-Tisza-közi hátság mint épülő gát fejlődött (lösz+futóhomok) amely az addigi egységes medenceképződést kettéválasztotta. E kétrészes fejlődés a medence vizeinek metántartalmában is közvetlenül kifejeződik. -a 175—230 m közötti rétegösszlet (5. ábra) gázosságára az előző tendencia tovább fokozódása jellemző. Ennek megfelelően a Tiszántúlon tovább tagolódva Karcag és Nyíregyháza között található összefüggő lemez, amelyeu belül Karcag, Hajdúszoboszló térsége fokozottan gázosnak minősül. Másik összefüggő területet Békéscsaba térsége képezi, míg a lényegé-