Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
2. szám - Aujeszky Géza–dr. Karácsonyi Sándor: A kitermelhető vízhozam és a tartózkodási idő vizsgálata a talajvízdúsítás néhány alapesetében
74 Hidrológiai Közlöny 1981. 2. sz. Aujeszky G.—dr. Karácsonyi S.: A kitermelhető vízhozam alatt cLz Xj es 2/ szelvények közötti elemi áx résztávolságokat a szivárgó víz megteszi. Vagyis t X tx 1-x= J dí = — J y dx = tl XI XI Az integrálást végrehajtva: azaz Amikor a dúsító létesítményből kilépett és a víznyerőhelyig eljutott szivárgó vízrészecskének a vízadórétegben való tartózkodási ideje határozandó meg, akkor a (13) jelű összefüggés alkalmazandó egyrészt a dúsító létesítmény szelvényére (ahol 2^=0 mellett y l=H) másrészt a víznyerőhely szelvényére (ahol x=L mellett y=y n). Ennek megfelelően t = ^~(H 3~yn a), (14) ahol t a víz tartózkodási ideje a vízadórétegben, a dúsító létesítményből a rétegbe való belépése és víznyerőhelyen történő kitermelése között. 3.2. A távolság hatása A kitermelhető vízhozam és a tartózkodási idő alakulását megszabó befolyásoló tényezők hatásának szemléltetésére számpéldák eredményei szolgálnak. A számítások végrehajtása az FT V GOMPUGORP 327-es asztali számítógépén történt. Elsőként a dúsító létesítmény és a víznyerőhely 12000 11000 10000 9000 8000 7000 í 6000 ^ 5000 cr- <t000 3000 2000 1000 közötti távolság (L) hatása volt a vizsgálat tárgya. A számpélda kiinduló adatait és eredményeit a 2. ábra tünteti fel. A kitermelhető vízhozam számítása a (4) jelű összefüggés, a tartózkodási idő számítása pedig a (14) jelű összefüggés alapján történt. A távolság növelése a tartózkodási időt is megnöveli, a kitermelhető vízhozamot viszont csökkenti. Ha vízminőségi meggondolások hói egy bizonyos minimális tartózkodási idő (az ábra esetében pl. 60 nap) biztosítása kívánatos, akkor kijelölhető az a vízhozamtartomány, amely megadja, hogy -— az L távolságtól és a víznyerőhelyen létesített leszívástól (s=H—y n) függően — a minimálissal egyező, vagy azt meghaladó tartózkodási idő mellett mekkora vízhozamok termelhetők. Az ábrán szemlélhetően a leszívás és a távolság növelésével fokozatosan ellapuló görbe szerint emelkedik a vízminőségi feltételt tükröző adott minimális tartózkodási időt kielégítve kitermelhető vízhozam nagysága. Ez utóbbi — az adott számpélda adottságai mellett — a dúsító létesítmény és a víznyerőhely kb. L—300 m-es távolsága esetén éri el maximumát. 3.3. A vízszint hatása A dúsító létesítményben tartott vízszint vízzáró fekü feletti magasságának (H) hatását a 3. ábra szemlélteti, ugyancsak egy számpélda eredményei alapján. A vízszint növekedésével a kitermelhető vízhozam nő, a tartózkodási idő csökken. A vízminőségi szempontból egy bizonyos adott minimális tartózkodási idő (pl. 60 nap) kieglégítésének követelménye mellett kitermelhető vízhozam is nő a vízszint növekedésévél. Az ilyen feltétellel kitermelhető vízhozam azonban szerényebb nagyságú és a vízszint növekedésével kisebb mértékben nő, mintha ilyen jellegű meggondolás nem korlátozza a vízkivételt. A szóbanforgó számpélda adottságai mellett a víznyerőhelyen létesített kb. s=3 m-es (s=H—y„) 2W 220 2 00 180 160 120 100 80 60 W 20 — i t- ! 1 — 50 100 150 200 250 300 350 <t00 450 500 550 600 L[m<] 2. ábra. A dúsitóárok távolságának (L) hatása a kitermelhető vízhozamra (q), illetve a tartózkodási időre (t) Puc. 2. BAUHHüe ydaAemiocmu oöoaamumeAbHOÜ mpamueu (L) na doöueaeMbiü pacxod eodbi (q) u na npenuod npeöbieanua (t) Fig. 2. Ejfect of the distance L to the recJiarging ditch on the available yield q and retention time t
