Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

2. szám - Horváth László–Szeredai László–Várday Nándor: Automatizált mérőállomás alkalmazása a vízminőség ellenőrzésére

68 Hidrológiai Közlöny 1981. 2. sz. Horváth L.—Szeredai L.—Várday N.: Automatizált A Szobi Dunaszelvényben létesített DVR-2 állomás balparti vízkivételénél pl. a reprezentatív mintavétel a Vág hatása miatt nem minden komponensre biztosított. Kisebb vízfolyásainkon (Q<50m

3/see) az elkeveredés kis távolságon belül megtörténik, így az állomások telepítésénél a homogén vízminőségi szelvény kiválasztása nem okoz gondot. Szennyvíz mintavételi helyeknél megfelelő műtárgy kiépítésével minden esetben biztosítható a homogén mintavételezés. 3.3. Adatgyűjtés, feldolgozás, mérési adatok értékelése Az SVR analóg-regisztrátumai ill. telexen rögzített óránkénti pillanatértékeiből végzett számítógépes kiértékelés további, az adat-feldolgozás és továbbítás szempontjából is érdekes, értékes információk nverhetőségére hívja fel a figyelmet [20, 23], mely értékelési — adatgyűjtési módszert egy dunai ellenőrző-rendszer kiépítése esetén is haszonnal lehetne alkalmazni. Ami már megvalósult és működik az a „TELEXDAT"-tal történő adatátvitel, mely részletesen ismertetésre került [3]. Ez az adatátvitel egy lehetséges formája, de vízvédelmi, környezetvédelmi szabályozás szempontjából ,,ideális"-nak tekinthetünk minden olyan komplex rendszert, mely a rendszer bármely topológiai pontjáról a célszerű gyakorlati beavatkozáshoz az információkat gyűjti, azokat feldolgozza és a kívánt beavatkozáshoz szükséges jeleket is előállítja. Az „AQUADAT", a „NEPHELOjST ~ÍI." és az „OILTEST" egy vízminőségmérő állomáson a vízminőségre vonatkozó információkat szolgáltató műszer egységek. Ezeket pl. az MMG-AM, vagy a VI LATI telemechanikai rendszerébe is illeszthetjük, hogy az adatgyűjtés-, feldolgozás-, értékelés feladatokat megoldjuk [20]. Egy mérési pontra — vízminőségmérő állomásra — az alábbi adatok meghatározását biztosítja egy tovább fejlesztett mérőrendszer: — különféle vízminőségi paraméterek mérése (a felhasználó kívánságának megfelelően); — az egyes paraméterek meghatározott átlagértékei; — a mérőpontra vonatkoztatott határérték túllépések figyelése és jelzése; — az egyes paraméterek közötti kölcsönhatások mértékének meghatározása. Több állomásos mérőrendszer esetén további információk — pl. egy-egy mérőpontra vonatkoztatott trend (előrejelzés) — is megadhatók [20]. A Dunán létesült DRV állomásokkal ellentétben a Sajó térségében levő SVR automatikus vízminőség-ellenőrző állomások rendszerként üzemelnek, adatszolgáltatásukat a Miskolcon létesült területi központi mikro-számítógépe irányítja [3]. A területi központ óránként lekérdezi az adatokat. A távadás TELEXADAT segítségével postai telexhálózaton keresztül történik. A területi központ a beérkező adatokat értékeli — szükség esetben riasztójelzést ad — 8 órán át tárolja, majd 2. ábra KOI (g-m3) értékek eloszlása a Duna rajkai keresztszelvényében Abb. 2. Verteilung der GSB (g • m3)-Werte im Querprofil der Donau bei Rajka egyszerű algoritmuséi előfeldolgozás után rögzíti azokat (napi max. min. napi átlag.) Telexhálózatra kapcsolt távközlő rendszerrel mindegyik állomás rendelkezik, így a kommunikációs kódok ismeretében bármely a postai vonalba bekötött telexkészülék segítségével hozzá lehet jutni a mért paraméterek pillanatnyi értékeihez. A helyi digitális adatrögzítésen és lyukszalagrögzítésen kívül mindegyik állomáson pontregisztrálón megtörténik az adatok analóg rögzítése is. Ez utóbbi alkalmas a vízminőségváltozás rövidebb időszakon való nyomonkövetésére, továbbá a szemléletes rögzítésből adódóan a paraméterek közötti összefüggések feltárására. Több paraméter folyamatos mérési adatainak együttes értékelése, természetesen többletinformációt ad a paraméterek egyedi vizsgálatához képest. A Rajkai Automatikus Vízminőségellenőrző Állomás analógregisztrátumai alapján a vízhozam, vízhőmérséklet és az oldott oxigén (D0

2) értékek együttesét vizsgáltuk különböző időpontokban, választ keresve egyúttal arra a kérdésre is, hogy egész éves átlagban a DQ

2 — vízhozam „korreláció" 0,64 értéke mivel van összefüggésben [25]. ősz eleji napfényes időjárásnál (3. ábra) igen alacsony vízállásnál jelentős napi D0

2 ingadozás (2,2 mg/dm

3) lép fel, mely egyértelműen korrelál a hőmérsékletváltozással, ill. a napfényintenzitással. Azaz a fitoplankton hatás jelentős, ugyanis a T =0,8 °C napi ingadozás a D0

2 telítettségi szintjét nem befolyásolta jelentősen. A nyár végén még viszonylag alacsony vízállásnál (4. ábra) a napi D0

2 ingadozás a 8,6— 10,5 mg/dm

3 tartományra esik és a D0

2 alacsonyabb értéke a kifejezetten melegebb (csaknem 4 °C-el) vízzel magyarázható. A T(°C) és a D0

2 paraméterek korrelációja csak látszólagos. A D0

2 változása itt is elsősorban a napfénytartamtól és az algák asszimilációs tevé-