Hidrológiai Közlöny 1982 (62. évfolyam)

3. szám - Dr. Entz Béla: Fenékkotrásos területek vizsgálata a Balatonban. I. Vízminőségi és fenékfauna vizsgálatok 1980-ban a balatongyöröki kísérleti kotrás területén

100 Hidrológiai Közlöny 1982. 3. sz. « Dr. Entz B.: Fenékkotrásos terület 5/27 6/11 6/26 7/71/22 8/78/9 ' 9/2 9/7 9/30 10/142. ábra. A hőmérséklet és oxigénviszonyok 1980 nyarán. Á qyűjtésenként mért átlagos ví?hőmérsékletek alakulása t o

C 1.—4. gy. h. (gyűjtési hely) átlag Oxigén^telítettség (%) átlagértékei a 2—4. gyűjtőhelyeken: — (2. és 4.) (3. gy. h.) Oxigén telítettség az 1. gyűjtőhelyen( %): , .. — — Om (felszín) átlag 4 m (gödör fenék) Fig. 2. Temperature- and oxygen conditions in Summer, 1980. Variations in the average water temperatures observed at the sampling sites T °C —— mean valves of sampling sites 1—4. Top

: Oxygen saturation (%) mean values for sites 2 and 4: (2 and 4 s.s.) (3 s.s) Bottom : Oxygen saturation ( %) at sampling site 1: 0 m (surface) mean 4 m (pit bottom) Abb. 2. Temperatur und Sauerstoffverhältnisse im Sommer 1980. Gestaltung der durchschnittlichen Wassertemperatur bei den einzelnen Sammlungen gemessen -p o

C 2.—4, Sammelstelle durchschnittlich Oberer Teil: Durchschnittswerte der Sauerstoffsättigung ( %) an den Sammelstellen (

2-„„ 4

) , t ,. \ (3 Sammelstelle) Unterer Teil

: Sauerstoffsättigung an der 1. Sammelstelle ( %): — — 0 m (Oberflache) Durchschnittswerte 1 4 m (Grubensohle) biomassza hirtelen igen tetemesen megcsappant, ami az időközben lezajlott nyári főrajzás következménye. Ezt a víz felszínén nagyszámban úszó bábbőrök is alátámasztották. Ezután az állomány lassú növekedése következett, ami szeptemberben újabb — bár kisebb — csúcshoz illetőleg rajzáshoz vezetett. Ha az egyes gyűjtőhelyek árvaszúnyog-biomaszszáját külön-külön tanulmányozzuk, könnyen megállapítható, hogy a görbék mennyiségi és időbeni lefutása a két nyíltvízi kontrol területen csaknem teljesen azonos. Ugyanakkor a kotrási gödörben az egységnyi felületre eső biomassza közel kétszeres értéket ért el a kontrolhoz viszonyítva. A kotrási gödörben általában nagyobb volt a biomassza. Ezt feltehetően az okozta, hogy ott igen finom, valószínűleg a környező legfelső üle6/26 7/7 7/22 8/7 8/19 9/2 9/17 9/30 10/14 3 ábra. Az árvaszúnyoglárvák biomasszájának alakulása a gyűjtési időben (1980. június 26—1980. október 14) m

2-enként, átlagértékek: 6—24 mm hosszú lárvák összbiomasszája 14—24 mm-es lárvák biomasszája (5—13 mm-es lárvák biomasszája Fig. 3. Variation in the biomass of the chironomid larvae over the sampling period (June 26 to October 14, 1980) mean values per square metre

: total biomass of (i

—24 mm long larvae . biomass of 14—24 mm long larvae biomass of 6—13 mm long larvae Abb. 3. Gestaltung der Biomasse der Zuckmückenlarven in der Sammelperiode (26. Juni

—14. Oktober 1980) (5—25 mmLa rven, Gesammtbiomsse 14—24 mm Larven, Biomasse —' (i

—13 mm Larven, Biomasse 4. ábra. Árvaszúnyoglárvák egyedszáma m

2-enként, átlagértékek (1.—4.) (Id. 3. ábramagyarázat) Fig. 4. Numbers of Chironomid larvae

, mean values per square metre for sampling sites 1 to 4 (for the symbols see Fig. 3) Abb. 4. Individuenzahlen der Zuckmückenlarven pro rn

l Durchschnittswerte (1.—4.) (siehe Zeichenerklärung Nr. 5)