Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
1. szám - Dr. Szolnoky Csaba: A hőszennyezés fizikai és vízbiológiai folyamatainak kapcsolatáról
8 Hidrológiai Közlöny 1981. 1. sz. Dr. Szolnoky Cs.: A hőszennyezés 2. ábra Vízhőmérsékletek recirkulációs üzemnél Abb. 2. Wasserternperaturen bei llezirkulationsbetrieb vetkezik — megint a folyó teljes vízhozamát érinti a még meglevő Atj többlethőmérséklet, amely az eddigi hűlés miatt feltétlenül kisebb a folyóbeli azonnali visszahűlés-mentes elkeveredés esetén előálló /l/j, ma x értékénél: . . Qh -Atmax /itj</itj, inax = fi Qa A vízhőmérséklet-változás fenti menetét télen a hűtőrendszer recirkulációs üzemmódja befolyásolhatja. Ekkor (2. ábra) az előzőekben említetteken kívül már a B hidegvíz-csatornában is erőteljes hőmérséklet-különbségek állnak elő. Az erőmű optimális hatásfokát biztosító At P — 8 °C-nak megfelelően a folyóba lépő víz többlethőmérséklete — a szokásos At m& % =9 °C-ra felmelegedést figyelembevéve — télen a At ma x' =Atjf-\-At lml x % 17 °C értékét is eléri. A recirkuláltatott vízzel együtt mozgó szervezetek ekkor ismét a hűtőrendszerbe jutnak. Ilyen üzemmódnál tehát a víz újrahasználatára jellemző hatás- és szennyeződéshalmozódás vizsgálatának igénye is felmerül [3]. Mindezek a fenti folyamatok, hatások és körülmények a hidrológiai és meteorológiai viszonyoktól, valamint az erőmű üzemétől függően időben is váltakoznak. Ilyen szempontból viszonylag kisebb változásokat a hűtőrendszeren belül várhatunk, ahol a vízrészecskéket érő mechanikai és hőhatás lényegében független az erőmű pillanatnyi teljesítményétől, csupán a hatásoknak kitett hűtővízhozam változik. A folyóban lezajló folyamatok során ezzel szemben erőteljesebb változásokra számíthatunk, ezért az itteni hatások konkrét elbírálásához a hidrológiai és meteorológiai körülmények (vízállás, lehűlés) tartóssági viszonyainak a figyelembevétele, hosszabb folyószakasz esetén pedig a napon belüli nempermanens hatások elemzése is szükséges lehet [4, 5, 6]. A hatások szemlélete a jellemző életközösségek (biocönozisok) oldaláról A vízi élettér ismertetett igénybevételei és változásai: — a vízzel együtt mozgó, lebegő plankton, — a mederfenékre, üledékre jellemző bentosz, — a magasabbrendű, önálló mozgásra kéj>es nekton életközösségeire különbözőképpen érvényesülnek. A plankton általában a folyók legjelentősebb életközössége, dunai viszonylatban pedig a biomassza túlnyomó többségét képviseli [7], és a folyó öntisztító képességének fő meghatározója. Mivel a plankton szervezetek a vízben lebegnek és azzal együtt mozognak, a hűtővízbeli állományra a hőterhelésnek az 1. ábra kapcsán is vázolt jelenségei közvetlenül hatnak. Ebből eredően az alábbi következmények valószínűsíthetők: — Mechanikai károsodás az erőművön és annak gépészeti berendezésein való áthaladás közben. Súlyosbítja ezt a vízhőmérséklet emelkedésének következtében előálló viszkozitáscsökkenés is; a szervezetek ehhez esetleg képtelenek alkalmazkodni, egy részük leülepszik és elpusztul. A mikroszervezetek ugyanis gyakran lebegtető függelékkel (ostorok, csillók) akadályozzák meg az ülepedést, és ennek alakját, méretét, az évszakos hőmérséklet-változásoknak megfelelően változtatják [8, 9], amint például ezt a folvóinkban gyakori szervezetek ciklomorfózisánál is tapasztaljuk.
